Akvarell

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Exhumálási jegyzőkönyv. Abda 1946.: „Találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza.” A művész meggyilkolásának 80-dik évfordulója alkalmából egy költeményekből komponált koncert nyitja meg a Radnóti biennálét Győrben. Nagy György András Lutter Imrét, a Magyar Versmondók Egyesületének elnökét, az egyik szervezőt hívta be a stúdióba.

Csendből szőtt hangszőnyeg – ez a címe a „Holddalanap” zenekar albumának. A tavaly tavasszal megjelent lemez főként a koronavírus-időszak tapasztalatait összegzi méghozzá élet-igenléssel. Pontosan ezért fontos a muzsikusok számára, hogy koncertjeiken közvetlen kapcsolatba kerüljenek a közönséggel. A legközelebbi alkalmakról beszélget Csuth Judit az együttes énekesével, a dalszerző és mesemondó, valamint kultúrakutató Gulyás Annával.

Hogyan lesz Rózsából Hamupipőke? Ez is kiderül majd a Budapesti Operettszínház legújabb produkciójából. A szöveget író Orbán János Dénes és a zenét szerző Pejtsik Péter darabjáról már volt szó itt az Akvarellben. Most a címszerepet hármas szereposztásban alakító színésznők egyikét, az egyetemi hallgató Árki Lili Katalint kérdezi Ungvári Judit.

Kobzos Kiss Tamás Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekes, hangszeres zenész, zenetanár súlyos betegségben 9 éve hagyott itt minket. Ő volt nekünk Tinódi Lantos Sebestyén földi helytartója. Fájdalmasan szép film készült vele, róla. Dénes Zoltánnal, az operatőr-jóbaráttal Kövesdy Zsuzsa beszélgetett a vetítést követően.

Fazekas Sándor ambiciózus és irodalomtörténeti jelentőségű vállalkozása William Shakespeare mind a 154 szonettjének új magyar fordítását nyújtja át az olvasónak. A könyv nóvuma az új átiratok szépirodalmi értékén túl a maradéktalan szöveghűség, illetőleg az a jegyzetapparátus, amely értelmezi, kontextusba helyezi, történeti háttérrel világosítja meg a több mint négyszáz éves művek keletkezését, jelentésrétegeit, irodalmi összefüggésrendszerét. A jegyzetek összeállításában a kötet lektora, Pikli Natália nyújtott szakértő segítséget. A fordítóval Fazekas Gyöngyvér beszélget a kötetről.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kiemelkedően tehetséges költő, válogatott öttusázó, a Fő utcai gyűjtő, a váci és a márianosztrai börtön foglya. Gérecz Attila nevét a rendszerváltásig ki se lehetett mondani, aki mindössze 27 évesen esett el az 1956-os szabadságharcban Budapesten, a Klauzál tér mellett. Verseit, műfordításait, dalait, forradalmi kiáltványát és néhány levelét pár év alatt alkotta meg a börtönben politikai fogolyként, és bár a nyugati emigráció néhány folyóirata és a Füveskert antológiák közölték néhány versét, műveinek egybegyűjtött kiadása csak 1989 után vált lehetségessé.
Rádiós regénytár című irodalmi folyamunk november 5-i adásában rá emlékezünk, amikor börtönben írt versei hangzanak el, amiből ezúttal egy rövid részletet hallgathatnak meg. A rendező Sárospataki Zsuzsanna, közreműködik Ötvös András.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem októberben indította útjára jumpSTART névre hallgató programsorozatát Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb nemzetközi kortárs képzőművészeti vásárjával, az Art Market Budapesttel, melyről bővebben is hallhattak a múlt hónapban itt az Akvarell kulturális palettában.
Az azóta véget ért rendezvényt egy újabb követi immár novemberben, a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében, ahol egy árverés keretében kerülnek bemutatásra a hallgatók munkái. A hagyományteremtő szándékkal elindított aukció különleges alkalmat nyújt az intézmény diákjai számára, hogy közel piaci körülmények között próbálják ki a műalkotások értékesítésének ezt a formáját. Hogy pontosan mi volt az előzménye a november 7-i eseménynek, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf Szuchacsev Dávidot, az egyetem kancellári kabinetvezetőjét.

Idén novemberben is megrendezésre kerül hazánkban az Olasz Filmfesztivál. November 8. és 16. között a Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényén 12 kortárs olasz filmet nézhet meg a magyar közönség a Puskin és a Tabán moziban, melyek között több díjnyertes alkotás is helyet kapott. Az idei színes filmkínálatról Giovanni Cataluccio, a Budapesti Olasz Kultúrintézet munkatársa, a fesztivál egyik szervezője beszélt bővebben Szentimrei Kristófnak.

Mit jelent az, hogy valaki fiatal költő? Mi lesz abból, ha valaki nőként vállalja első kötete megjelentetését? Szőke Anna az első kérdésre megélte a választ, a másodikra pedig tettel felelt. Könyvének címe: „Lelkembe rekedtem suttogod”. Csak egyetlen sort idézünk most tőle: „Lassan hazatalál egy hontalan angyal”. A beszélgetőtárs: Nagy György András.

Az alkalmazott művészet tökéletes példája a kelet-ázsiai „dáncsang”. Ez a festési mód a Három Királyság korszakára visszanyúló díszítést jelent, ugyanakkor praktikus funkciója, hogy megvédi a kezelt felületet, s mintegy elfedi annak hibáit. A budapesti Koreai Kulturális Központ tárlatának címe: „Kézzel teremtett idő” egyszerre utal a hagyományos mesterségre és annak jelenkori tovább élésére is. Zsoldos Szilvia felvételén- amely a megnyitón készült – először Máriás Boglárkát a kiállítóhely munkatársát hallják, majd az alkotásokat készítő művészt: Kim Szujont, akinek a szavait Fajkuszné Kovács Ramóna tolmácsolja.

„A feleségem sok betegeskedés után szült februárius 18-án délután négy órakor, midőn én bizonyos dolgok miatt Bagotán voltam. Ezen kis fiunkat megkereszteltük 20-án Móricznak” - jegyezte fel 1825-ben Jókai Mór édesapja Komáromban, a városnak abban a részében, amely ma Szlovákiához tartozik. Hogyan készül a település a 200-dik évfordulóra? Mi az, ami most is látható a helyi múzeumban és mik a tervek? Szerdahelyi Csongor Vanya Péter történészt kérdezte a helyszínen.

Elemi erővel szólalnak meg Falusi Márton versei, mintha nélkülük üres lenne a mindenség; egyedül a bennük vagy általuk megfogant valóság a sajátunk. Hosszabb lélegzetű kompozíciók, összetett és rövidebb darabok kötött ritmusképletei váltakozva tárják elénk a panorámát. Egyéni sors és társadalmi gond, lét- és államelmélet szüntelen kavargása költészetté formálódik a nyelv és az ember határhelyzeteiben. A József Attila-díjas költő hetedik verseskötete fordulatokban, képekben gazdag, lenyűgözően sokszínű; egyszerre tragikus és játékos, barokkos és barbár, hagyományőrző és polgárpukkasztó. Radikálisan szakít a szokványossal. Falusi Mártonnal Kövesdy Zsuzsa beszélget.

Egy könyv, amelyben Ferenc pápa beszédeiből és írásaiból olvashatnak egy csokorra valót. Az első fejezet a 2015-os Laudato si' kezdetű enciklika rövidített változata, összefoglalja jelenünk legégetőbb problémáit: a globális felmelegedést, a környezetpusztítást, a háborúkat, a menekültválságot, a nyomort. Mégsem vádirat az emberiség ellen, hanem felhívás egyéni és kollektív bűnbánatra, valamint azonnali, a kereszténység erényeitől átitatott cselekvésre. A Szentatya sorai még a legszomorúbb, legkilátástalanabb helyzetekben is a "jó hír" fényhozó erejével bírnak, spirituális vezérfonalul szolgálhatnak hívőnek és nem-hívőnek egyaránt. A Ferenc pápa megmondja című kötetről a Corvina kiadó vezetőjével, Király Leventével beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A kockaházat építtetők és abban élők véleményét ütközteti az értelmiség kritikájával, a korszak politikájával a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum galériájában látható tárlat. A Kádár-korszak tipikus falusi lakóházát bemutató kiállítás nyár elején nyílt és november 10-ig látogatható. A helyszínen Gyarmathy Dóra járt, aki Sári Zsolt általános főigazgató-helyettessel, a kiállítás kurátorával beszélgetett.

A népi hagyományok mai ápolásának módjai elevenednek meg azon a fotókiállításon, mely a Hagyományok Házában nyílt „Pixel és folklór – Magyar népművészet és fotográfia a 21. században” címmel. A december 18-ig megtekinthető tárlaton 24 elismert kortárs magyar fotós munkái láthatók, melyek a napjainkban jelenlévő tradíciókat mutatják be, bizonyítva, hogy azok most is velünk élnek. A fotók között olyan művészek képei is szerepelnek, mint Korniss Péter, Kása Béla, Farbaky Tamás vagy Mohos Zsófia. A kiállítás ötlete Czingel Szilviában, a Hagyományok Házához tartozó Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetőjében fogalmazódott meg először. Vele beszélgetett Tóth Zsófia.

Különleges kutyatörténeti gyűjteménnyel gazdagodott a nyár folyamán a Magyar Nemzeti Múzeum. A tavaly előkerült óriási anyagot Makó János kutyatörténeti kutató adományozta az intézménynek, vele beszélgetett Szentimrei Kristóf az úttörő felfedezésről.

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter