Aktuális művészeti és kulturális program- és koncertajánlók riportokkal, zenei bejátszásokkal, kicsiknek és nagyoknak. Rövid pályaképek, emlékek. A hallgatók széles körének érdeklődésére számot tartó műsor az ország és a főváros sokszínű kulturális életének megjelenítésével színvonalas szórakoztatást ajánl, egyszersmind nyelvápoló küldetést is betölt.
Adás információk:
Archívum: 
hallgassa meg!
Elhangzott: 2024.09.16. 15:04
kulturális paletta
Idegenek és ismerősök - Jókai Mór és Munkácsy Mihály képzelt párizsi találkozása Zalán Tibor drámájában
Az Örökkévalóság megörökítése - jeruzsálemi örmény fotográfia a Képzőn
A Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén - esztergomi konferencia Rudnay Sándor hercegprímásról
Szeptember 20-án a Békéscsabai Jókai Színházban mutatják be az Idegenek és ismerősök című színdarabot, amely a nemrég 70. születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, Zalán Tibor legújabb drámája. Az előadás két főszereplője, Jókai Mór és Munkácsy Mihály egyaránt kötődik Békéscsabához, hiszen míg a teátrum a 19. század közismert magyar írójának nevét viseli, addig a város idén ünnepli az asztaloséveit itt töltő Munkácsy születésének 180. évfordulóját egy egész éves ünnepségsorozattal.
Hogy miképpen valósul meg a színpadon a két nagy nemzetikon képzelt párizsi találkozása, többek között erről is beszélt Herczeg Tamás, a darab rendezője. Tráser László riportja.
Vizuális zarándoklatra hívja a látogatókat Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században című tárlat, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik szeptember 20-án. A kiállítás a jeruzsálemi örmény diaszpóra fotóművészetét mutatja be az örmény fotósok lencséin keresztül, melynek köszönhetően láthatjuk azt is, hogyan éltek Jeruzsálemben a szentéletű emberek több mint egy évszázaddal ezelőtt.
A fotókon nyomon követhetjük a városi és a természeti környezetet, az embereket, a viseletüket, a szokásaikat, a vallási rituálékat és a világi tevékenységeket is. A kiállítás anyagát neves jereváni, washingtoni, párizsi, bostoni és lisszaboni intézmények bocsátották rendelkezésre. A kurátor Diana Ghazaryan, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének doktorandusza. Kovács Bálint egyetemi docenssel, az örmény tanszék vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett.
A fotók október 8-áig tekinthetők meg, aki pedig érdeklődik az angol nyelvű kurátori tárlatvezetés iránt, az szeptember 30-án látogasson el a kiállításra.
Az 1824-es év különleges esztendő a reformkori Magyarország és Esztergom történetében, ennek kapcsán pedig kulcsszerepet játszott Rudnay Sándor, aki visszahozta a prímási hivatalt Nagyszombatból Esztergomba. Erre megemlékezve kerül sor egy konferenciára a Magyar Sionnak is nevezett városban szeptember 17-én, amelyről Prokopp Mária művészettörténészt Szerdahelyi Csongor kérdezte.
2024. szeptember 18.
szerda
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Ilosfai Krisztián kiállítása, Work in Progress: megújul a Gizella-kápolna Veszprémben, Kulturmorzsák
» bővebben...Egy olyan művész, festőművész műhelyébe látogatunk el, aki saját munkásságán kívül fontos szerepet tölt be azon a településrészen, ahol él, szeretettel segíti művész kortársait, ápolja a múlt idők nagy festőinek emlékét, és nem utolsó sorban a fiatalok, gyermekek bevonásával közösséget teremt, mintegy hajlékot az eljövendő idők számára. Ilosvai Krisztián példaadó életébe Kövesdy Zsuzsa mikrofonja enged bepillantást.
Több évszázados falképeket és kőfaragványokat restaurálnak a szakemberek a veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb épületében, a kalandos múltú Gizella Kápolnában. A 13. századi, kétszintes palotakápolna 2025 nyarára teljes egészében megújul. Dr. Nagy Veronika művészettörténésszel, a Veszprémi Érsekség Múzeumának igazgatójával, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress programsorozat kurátorával Tóth Zsófia beszélget.
|
2024. szeptember 17.
kedd
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
A pénteken kezdődő eSzínház Fesztiválról beszélgetünk, majd Jánó Mihály művészettörténész mesél erdélyi templomok Szent-László freskóiról és a Szent László legendákról, végül pedig az Ars Sacra Fesztivál egyik Óbudán nyíló kiállítását ajánljuk a figyelmükbe |
2024. szeptember 16.
hétfő
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Idegenek és ismerősök - Jókai Mór és Munkácsy Mihály képzelt párizsi találkozása Zalán Tibor drámájában
Az Örökkévalóság megörökítése - jeruzsálemi örmény fotográfia a Képzőn
A Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén - esztergomi konferencia Rudnay Sándor hercegprímásról
» bővebben...Szeptember 20-án a Békéscsabai Jókai Színházban mutatják be az Idegenek és ismerősök című színdarabot, amely a nemrég 70. születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, Zalán Tibor legújabb drámája. Az előadás két főszereplője, Jókai Mór és Munkácsy Mihály egyaránt kötődik Békéscsabához, hiszen míg a teátrum a 19. század közismert magyar írójának nevét viseli, addig a város idén ünnepli az asztaloséveit itt töltő Munkácsy születésének 180. évfordulóját egy egész éves ünnepségsorozattal.
Hogy miképpen valósul meg a színpadon a két nagy nemzetikon képzelt párizsi találkozása, többek között erről is beszélt Herczeg Tamás, a darab rendezője. Tráser László riportja.
Vizuális zarándoklatra hívja a látogatókat Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században című tárlat, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik szeptember 20-án. A kiállítás a jeruzsálemi örmény diaszpóra fotóművészetét mutatja be az örmény fotósok lencséin keresztül, melynek köszönhetően láthatjuk azt is, hogyan éltek Jeruzsálemben a szentéletű emberek több mint egy évszázaddal ezelőtt.
A fotókon nyomon követhetjük a városi és a természeti környezetet, az embereket, a viseletüket, a szokásaikat, a vallási rituálékat és a világi tevékenységeket is. A kiállítás anyagát neves jereváni, washingtoni, párizsi, bostoni és lisszaboni intézmények bocsátották rendelkezésre. A kurátor Diana Ghazaryan, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének doktorandusza. Kovács Bálint egyetemi docenssel, az örmény tanszék vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett.
A fotók október 8-áig tekinthetők meg, aki pedig érdeklődik az angol nyelvű kurátori tárlatvezetés iránt, az szeptember 30-án látogasson el a kiállításra.
Az 1824-es év különleges esztendő a reformkori Magyarország és Esztergom történetében, ennek kapcsán pedig kulcsszerepet játszott Rudnay Sándor, aki visszahozta a prímási hivatalt Nagyszombatból Esztergomba. Erre megemlékezve kerül sor egy konferenciára a Magyar Sionnak is nevezett városban szeptember 17-én, amelyről Prokopp Mária művészettörténészt Szerdahelyi Csongor kérdezte. |
2024. szeptember 13.
péntek
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
A hét legérdekesebb témáiból válogatunk
» bővebben...Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter |
2024. szeptember 12.
csütörtök
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Ars Sacra Fesztivál: „A kultúra Hungarikumai” című hangversenyről - Erdő Zoltán tárogatóművész
A Kerekítő Mondóka Tanya szeptember 15-i programjairól - Hertel Szilvia néptáncpedagógus
Operettszínházi sorozat - Bodor Ákos fénytervező |
2024. szeptember 11.
szerda
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Martin György-díj, Erzsébet és Piroska - Misztériumjáték a két Árpád-házi királylányról, Kulturmorzsák
» bővebben...A Martin György-díj a népművészeti mozgalom szervezése területén végzett munkásság elismerésére, vagy azok számára adományozható, akik munkásságuk során kimagasló eredményeket értek el a népművészet sokféle területén. Martin György (becenevén Tinka) Erkel-díjas magyar tánctörténész, néprajzkutató, zenefolklorista, aki maga is aktív táncművész volt, a néptánckutatás Bartókja. Kövesdy Zsuzsa mikrofonja előtt az idei kitüntetett: Timár Böske.
A szentek örök égi közösségében élő két királyi sarj, Erzsébet és Piroska tudomására jut, hogy egy kettejükről szóló misztériumjátékot fognak bemutatni. Az egykori nagy hatalmú, okos, szép és imádságos lelkületű király-asszonyok rendkívül kíváncsiak lesznek: vajon miért pont ők ketten? Földi életükben ugyanis soha nem találkoztak... Aki szeretné tudni a folytatást, annak a két főszerepet játszó Bubnó Sarolta és Veres Borcsi mesél a darabról és az inspirációról.
|
2024. szeptember 10.
kedd
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
A Petőfi Irodalmi Múzeum Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten című kiállítása;
Keszthely: a Balatoni Múzeum állandó kiállításai;
Korzenszky Richárd bencés szerzetes, nyugalmazott tihanyi perjel a játék jelentőségéről
» bővebben...Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta |
2024. szeptember 09.
hétfő
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Székely Himnusz címmel nyílt időszaki kiállítás a Józsa Judit Galériában;
Egy kuriózumszakma rejtelmei Csirmaz Zsolt mezőkövesdi szőrmekikészítővel;
A több évtizedes múltra visszatekintő Makói Hagymafesztivál és Keszthelyi Táncpanoráma is helyet kap Kultúrmorzsa rovatunkban
» bővebben...2022. január 22-én a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, miután 2021-ben a 100. évfordulóját ünnepelte Csanády György és Mihalik Kálmán szerzeménye, mely eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt Bujdosó ének címmel. Az évtizedek során aztán a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani, 2009-ben pedig Székelyföld hivatalos himnusza lett.
15 évvel később idén Székely Himnusz címmel és tematikával hirdetett meg képző-, nép- és iparművészeti pályázatot a Józsa Judit Alapítvány kizárólag profi alkotók számára, a kiválasztott műalkotásokból pedig egy rendkívül gazdag és sokszínű kiállítás nyílt meg Budapesten, a Józsa Judit Galériában, amely október 31-ig tekinthető meg.
Hogy mit is üzen 2024-ben a Székely himnusz a kárpát-medencei kortárs keresztény magyar művészek munkáin keresztül, többek között erről is beszélt a tárlat megnyitóját követően Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész, egyúttal a kiállítás kurátora Szentimrei Kristófnak.
Csirmaz Zsolt szőrmekikészítő nemrég szakmatörténeti előadást tartott Mezőkövesden az érdeklődők számára. Nem szokatlan számára a kíváncsiság, hiszen egy mára nagyon ritka foglalkozás képviselője, és a műanyagoktól terhelt világban is szívesen mesél ennek az ősi módszernek a túlélési lehetőségeiről. Kiss Rita riportja.
Adásunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben az előttünk álló hét vidéki programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő Szentimrei Kristóf. |
2024. szeptember 06.
péntek
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
A hét legérdekesebb kulturális témáiból válogatunk
A szerkesztő: Csuth Judit |
2024. szeptember 05.
csütörtök
15:04 |
|
 Akvarell
kulturális paletta
A forgatókönyvet írta és Apponyi Albertnek a hangját kölcsönözte: Szalóczy Pál
Korántsem egypercesek – programok az Örkény-kertben
Amit Róma ránk hagyott – megújult tárlat az Aquincumi Múzeumban
» bővebben...„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék” – ez egy jellemző részlet volt abból a beszédből, amit a korabeli politika nagy öregje Apponyi Albert mondhatott el még a trianoni szerződés aláírása előtt. Bár a magyar delegáció tisztában volt küldetése esélyeivel, mégis mindent megpróbált. A téma megihlette a magyar rádiózás egyik legismertebb alakját Szalóczy Pált is, akinek a Carte Rouge - Vörös térkép – című forgatókönyve az első helyezést nyerte el a Bujtor-filmfesztiválon. A kollégát Nagy György András invitálta meg a Katolikus rádió stúdiójába. (Lásd: Veres Ádám fotóján!)
Egy színház, amelyet egy íróról neveztek el – és egy zöldterület, amelyet a teátrumról. Sokan kitalálhatták ebből, hogy az Örkény kertről van szó. A szeptember 7-i évadnyitó fesztiválra (a részletes program megtalálható a világhálón) a budapesti Madách téren különleges hangulatban készül a társulat, hiszen az intézmény most ünnepli fennállásának 20-dik évfordulóját. Tulajdonképpen két színész beszélget, az egyik Mácsai Pál igazgató, a másik kollégánk, Fülöp Tamás.
A római sas árnyékában című kiállítás az Aquincumi Múzeumban nemcsak azt mutatja meg, hogy a hadijelvényt hordozva katonák ezrei érkeztek a Duna partjára és a mai Budapest területén egy erődrendszert építettek ki. A leletanyagból – köztük számos új tárgyból – sok információ kiderül magáról a birodalomról, a gazdaságról, a kultúráról és a kultuszokról. A tárlatot Monori Vince járta be Beszédes József régésszel, aki először magáról a helyszínről beszélt.
|
Akvarell
