Iránytű

Gulyás Michelle párizsi aranyérme a legkatartikusabb magyar pillanat lehetett az olimpián. Ez volt a sportág utolsó versenye az eddigi formában, de a sportoló útja a játékokra is egészen különleges volt. A hazai szövetég elnöke, az olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok versenyző, Balogh Gábor személyes döntése juttatta ki Michelle-t az ötkarikás viadalra, aki méltónak bizonyult a nagy elődökhöz. A 24 éves öttusázó folytathatja Balczó András, Török Ferenc, vagy Martinek János sorozatát és 2028-ban, Los Angelesben akár többszörös olimpiai aranyérmes lehet, de már a lovaglás nélküli, a helyette felvett akadálypályás modern pentathlon-ban. Balogh Gábort megkérdezzük az átalakult öttusa magyar jövőjéről, és a már igazolódott döntése hátteréről is.

"Több, mint ötven éve, 1973. szeptemberében negyven tizennégy év körüli fiú, - köztük jómagam- kezdte az első gimnáziumi tanévet a Pannonhalmi Bencés Főgimnáziumban, akik közül harmincöten ott is érettségiztünk. A szélrózsa minden irányából négy évre sodort össze bennünket ide az Úr, hogy újra szétszórjon és mindenki járja a maga útját! A szerkesztő arra vállalkozott, hogy az élőket megszólítja és faggatja az életükről. Az iskoláról is, ki hogyan emlékezik vissza, de leginkább az azóta eltelt évekről. - áll Báthory Gábor "Visszatérek megnyugodni" című könyvének előszavában. Műsorunk vendége a szerző és velünk lesz osztálytársa, a bevezetőt író Hortobágyi T. Cirill pannohalmi főapát, aki a ballagási meghívón még Tamásnak neveztek.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legtermékenyebb krónikása az egyik "márciusi ifjú", a 200 éve született, Jókai Mór. Végig az események középpontjában volt, a 12 pont felolvasásától a felelős magyar kormány végső bukásáig. Világos után, mint oly' sokan, ő is bujkálni kényszerült. Már akkor elkezdte megírni az emlékeit és ezt a tevékenységét még évtizedekig folytatta. Megszületett tollából a szabadságharc legnépszerűbb regénye, a "Kőszívű ember fiai", az "Egy az Isten", az "Egy bujdosó naplója", vagy éppen a "Forradalom és csataképek 1848- és 1849-ból". De Jókai írt népiskolai történelem tankönyvet is a korszakról - mondja műsorunkban Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna, a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára főosztályvezetője, aki beszél a PIM hamarosan nyíló Jókai kiállításáról is.

Március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon Müller Péter Kossuth-díjas író és dramaturg érkezik hozzánk, aki a műveiben rendszeresen foglalkozik a női lélekkel és sorssal. Ő volt az, aki az 1990-es "Mária evangéliuma" című musicalben Jézus édesanyja szemszögéből láttatja velünk a Megváltó történetét. Legutóbbi műve, az "Anyám titkos könyve" pedig olyan mélyen és őszintén mutatja be az Eperjesről származó édesanyja, Wollner Lili életét kislánykorától kezdve, amihez hasonlóval aligha találkozhattunk eddig az irodalomtörténetben.

A magyar sport hemzseg a külföldi trénerektől. Sok köztük a kókler, aki aki csak a zsíros fizetségért jön, majd szerződését ki sem töltve, szakmailag bukottan, de fejedelmi végkielégítéssel távozik. Szerencsére akad néhány kivétel is. Egyikük, Golovin Vlagyimir, a magyar női kézilabda válogatott szövetségi kapitánya, aki az elmúlt esztendőben elnyerte az "Év edzője" címet. Csapatával hosszú idő után szerzett ismét bronzérmet az Európa-bajnokságon. Az Odesszában született, de bő három évtizede Magyarországon élő mester szinte magának nevelte fel a mostani sikercsapatát, mert sokukkal korábban junior Eb és vb aranyat szerzett. Vendégünk Golovin Vlagyimir, akit mindenki Vovának hív a sportágban, a januári díjátadó gálán meghatottan osztotta meg sikerét minden magyar edzőkollégájával.

A kommunizmust először 1919 "dicsőséges" 133 napja alatt ismerhette meg testközelből a magyarság. Vélt ellenségei közül a vörös terror senkit sem kímélt, s különösen igaz volt ez a papságra. A Tanácsköztárság akkor elbukott, de az elvtársak negyed évszázad múlva -immár a szovjet hadsereg segítségével- ismét megvetették a lábukat Magyarországon és folytatták vérszomjas tombolásukat. Az ateizmus nevében évtizedeken át módszeresen pusztították az egyházat. Nem elégedtek meg a rendek felszámolásával, az iskolák és az egyházi tulajdon rekvirálásával. Koncepciós perek halálos ítéleteivel, vagy nem egyszer lesből, tőrbe csalva gyilkolták halomra a hit védelmében fellépő papokat. Vendégünk a stúdióban a téma kutatója, Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.

Amikor a Föld északi féltekéjén hideg, téli az időjárás, akkor délen nyár van. Bár a Csendes-óceán Egyenlítő-közeli szigetein, így Szamoán is egész évben 24 és 30 fok közötti a hőmérséklet. Tehát az ottaniak aligha gondolnak olyan vágyakozva más égtájakra, mint ilyenkor mi feléjük. A két nagyobb és nyolc kisebb szigetből álló ország területe és lakossága akkora, mint egy kisebb magyarországi vármegyéé. Nemzeti mottó: Faavae i le Atua Samoa, azaz Szamoa Istenre épül. Milyen az élet Szamoán, melyek a látnivalók, és egyáltalán, hogyan lehet oda eljutni? Műsorunkban a nemrég az országban járt újságíró, Lantos Gábor mesél az élményeiről.

A Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj, amely a magyar líra élvonalába tartozó, európai szellemiségű költőket, valamint a magyar költészetet – köztük Balassi Bálint verseit – fordító idegen anyanyelvű külföldi irodalmárokat tünteti ki. A díj egy középkori mintára kovácsolt végvári szablya. A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt. A kuratórium a díj alapítója, Molnár Pál kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. Az akkor a Magyar Nemzetnél dolgozó újságíró Lőcsei Gabriella újságírót, Zelnik József néprajzkutatót és Rubovszky András szállodaigazgatót hívta egybe, ezután kérték föl elnöknek Makovecz Imre építészt. 2016 óta a Balassi Kard Művészeti Alapítvány szervezi a díj rendezvényeit, vendégünk a stúdióban az alapítvány elnöke Molnár Pál.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve január 17. és 20. között immár 22-szer szervezte meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását. A felmérést olyan szakemberek végzik, akik nagy távolságból, repülés közben is képesek elkülöníteni egymástól a gyakran igen hasonló megjelenésű ragadozó madarakat. A Nagy Téli Madárles még mindig tart, ezen február 28-ig bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon, vagy jegyzetfüzet. Vendégünk a stúdióban Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója

A Magyar Testnevelési és Sorttudományi Egyetem alapítása, 1925-óta a magyar sport fellegvára. Az 1949/50-es tanévben megalakultak a tanszékek, új tantervek készültek és új szervezeti szabályzat született. A tanári szak mellett létrejött az edzői, majd a sportvezetői szak, megindult az esti és a levelező oktatás. 1975-ben a fennállása 50. évfordulóját ünneplő Magyar Testnevelési Főiskola egyetemi rangot kapott, 1985-ben teljes jogú, 1989-ben pedig elnevezésében is egyetem lett. Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok egész sora diplomázott a TF-en az elmúlt évszázadban. A díszdoktorok között találjuk a nemzetközi sportdiplomácia és a sporttudomány jeles képviselőit. Vendégünk a stúdióban prof. dr. Sterbenz Tamás egyetemi tanár, a Magyar Testnevelési és Sorttudományi Egyetem rektora.

Magyarország Alaptörvénye 47. cikke értelmében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásának engedélyezési joga megoszlik a Kormány és az Országgyűlés között. A NATO és az Európai Unió műveleteiben történő szerepvállalásról a Kormány dönt. Egyéb nemzetközi katonai fellépésről az Országgyűlés határozhat - áll a Parlament dokumentumtárában. A Hazájukat külföldi missziókban szolgáló katonák életéről műsorunkban a korábban Boszniában járt Szabó Zsolt őrnagy és a koszovói "veterán" Mikus Tibor főhadnagy, tábori lelkész beszél.

Magyarország Alaptörvénye 47. cikke értelmében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásának engedélyezési joga megoszlik a Kormány és az Országgyűlés között. A NATO és az Európai Unió műveleteiben történő szerepvállalásról a Kormány dönt. Egyéb nemzetközi katonai fellépésről az Országgyűlés határozhat - áll a Parlament dokumentumtárában. A Hazájukat külföldi missziókban szolgáló katonák életéről műsorunkban a korábban Boszniában járt Szabó Zsolt őrnagy és a koszovói "veterán" Mikus Tibor főhadnagy, tábori lelkész beszél.