Messzelátó

Elek város Békés vármegye délkeleti részén, néhány km-re a magyar-román országhatártól helyezkedik el. A magyar mellett román, sváb, roma és szlovák kisebbség is él a városban. Helytörténeti értékeiket, hagyományaikat tájszobákban, emlékházakban őrzik és szívesen megmutatják a városba látogatóknak.
Műsorunkban ezekről a helyszínekről, a település turisztikai adottságairól, tervekről, kulturális és közösségi programjairól lesz szó.

Utazási magazinunk mai adásában Kondorosra, az Alföld Slow Egyesület egyik tagtelepülésére látogatunk.
Bejárjuk a kondorosi csárda múzeumot, megnézzük a Fehér liliom Népfőiskola gyógynövénykertjét, majd átsétálunk a szlovák közösségi ház portájára.

Kecskemét hírös város – középkortól napjainkig. Ezt a címet viseli, és ez a vezérfonala a megújult Kecskeméti Városháza Látogatóközpont élményterének, melyet dr Virág Zsolttal a Magyar Kastély program ügyvezető igazgatójával, a kiállítás kurátorával járunk be.
A városháza díszes épülete Kecsemét főterén áll, közel 130 éve. A szecessziós épülettömb kívülről szemlélve is óriási, de nagyságát a belső tér látványa után érezzük valójában. Az elmúlt négy évben három zárt udvara, széles folyosói, lépcsőháza, díszterme és minden helyisége teljes körűen megújult.
Az élmény, tudás és múzeumpedagógiai terek mellett egy, az utcáról megközelíthető kávéház is kiegészíti és bővíti a város turisztikai kínálatát.

Tavaly volt 50 éve, hogy Békés ismét városi rangot kapott, a történelem során immár negyedszer.
A 17 ezer főt számláló település kellemes városközpontja, épített örökségei, gyűjteményei, hangulatos vízpartja, zöld felületei és nem utolsó sorban gyógyvize segítik az érkezőt az élményteli (s ha a név kötelez) békés kikapcsolódásban.
Messzelátónkból ízelítőt kaphatnak a város helyi értékeiből. Sétálunk az élővíz csatorna partján, kilátogatunk a Dánfoki Üdülőközpontba, a Békési Pálinka centrumba és a Diós tanyára.
Megtudjuk miért nevezik Békést a hidak városának, milyen kerékpáros és vízi útvonalakon kalandozhatjuk be a vármegye három jelentős települését.

-Miért nevezték egykor Bánfalvának, hogyan lett Gádoros és milyen helyi értékei vannak a mai településnek?
-Étterem, melynek a konyhája mellett középkort idéző berendezése és kertje is vonzerővel bír.
-Termelők, nyitott porták, helyi ízek, s egy szemléletmód, mely fontos irányvonal lehet a Békés vármegyei település turisztikai fejlődésében.
Messzelátón mai adásában Gádorosra látogatunk.

800 év időutazás, a homokba zárt múltba.
Értékes kincsleletek, jelenleg is működő ásatási helyszín, élményfilmek, séták a szentek útján és a szerzetesek kertjében.
Rendezvényhelyszínek, szervezett családi és iskola edukációs programok.
Kipróbáljuk a bugaci vasúti hajtánypályát. Lehet bérelni sínbiciklit, kézi, vagy motoros meghajtású járgányt.
Válogatás Bugac-puszta turisztikai kínálatából.

Csorvás és Csabaszabadi az Alföld Slow Egyesület két tag települése. Máig életben tartott szlovák hagyományaikkal, rendezvényeikkel, nyitott táj és közösségi házaikkal egész évben várják a vendégeket.
A térség bővülő turisztikai kínálatának egyik eleme a Csabaszabadi határában található Suri alpaka farm.
Csorvás 2005 óta város. Látogatható helyi értéi között találjuk a Rudolf-majori Weinckheim kastélyt, a Hudák Család kézi szövő műhelyét, a Szlovák emlékházat. Tavasszal a környék, lelőhelye a védett Volga-menti héricsnek, Forrás tava kiváló horgász és gyalogos kiránduló célpont lehet.

Ellátogatunk a határon álló Mithras szentélyhez, megcsodáljuk a kisalföldi táj szépségét a Fertőrákosi kőfejtő tetejéről, sétálunk a Sziklabenge tanösvényen, és ismerkedünk a község hazánkban egyedinek számító épített emlékeivel.
Megtudjuk mikor használták utoljára büntetés végrehajtására a pellengér oszlopot, és hogy milyen alkalomból épült a Virágos majori kápolna?
Tartsanak velünk Fertőrákosra.

11 magyar utazó – 11 történet. Messzelátónk mai adásában a Fiumei út sírkertbe látogatunk.
Megemlékezünk olyan itt nyugvó utazókról, kutatóról, geológusról, akik különböző céloktól vezérelve évekig járták a nagyvilágot.
Ilyen a nyelvtudós Reguly Antal, akiről az Ural egyik hegycsúcsát is elnevezték, az orientalista Vámbéry Ármin, a budapesti Állatkertet alapító Xantus János, de itt helyezték örök nyugalomra Szilágyi Dezsőt is, aki bár nem volt kutató tudós, ám támogatásával a Tátrában számos turistákat segítő fejlesztés valósult meg egykor.
A nagy utazók nyomában elnevezésű sírkerti tematikus útvonalat Farkas Edittel a Nemzeti Örökség Intézet történészével, sétavezetővel járjuk végig.

11 magyar utazó – 11 történet. Messzelátónk mai adásában a Fiumei út sírkertbe látogatunk.
Megemlékezünk olyan itt nyugvó utazókról, kutatóról, geológusról, akik különböző céloktól vezérelve évekig járták a nagyvilágot.
Ilyen a nyelvtudós Reguly Antal, akiről az Ural egyik hegycsúcsát is elnevezték, az orientalista Vámbéry Ármin, a budapesti Állatkertet alapító Xantus János, de itt helyezték örök nyugalomra Szilágyi Dezsőt is, aki bár nem volt kutató tudós, ám támogatásával a Tátrában számos turistákat segítő fejlesztés valósult meg egykor.
A nagy utazók nyomában elnevezésű sírkerti tematikus útvonalat Farkas Edittel a Nemzeti Örökség Intézet történészével, sétavezetővel járjuk végig.