2025. március 25.
kedd
16:04 |
 |
Koszorúk
Egy ember álma
In memoriam Mándy Iván
Stúdióvendég: Alexa Károly József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...Mándy Iván prózája álomszerű, lebegő karakterét költői elemei adják. Az Újhold köréből a betiltás után az elhallgattatott írók - nem kevésbé jó - társaságába került. Marginális helyzete ellenére mindenkor rangja volt a kortárs magyar irodalomban, életében és halála után minden díjat megkapott, ami csak létezett. A gyermekirodalom aranykönyvébe a Csutak-történetekkel írta be magát, felnőtt könyvei közül remeklés az Előadók, társszerzők, a Tájak, az én tájaim és a Budapesti legendák. Lírai alakmásai nem csak emberek lehettek, hanem tárgyak és helyszínek is. A kávéház, az uszoda, a mosoda, a mozi, a színház, a futballpálya és a tribün, a trafik, de akár a villamos vagy a bútorok történetei, legendái emberi szóval beszélnek hozzánk. Mit akarhat egy író? - kérdezte válogatott novellának kötetcímében Mándy Iván. Hát semmit. És mindent.
|
2025. március 11.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
Idén lenne 100 éves Bodosi György. Legendás körorvos, író, szociográfus, műgyűjtő. A koszorúk egyike most az ő homlokára kerül. Első beszélgetőtársunk a Kossuth-díjas Kodolányi Gyula, a második pedig felesége, Illyés Gyula leánya, Mária.
Szerkesztő: Nagy György András
» bővebben...Ha sablonokban kellene szólni róla, annyit írnék: reneszánsz ember, vagy, hogy polihisztor. De ő, aki dr. Józsa Tivadar néven a Tihannyal és Balatonfüreddel háromszöget alkotó Pécsely legendás körorvosa volt, akit Bodosi Györgyként úgy ismertek, mint költőt, írót, szociográfust és tárgyi emlékek gyűjtőjét. Szóval ezt a személyiséget nem lehet a hagyományos keretek közé szorítani, pedig a hagyományok is hozzá tartoztak. Az esztendők számában bőkezű volt hozzá a temető, most márciusban lenne százéves.
„Nem mondhatok befejezésül sem mást a verseiről: olvassák el őket, egybevetve a legtöbbet emlegetettek termésével s bólintsanak, mint én, örömmel: buzdító versenytárs!” – írta Illyés Gyula Bodosi Györgyről a beszélgetésben is megemlített kötetbevezetőben.
|
2025. február 25.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
Ne féljetek!
In memoriam Jókai Anna
Stúdióvendég: Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író, könyvkiadó
Telefoninterjú Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténésszel Debrecenből
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...Az immár nyolc esztendeje elhunyt, Kossuth-Nagydíjas írónőre: Jókai Annára emlékezünk. Majdnem megérte a 85. születésnapját a kivételes empátiával és segítőkészséggel megáldott alkotó, aki élete utolsó pillanatáig a krisztusi tanítások szellemében dolgozott saját egyénisége, embersége kimunkálásán, megformálásán. Utolsó műve, a halálának évében megjelent Átvilágítás című önéletrajzi írás híven közvetíti ennek a küzdelmes és csodálatos folyamatnak az állomásait.
Az igazán értékes irodalom élni segít - tartalmasan és meghalni tanít - méltósággal. Az ő művei közül a legjobbak feltétlenül ebbe a magas kategóriába tartoznak. Sokat publikált, mert termékeny alkotó volt, de ha választani kell egy kedvencet, elsősorban a Ne féljetek! című regénye támogathat bennünket lelki segítséggel a 2025-ös évben is. Az új esztendő kezdetén érdemes igazán jó olvasmányokat választani. Lehet ez a könyv iránytű vagy akár vezérlő csillag is.
|
2025. február 11.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
Ballagó idő
In memoriam Fekete István
Stúdióvendég: Dóka Péter író, a Móra Könyvkiadó vezető irodalmi szerkesztője
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...125 éve született Fekete István. A Tüskevár, a Téli berek, A koppányi aga testamentuma valamint a Bogáncs, a Kele, a Lutra és a többi csodás állatregény, gyermek- és ifjúkorunk kedves olvasmányainak szerzője. A mezőgazdászból lett írónak, a sokoldalú tehetségű Fekete Istvánnak, a novella, a regény, a filmforgatókönyv mesterének kétszer kellett kezdenie az írói mesterséget és karriert. Keveseknek sikerülhet ez, neki megadatott. Mélységes hite és a szilárd erkölcsi rend, amit követett, lehetővé tette, hogy sok nehézségen általverekedje magát. A könyveiből készült sikeres filmek is növelték népszerűségét. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ma is népes rajongótábora van. Irodalmi társaság, emlékház, múzeum is viseli nevét, gondozza életművét és őrzi végtelenül rokonszenves egyéniségének emlékét. |
2025. január 28.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
"Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért."
In memoriam Vörösmarty Mihály
Stúdióvendég: Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben..."...kozmikus nagyszerűség és erkölcsi értelmű alanyiság határozza meg világraszóló ritkaságként egész gyönyörű költészetét. Mindaz, ami a magyar nagy félszázadban a művelt emberiséggel azo-nosulni kívánó nemes magyar törekvés volt, mintegy kitisztultan ünnepi felmagasztosultságban szemlélhette magát e költészetben. Ha van a történelemnek, ha van a nagyot akaró emberi korsza-koknak lelkük, Vörösmarty költészetében ily lélek világol. Ha volt költői csíra abban a gondolatban, mely a 18. század vége felé közcéloknak rendelte alá a megújhodó irodalmat: az Vörösmartyban fejtette ki egész lírai hatalmát."
(Horváth János irodalomtörténész)
|
2025. január 14.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
"a megcsonkított cédrus jajszava"
In memoriam Kálnoky László
Stúdióvendég: Alföldy Jenő irodalomtörténész, kritikus és Lukács Sándor színművész, költő
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...Kálnoky László költőre, műfordítóra emlékezünk két jó barátjával és szakértőjével. A Nyugat harmadik nemzedékének egyik mértékadó lírikusa kétszer sok esztendeig ítéltetett hallgatásra a huszadik század második felében. Nem súlyos tüdőbetegsége némította el, hanem előbb a Rákosi-, majd a Kádár-korszak ideológiai terrorja miatt nem juthatott szóhoz. A sors kárpótolta őt és olvasóit. Élete utolsó évtizedében váratlan virágzásnak indult a költészete és végre megérdemelt közönségsikerben is része lehetett. Lírai alakmása: Homálynoky Szaniszló kalandjai és lélek-útjai, amelyeket szellemes szabadversekben adott elő, nem csupán szórakoztatják, hanem fel is emelik a mindenkori műélvezőt. |
2024. december 31.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
Himfy szerelmei
Kisfaludy Sándorra emlékezünk
Stúdióvendég: Praznovszky Mihály irodalomtörténész
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...A kesergő szerelem és A boldog szerelem. Aki e nevezetes versciklusokat nem olvasta, hírből - vagy éppen saját életéből - az is mindkettőt ismerheti. Kisfaludy Sándor, a Himfy-dalok és verses regék, színdarabok szerzője a 19. század elejének egyik legünnepeltebb költője volt. A balatonfüredi kőszínház alapítóját tisztelhetjük benne, ezzel a magyar nyelvű színjátszás bölcsőjét teremtette meg. A kalandos életű katonatiszt, akinek korábban színes és viharos, olykor botrányos szerelmi élete volt, miután megnősült, felesége: Szegedy Róza mellett szelíd férj és jó földbirtokos lett. A szerelmesek pedig már Himfy saját korában és még hosszú ideig használták udvarlásra a verseit, a tőle kölcsönzött, elragadtatott és elragadó idézeteket...
|
2024. december 17.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
Szegény Yorick
Kormos István költő emlékezete
Stúdióvendég: Ágh István költő és Papp Endre irodalomtörténész Közreműködik: Lázár Csaba.
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...Vallomása szerint harmincezer sort fordított a világirodalomból és háromezer saját sort írt, vagyis olyan költő volt, akiről elmondható, hogy csupán válogatott verseit írta meg. Szeretetreméltó személyisége rövid földi életet kapott, mindössze 53 évet élt. Két, érett férfikorában megjelent verseskötete: a Szegény Yorick és az N.N. bolyongásai mégis igen értékes helyet jelölt ki számára a huszadik századi magyar lírában. Humoros-szellemes magatartása és hetyke-vagány versbeszéde mögött magányos, bölcselő lélek lakozott, aki szenvedései közt is képes volt vigaszt, szépséget adni embertársainak, olvasóinak. |
2024. december 03.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
Egy nagy játékos szerepei.
In memoriam Mészöly Dezső műfordító, költő, író, dramaturg, egyetemi tanár.
Stúdióvendég: Albert Zsuzsa költő, irodalomtörténész, rádiós szerkesztő.
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...Mészöly Dezső megpróbálkozott a színészettel, apja kívánságára teológiát végzett, járt a Képzőművészeti Akadémiára is, majd a bölcsészettudománynál kötött ki, és végül a műfordítás lett az élete, hivatása. Magyarította Villon egész költői termését, zseniálisan fordított Molière-t, de a legtartósabb, legnagyobb szerelme Shakespeare volt. Ma is az ő fordításában játsszák a nagy Erzsébet-kori angol drámaíró nem egy darabját. Mi a titka? Vérbeli színházi emberként szerepeket, karaktereket fordított, nem könyvdrámának fogta föl a színdarabokat. Saját költői termése is figyelemre méltó, brilliáns esszéi, tanulmányai, naplói, kommentárjai pedig úgy tanítanak, hogy közben gyönyörködtetnek is. Mint hiteles mestertől érdemes tanulgatnunk tőle az irodalom élvezetét. |
2024. november 19.
kedd
16:04 |
|
Koszorúk
Egy mélymagyar világfi. Hubay Miklós drámaíró emlékezete
Stúdióvendég: Ács Margit író, irodalomtörténész
Szerkesztő: Liptay Katalin
» bővebben...1956-ban ő vezette a Parlamentben menedékjogot nyert Szabad Magyar Rádió irodalmi adásait. Magát egész életében elsősorban drámaírónak tartotta. Emellett kiváló esszéista, nagyhatású tanár, italianista, hungarológus és műfordító volt. Világpolgár és hazafi - egy személyben. Az Írószövetség és a hazai PEN Klub élén sokat tett a magyar kultúra, a magyar irodalom és a magyar nyelv megmaradásáért és elismertetéséért. Bőséges drámai életművének java feltétlenül maradandó érték. Az Egy szerelem három éjszakája, a Tüzet viszek, az Ők tudják, mi a szerelem és az Elnémulás - hogy csak néhányat említsünk - ezek a darabok ma is színpadi sikerek, ha előveszik őket. Lénye, személyisége azért is hiányzik, mert egyike volt azoknak a nagyhatású egyéniségeknek, akik még nem töredékekben, hanem egységében és teljességében látták a világot, az emberi kultúrát.
|
