Akvarell

Szeptember 20-án a Békéscsabai Jókai Színházban mutatják be az Idegenek és ismerősök című színdarabot, amely a nemrég 70. születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, Zalán Tibor legújabb drámája. Az előadás két főszereplője, Jókai Mór és Munkácsy Mihály egyaránt kötődik Békéscsabához, hiszen míg a teátrum a 19. század közismert magyar írójának nevét viseli, addig a város idén ünnepli az asztaloséveit itt töltő Munkácsy születésének 180. évfordulóját egy egész éves ünnepségsorozattal.
Hogy miképpen valósul meg a színpadon a két nagy nemzetikon képzelt párizsi találkozása, többek között erről is beszélt Herczeg Tamás, a darab rendezője. Tráser László riportja.

Vizuális zarándoklatra hívja a látogatókat Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században című tárlat, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik szeptember 20-án. A kiállítás a jeruzsálemi örmény diaszpóra fotóművészetét mutatja be az örmény fotósok lencséin keresztül, melynek köszönhetően láthatjuk azt is, hogyan éltek Jeruzsálemben a szentéletű emberek több mint egy évszázaddal ezelőtt.
A fotókon nyomon követhetjük a városi és a természeti környezetet, az embereket, a viseletüket, a szokásaikat, a vallási rituálékat és a világi tevékenységeket is. A kiállítás anyagát neves jereváni, washingtoni, párizsi, bostoni és lisszaboni intézmények bocsátották rendelkezésre. A kurátor Diana Ghazaryan, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének doktorandusza. Kovács Bálint egyetemi docenssel, az örmény tanszék vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett.
A fotók október 8-áig tekinthetők meg, aki pedig érdeklődik az angol nyelvű kurátori tárlatvezetés iránt, az szeptember 30-án látogasson el a kiállításra.

Az 1824-es év különleges esztendő a reformkori Magyarország és Esztergom történetében, ennek kapcsán pedig kulcsszerepet játszott Rudnay Sándor, aki visszahozta a prímási hivatalt Nagyszombatból Esztergomba. Erre megemlékezve kerül sor egy konferenciára a Magyar Sionnak is nevezett városban szeptember 17-én, amelyről Prokopp Mária művészettörténészt Szerdahelyi Csongor kérdezte.

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

A Martin György-díj a népművészeti mozgalom szervezése területén végzett munkásság elismerésére, vagy azok számára adományozható, akik munkásságuk során kimagasló eredményeket értek el a népművészet sokféle területén. Martin György (becenevén Tinka) Erkel-díjas magyar tánctörténész, néprajzkutató, zenefolklorista, aki maga is aktív táncművész volt, a néptánckutatás Bartókja. Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt az idei kitüntetett: Timár Böske.

A szentek örök égi közösségében élő két királyi sarj, Erzsébet és Piroska tudomására jut, hogy egy kettejükről szóló misztériumjátékot fognak bemutatni. Az egykori nagy hatalmú, okos, szép és imádságos lelkületű király-asszonyok rendkívül kíváncsiak lesznek: vajon miért pont ők ketten? Földi életükben ugyanis soha nem találkoztak... Aki szeretné tudni a folytatást, annak a két főszerepet játszó Bubnó Sarolta és Veres Borcsi mesél a darabról és az inspirációról.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

2022. január 22-én a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, miután 2021-ben a 100. évfordulóját ünnepelte Csanády György és Mihalik Kálmán szerzeménye, mely eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt Bujdosó ének címmel. Az évtizedek során aztán a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani, 2009-ben pedig Székelyföld hivatalos himnusza lett.
15 évvel később idén Székely Himnusz címmel és tematikával hirdetett meg képző-, nép- és iparművészeti pályázatot a Józsa Judit Alapítvány kizárólag profi alkotók számára, a kiválasztott műalkotásokból pedig egy rendkívül gazdag és sokszínű kiállítás nyílt meg Budapesten, a Józsa Judit Galériában, amely október 31-ig tekinthető meg.
Hogy mit is üzen 2024-ben a Székely himnusz a kárpát-medencei kortárs keresztény magyar művészek munkáin keresztül, többek között erről is beszélt a tárlat megnyitóját követően Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész, egyúttal a kiállítás kurátora Szentimrei Kristófnak.

Csirmaz Zsolt szőrmekikészítő nemrég szakmatörténeti előadást tartott Mezőkövesden az érdeklődők számára. Nem szokatlan számára a kíváncsiság, hiszen egy mára nagyon ritka foglalkozás képviselője, és a műanyagoktól terhelt világban is szívesen mesél ennek az ősi módszernek a túlélési lehetőségeiről. Kiss Rita riportja.

Adásunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben az előttünk álló hét vidéki programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő Szentimrei Kristóf.

„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék” – ez egy jellemző részlet volt abból a beszédből, amit a korabeli politika nagy öregje Apponyi Albert mondhatott el még a trianoni szerződés aláírása előtt. Bár a magyar delegáció tisztában volt küldetése esélyeivel, mégis mindent megpróbált. A téma megihlette a magyar rádiózás egyik legismertebb alakját Szalóczy Pált is, akinek a Carte Rouge - Vörös térkép – című forgatókönyve az első helyezést nyerte el a Bujtor-filmfesztiválon. A kollégát Nagy György András invitálta meg a Katolikus rádió stúdiójába. (Lásd: Veres Ádám fotóján!)

Egy színház, amelyet egy íróról neveztek el – és egy zöldterület, amelyet a teátrumról. Sokan kitalálhatták ebből, hogy az Örkény kertről van szó. A szeptember 7-i évadnyitó fesztiválra (a részletes program megtalálható a világhálón) a budapesti Madách téren különleges hangulatban készül a társulat, hiszen az intézmény most ünnepli fennállásának 20-dik évfordulóját. Tulajdonképpen két színész beszélget, az egyik Mácsai Pál igazgató, a másik kollégánk, Fülöp Tamás.

A római sas árnyékában című kiállítás az Aquincumi Múzeumban nemcsak azt mutatja meg, hogy a hadijelvényt hordozva katonák ezrei érkeztek a Duna partjára és a mai Budapest területén egy erődrendszert építettek ki. A leletanyagból – köztük számos új tárgyból – sok információ kiderül magáról a birodalomról, a gazdaságról, a kultúráról és a kultuszokról. A tárlatot Monori Vince járta be Beszédes József régésszel, aki először magáról a helyszínről beszélt.

A Magyar Művészeti Akadémia kiadásában megjelent az Elveszett nemzedék Albert Gábor 50 évnyi levelezéséből Albert Zsuzsa által válogatott és szerkesztett kötet. Pécsi Györgyi József Attila díjas kritikus Tamási Áron díjas irodalomtörténésszel, az MMA Kiadó ügyvezető igazgatójával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett Albert Gábor életművéről.

"Az igazság békét teremt" bibliai mottóval fogja megnyitni programjait az Ars Sacra fesztivál, amely idén már tizennyolcadik alkalommal hozza el a legértékesebb programokat az ország minden pontjára. Kolek Ildikót, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának tagját kérdezte Fazekas Gyöngyvér az idei eseményekről.

Az eddigi évekhez hasonlóan idén is több, mint 250 féle sörrel, a legjobb hazai főzdék kézműves különlegességeivel, importőrök nemzetközi sörkínálatával, sok-sok utcai kifőzdével várják szeptember 3-8. között a Belváros szívében a sörkedvelőket a Belváros Sörfesztiválon. Fazekas Gyöngyvér annak járt utána, hogyan lesz valakiből sörfőző. A kérdésekre Sajgó Álmos, az egyik legnépszerűbb hazai főzde alapítótagja válaszol.

Mihályi Győző 1954. augusztus 19-én született Tiszanánán. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1976-ban végzett Szinetár Miklós osztályában, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához szerződött. A művész 1979-től a kecskeméti Katona József Színház, 1980-tól a miskolci Nemzeti Színház, 1988-tól a Radnóti Színház, 1989-től a Nemzeti Színház tagja, 1992 és 94 között a Nyitott Színház művészeti vezetője, 1991-től a József Attila Színház tagja volt. Ezt követően, 1998-tól ismét a Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház művészeként tevékenykedett, 2011-től a Színházi Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, 2014-től elnöke volt.
A sokoldalú művészt többek közt láthattuk Rómeó, Oidipusz, Brutus, Antonio, Valmont vicomte, Higgins és Liliom szerepében is. Játszott a Szomszédok, a Kisváros, Az Éretlenek, a Munkaügyek és a Keresztanyu című tévésorozatokban. Számos színpadi és televíziós szereplése mellett a szinkronszínészet tette ismertté. Jellegzetes hangját számos olyan világsztárnak kölcsönözte, mint például Armand Assante, Patrick Swayze, Jean-Claude Van Damme és Christopher Walken.
A felejthetetlen orgánumú művész rádiónk stúdiójában is többször járt, legutóbb egy éve, amikor a Színészlegendák sorozatában Hevesi Sándor naplójából olvasott fel. S persze korábban is jó néhányszor mikrofon elé kértük, ezekkel a felvételeinkkel, illetve riport-részleteinkkel emlékezünk adásunkban Mihályi Győzőre.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kép: Színházi Dolgozók Szakszervezete

Szeptember 20-án a Békéscsabai Jókai Színházban mutatják be az Idegenek és ismerősök című színdarabot, amely a nemrég 70. születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, Zalán Tibor legújabb drámája. Az előadás két főszereplője, Jókai Mór és Munkácsy Mihály egyaránt kötődik Békéscsabához, hiszen míg a teátrum a 19. század közismert magyar írójának nevét viseli, addig a város idén ünnepli az asztaloséveit itt töltő Munkácsy születésének 180. évfordulóját egy egész éves ünnepségsorozattal.
Hogy miképpen valósul meg a színpadon a két nagy nemzetikon képzelt párizsi találkozása, többek között erről is beszélt Herczeg Tamás, a darab rendezője. Tráser László riportja.

Vizuális zarándoklatra hívja a látogatókat Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században című tárlat, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik szeptember 20-án. A kiállítás a jeruzsálemi örmény diaszpóra fotóművészetét mutatja be az örmény fotósok lencséin keresztül, melynek köszönhetően láthatjuk azt is, hogyan éltek Jeruzsálemben a szentéletű emberek több mint egy évszázaddal ezelőtt.
A fotókon nyomon követhetjük a városi és a természeti környezetet, az embereket, a viseletüket, a szokásaikat, a vallási rituálékat és a világi tevékenységeket is. A kiállítás anyagát neves jereváni, washingtoni, párizsi, bostoni és lisszaboni intézmények bocsátották rendelkezésre. A kurátor Diana Ghazaryan, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének doktorandusza. Kovács Bálint egyetemi docenssel, az örmény tanszék vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett.
A fotók október 8-áig tekinthetők meg, aki pedig érdeklődik az angol nyelvű kurátori tárlatvezetés iránt, az szeptember 30-án látogasson el a kiállításra.

Az 1824-es év különleges esztendő a reformkori Magyarország és Esztergom történetében, ennek kapcsán pedig kulcsszerepet játszott Rudnay Sándor, aki visszahozta a prímási hivatalt Nagyszombatból Esztergomba. Erre megemlékezve kerül sor egy konferenciára a Magyar Sionnak is nevezett városban szeptember 17-én, amelyről Prokopp Mária művészettörténészt Szerdahelyi Csongor kérdezte.

Egy olyan művész, festőművész műhelyébe látogatunk el, aki saját munkásságán kívül fontos szerepet tölt be azon a településrészen, ahol él, szeretettel segíti művész kortársait, ápolja a múlt idők nagy festőinek emlékét, és nem utolsó sorban a fiatalok, gyermekek bevonásával közösséget teremt, mintegy hajlékot az eljövendő idők számára. Ilosvai Krisztián példaadó életébe Kövesdy Zsuzsa mikrofonja enged bepillantást.

Több évszázados falképeket és kőfaragványokat restaurálnak a szakemberek a veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb épületében, a kalandos múltú Gizella Kápolnában. A 13. századi, kétszintes palotakápolna 2025 nyarára teljes egészében megújul. Dr. Nagy Veronika művészettörténésszel, a Veszprémi Érsekség Múzeumának igazgatójával, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress programsorozat kurátorával Tóth Zsófia beszélget.

Egy olyan művész, festőművész műhelyébe látogatunk el, aki saját munkásságán kívül fontos szerepet tölt be azon a településrészen, ahol él, szeretettel segíti művész kortársait, ápolja a múlt idők nagy festőinek emlékét, és nem utolsó sorban a fiatalok, gyermekek bevonásával közösséget teremt, mintegy hajlékot az eljövendő idők számára. Ilosvai Krisztián példaadó életébe Kövesdy Zsuzsa mikrofonja enged bepillantást.

Több évszázados falképeket és kőfaragványokat restaurálnak a szakemberek a veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb épületében, a kalandos múltú Gizella Kápolnában. A 13. századi, kétszintes palotakápolna 2025 nyarára teljes egészében megújul. Dr. Nagy Veronika művészettörténésszel, a Veszprémi Érsekség Múzeumának igazgatójával, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress programsorozat kurátorával Tóth Zsófia beszélget.