Koszorúk

A huszadik század második felének egyik meghatározó költő-mestere a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Ifjúkorában az avantgarde híve volt, Arany János költészetének hatására "tért meg" és lett klasszicizáló formaművész, akit mély magyarságtudat és egyetemes humanizmus jellemzett. Barátjához, Radnóti Miklóshoz hasonlóan a katolikus hitben és kultúrában talált lelki otthonra, ami egyben költészetének kincsesházát is gazdagította. Két tanítványával, költőtársával emlékezünk rá és versmondását is élvezhetik a KOSZORÚKban. A PIM Archívumából kölcsönzött Cambridge-i elégia egy kis irodalmi csemege a műsor költészetkedvelő hallgatóinak.

Az erdélyi származású 27 éves traktorgyári munkás ekkor már négygyermekes családapa volt. Sokan voltunk című, legendás hírű novelláját az Irodalmi Újság közölte 1954-ben. Addig ez volt az egyetlen szépirodalmi alkotása, s mindjárt remekmű! Az üstökös-szerű feltűnés után egyenletes színvonalú írói pálya következett, ami azután 1990 után teljes elhallgatásba torkollott. A rejtélyt az irodalomtörténet ma sem tudja megmagyarázni, de nem az a fontos, ami még lehetett volna, hanem ami megvan, ami a miénk! A nagy sikerű regények, amelyekből remek, díjnyertes filmek készültek: a Húsz óra és Az ötödik pecsét, ma is érvényes, megrendítő alkotások. Elbeszélései pedig apró gyöngyszemek a huszadik századi magyar próza kincsestárában. Sánta Ferenc íróként a huszadik század egyik élő lelkiismerete volt, akitől ma is emberi tartást, méltóságot és erkölcsöt tanulhatunk.

A stúdióvendégek és akire emlékeznek - mindhárman a Magyar Demokrata Fórum alapító tagjai voltak. De már a Tokaji Írótáborból sokkal korábban jól ismerték személyesen Fekete Gyulát, aki a múlt század hatvanas-hetvenes évei óta egyszemélyes nemzeti intézményként, közösségi szószólóként, hivatásos vitatkozóként állt a nyilvánosság elé. Publicisztikai művei, vitairatai megelőzték saját korát, elsőként tette szóvá a magyarság vészes népességfogyását és ismerte fel a nyugat-európai kultúra mély válságának első, árulkodó jeleit. Legismertebb könyve Az orvos halála című kisregény, amiből - Páger Antal emlékezetes főszereplésével, Mamcserov Frigyes rendezésében, Petrovics Emil zenéjével - nagy sikerű film is született. Ez a remekmű ma is mindenkinek ajánlható olvasmány lehet

1955-ben Törökkoppányban született egy cipész és egy varrónő éles eszű kisfia, aki felső tagozatos korában már rendszeresen városi, megyei és országos történelmi vetélkedőkön brillírozott.Történelem-könyvtár szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Csaknem húsz évet dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum berkeiben, tudományos segédmunkatársból a főigazgatóságig vitte. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Szakterülete Magyarország történelme 1919 és 1945 között. Évtizedek alatt a két világháború közötti katonai elit párját ritkító ismeretére tett szert. Már diplomamunkája is ezzel kapcsolatos, később tudományos fokozatokat is e témakörben szerzett. Könyvei, tanulmányai, esszéi, interjúi hosszú sora tanúskodik arról, hogy az alapos forráskutatás nyomán mennyi felfedezetlen részlet, esetleg perdöntő bizonyíték, különös érdekesség bukkanhat fel közelmúltunk históriájából. A Károli Gáspár református egyetem kutató professzora ma is rendkívül aktív, a veleszületett történeti -történelmi kíváncsiság nem hagyja nyugodni.

1955-ben Törökkoppányban született egy cipész és egy varrónő éles eszű kisfia, aki felső tagozatos korában már rendszeresen városi, megyei és országos történelmi vetélkedőkön brillírozott.Történelem-könyvtár szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Csaknem húsz évet dolgozott a Hadtörténeti Intézet és Múzeum berkeiben, tudományos segédmunkatársból a főigazgatóságig vitte. Jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Szakterülete Magyarország történelme 1919 és 1945 között. Évtizedek alatt a két világháború közötti katonai elit párját ritkító ismeretére tett szert. Már diplomamunkája is ezzel kapcsolatos, később tudományos fokozatokat is e témakörben szerzett. Könyvei, tanulmányai, esszéi, interjúi hosszú sora tanúskodik arról, hogy az alapos forráskutatás nyomán mennyi felfedezetlen részlet, esetleg perdöntő bizonyíték, különös érdekesség bukkanhat fel közelmúltunk históriájából. A Károli Gáspár református egyetem kutató professzora ma is rendkívül aktív, a veleszületett történeti -történelmi kíváncsiság nem hagyja nyugodni.

Mai vendégem, akit magam is szívesen megkoszorúznék, sokoldalú művészember. Debreceni középiskolás kora óta a színház szerelmese, a kaposvári egyetemen Vidnyánszky Attila tanítványa volt.Felnőtt pályafutását a budapesti Nemzeti Színházban kezdte és ma is itt folytatja. Közben két esztendeig a Karinthy Színház igazgatója, illetve művészeti vezetője is volt. A teljes visszatérés az anyaszínházba új és izgalmas színészi és rendezői feladatokat hozott. Ma az utcán az 1848 március 15-éről szóló új magyar film főszereplőjeként ismerik fel, nem egyszer örvendezve Petőfinek szólítják. Rendezőként pályáján ez idő szerint Sík Sándor István királyát (Rátóti Zoltán alakítja) tartja a legfontosabbnak, színészként pedig nagy örömmel próbálja Lojko Zobar szerepét a Gorkij novellája, továbbá A cigánytábor az égbe megy című film alapján készült színdarabban, amelynek zenéjét Szarka Tamás szerezte. Íróként is debütált már, a Szent István Társulatnál jelent meg JHVH A név című kisregénye, amely ószövetségi témát dolgoz fel.

Mai vendégem, akit magam is szívesen megkoszorúznék, sokoldalú művészember. Debreceni középiskolás kora óta a színház szerelmese, a kaposvári egyetemen Vidnyánszky Attila tanítványa volt.Felnőtt pályafutását a budapesti Nemzeti Színházban kezdte és ma is itt folytatja. Közben két esztendeig a Karinthy Színház igazgatója, illetve művészeti vezetője is volt. A teljes visszatérés az anyaszínházba új és izgalmas színészi és rendezői feladatokat hozott. Ma az utcán az 1848 március 15-éről szóló új magyar film főszereplőjeként ismerik fel, nem egyszer örvendezve Petőfinek szólítják. Rendezőként pályáján ez idő szerint Sík Sándor István királyát (Rátóti Zoltán alakítja) tartja a legfontosabbnak, színészként pedig nagy örömmel próbálja Lojko Zobar szerepét a Gorkij novellája, továbbá A cigánytábor az égbe megy című film alapján készült színdarabban, amelynek zenéjét Szarka Tamás szerezte. Íróként is debütált már, a Szent István Társulatnál jelent meg JHVH A név című kisregénye, amely ószövetségi témát dolgoz fel.

Magyar és bolgár szakos bölcsész végzettségének inspiráló kettőssége határozta meg életét. Volt a szófiai Magyar Intézet vezetője és a legnevesebb bolgár egyetem oktatója, közben itthon több mint két évtizeden át szerkesztette a NAPÚT című legendás folyóirat tematikus számait. A lap írott változata 2021-ben megszűnt, de él és népszerű a NAPÚTONLINE, amely ma is tájékozódási pont a magyar kulturális életben. Előbb a NAPKÚT Kiadót teremtette meg, jelenleg a Cédrus Művészeti Alapítvány kiadóját vezeti. Munkálkodása értékközpontú, frontvonalak és szekértáborok nem befolyásolják, ebben is üdítő kivétel a mai világban. Hobbyja a fotózás, a természetjárás. Eljutott Izlandra is, ami régi vágya volt. Leveleit, felkéréseit, meghívóit így fejezi be, írja alá: mindigderűvel Szondi György.

Juhász Judit rádiós újságíró, szerkesztő-riporter. A Közgazdasági Egyetem és a MUOSZ újságíró iskola elvégzése után került a Magyar Rádióba, ahol szép pályát futott be. Az első szabadon választott kormány szóvivője volt négy esztendeig. Más közszolgálati funkciók betöltése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője lett, ezt követte a Magyar Katolikus Rádió alapítása és vezérigazgató helyettesi pozíciója. Volt munkatársai ma is a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékeznek rá. Amikor a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté vált, ő lett az MMA sajtófőnöke, háznagya. Jóval hetven felett ma is aktívan dolgozik és nem csupán itt, de az Anyanyelvápolók Szövetségében is lelkesen munkálkodik, 2013 óta a szervezet elnöke. A jövőben szeretne néhány feladatot átadni, több időt tölteni családjával, főként hét unokájával, akiknek fejlődését, érését boldogan követi.

Magyar és bolgár szakos bölcsész végzettségének inspiráló kettőssége határozta meg életét. Volt a szófiai Magyar Intézet vezetője és a legnevesebb bolgár egyetem oktatója, közben itthon több mint két évtizeden át szerkesztette a NAPÚT című legendás folyóirat tematikus számait. A lap írott változata 2021-ben megszűnt, de él és népszerű a NAPÚTONLINE, amely ma is tájékozódási pont a magyar kulturális életben. Előbb a NAPKÚT Kiadót teremtette meg, jelenleg a Cédrus Alapítvány kiadóját vezeti. Munkálkodása értékközpontú, frontvonalak és szekértáborok nem befolyásolják, ebben is üdítő kivétel a mai világban. Hobbyja a fotózás, a természetjárás. Eljutott Izlandra is, ami régi vágya volt. Leveleit, felkéréseit, meghívóit így fejezi be, írja alá: mindigderűvel Szondi György

Több mint másfél évtizede nincs már köztünk a földi életben egy kiváló és bátor költő, aki a "létezett szocializmusban” merészen megszegte a ránk kényszerített össznemzeti hallgatás szabályait. A múlt század 70-es, 80-as éveiben történelmi-politikai-közéleti költeményeiben nyíltan közösséget vállalt 1956 ismert és ismeretlen hőseivel. Szeretetreméltó, kedves, szelíd, barátságos ember volt, de a verseiben kérlelhetetlen, meg nem alkuvó igazságpárti. Mindössze 57 esztendő adatott neki, ebből az utolsó három évet a Magyar Katolikus Rádió Kulturális Szerkesztőségének élén töltötte. A mai napig hiányzik mindenkinek, aki ismerte, tisztelte, dolgozhatott vele. Ami vigasztaló: költői életműve félbeszakadtan is hihetetlenül gazdag egész, versei okulásunkra és gyönyörködésünkre szolgálnak.

Több mint másfél évtizede nincs már köztünk a földi életben egy kiváló és bátor költő, aki a "létezett szocializmusban” merészen megszegte a ránk kényszerített össznemzeti hallgatás szabályait. A múlt század 70-es, 80-as éveiben történelmi-politikai-közéleti költeményeiben nyíltan közösséget vállalt 1956 ismert és ismeretlen hőseivel. Szeretetreméltó, kedves, szelíd, barátságos ember volt, de a verseiben kérlelhetetlen, meg nem alkuvó igazságpárti. Mindössze 57 esztendő adatott neki, ebből az utolsó három évet a Magyar Katolikus Rádió Kulturális Szerkesztőségének élén töltötte. A mai napig hiányzik mindenkinek, aki ismerte, tisztelte, dolgozhatott vele. Ami vigasztaló: költői életműve félbeszakadtan is hihetetlenül gazdag egész, versei okulásunkra és gyönyörködésünkre szolgálnak.