Iránytű

A sportrajongók számára elképesztően izgalmas volt a mögöttünk hagyott nyár. A németországi labdarúgó Európa-bajnokság, majd a párizsi Olimpia rengeteg embert érdekelt, lelkesített, mozgatott meg. Kölnben és Stuttgartban, futball-válogatottunk meccseire több tízezer honfitársunk utazott el szurkolni és a francia fővárosban is hatalmas támogatást élvezhettek sportolóink a lelátókról. Honnan ez az erő? Kiket, miért és hogyan érint meg a sport? Érezhető-e a társadalom "állapotán", ha versenyzőink sikeresen vagy éppen sikertelenül szerepelnek a nemzetközi küzdelmekben? Vendégünk a stúdióban Dr. Dóczi Tamás sportszociológus, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszék egyetemi docense.

Az augusztus 20-i ünnepségeken látható díszegységek legfontosabb "ismérve" a tökéletes egyenruha. Vitézkötés, paszomány, csákórózsák, díszgombok, zsinórok, kardbojtok, díszövek. Ezek elkészítése nem egyszerű munka, hanem olyan hivatás, amely apáról fiúra száll hosszú évtizedek tapasztalata alapján. A főváros XVIII. kerületében Tóthék régóta ezzel foglalkoznak. Honlapjuk ismertetőjében ezt írják magukról: "Cégünk harmadik generációs paszományos és gombkötő műhely. Termékeinket autentikus módon, korhű módszereket alkalmazva kézzel gyártjuk. Többek között egyedi stílusú paszományokat és egyedi zsinórokat is készítünk a megrendelő igénye szerint." Vendégünk a stúdióban Tóth János és fia, Tóth Balázs paszományos mester.

Augusztus 20-án, mint más nemzeti és katonai ünnepeinken, bevonulnak a történelmi zászlóink. A tudósításokban hallani a díszszázad parancsnokának utasításait, mire a katonák, vállukon a lobogókat tartó rudakkal, díszlépésben elfoglalják helyüket a téren vagy a teremben. A civilek ilyenkor meghatottan figyelnek, a jelen lévő egyenruhások pedig tisztelegnek. De vajon hány történelmi zászlónk van, melyek ezek, miért éppen azok, mikor és ki választotta ki őket, mikor és mely alkalmakkor láthatjuk a bevonulásukat? A válaszokat ünnepi műsorunk vendége, Fröhlich Dávid, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményvezetője adja meg.

Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit Pest-Budán. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a 11 állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptéreken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, akit Deák Ferenc is különösen kedvelt. A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a “kajdácsok”, vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Hogy mi történt azóta, elmondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.

A 120 éve született kormányzóhelyettesről szóló színművet Zetényi -Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság elnöke egyrészt családi indíttatásból írta. A kormányzó idősebb fiának, Istvánnak az orosz fronton a Zetényi-Csukás Kálmán volt a közvetlen parancsnoka. A másik ok egy hagyaték megvásárlása volt. Horthy István tisztiszolgájának, Farkas Györgynek a tárgyairól van szó. Ezek között volt az a napló, amelyben részletesen leírja a tapasztalatait. Az Utolsó bevetés című monodráma ősbemutatója augusztus 18-án lesz Budapesten, az előadáson jelen lesznek a Horthy-család és a Farkas-család leszármazottai is. A művet Publik Antal színművész adja elő, aki a szerzővel együtt stúdiónk vendége lesz.

Turkey helyett már Turkye. Czech Republik helyett már Czechia. Grúzia helyett már Georgia. Csak néhány olyan ország, amely a közelmúltban változtatta meg a nevét, s ha visszatekintünk néhány évtizedet, még sokkal többet is találhatunk. Nem titkoltan India, Új-Zéland és Hollandia is hamarosan bejelentést tehet. Mi állhat ezek mögött? Hogyan, miként és mennyi idő alatt történik meg egy ilyen fontos esemény? Hogy fogadja a világ? Kit, mire kötelez mindez? Egyáltalán, miért van ezekre szükség? A válaszokat vendégeinkkel, Mikesy Gábor földrajzinév-szakértővel és Szűcs Tamás külpolitikai szakértővel, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédjével keressük műsorunkban.

Edényekből virágtartó? Csipkékből ágytakaró? Mosógép-motorból fűnyíró? Kancsóból fakanál tartó? Otthon lapulnak ilyenek? Takarékos módi címmel nyílt kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrumban, amelynek középpontjában a takarékos szemlélet áll. A legtöbb háztartásban ma is előfordulnak örökölt, sosem használt vagy feleslegessé vált holmik, melyeket tulajdonosaik újra használatba vesznek. A június óta látogatható tárlathoz a szentendrei Ferenczy Múzeum a közönség segítségével is gyűjtött olyan tárgyakat, vagy azok fényképét, melyek nem használt tárgyak, emlékek, anyagok felhasználásával készültek, vagy egyszerűen csak más funkcióba helyezve élnek tovább. Vendégünk a stúdióban Sz. Tóth Judit kurátor.

Tehetsége, hazaszeretete és életpályája Petőfit idézi. Talán, ha neki is megadatott volna legalább az a huszonhat esztendő... De Vasvári Pál, író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, márciusi ifjú és honvéd őrnagy 23 évesen adta életét a Hazáért az erdélyi harcokban. Szűkebb pátriájában, Szabolcsban pontosan tudják, ki is volt ő, hiszen szülőfaluja, Tiszabüd, később miatta vette fel a Tiszavasvári nevet. Ennek előzménye, hogy hősünket eredetileg Fejérként anyakönyvezték, de Nyírvasváriba költözve Vasvárira változtatott. Ez a "regényesség" aztán végig kísérte Vasvári Pál sorsát, aki szegény házitanítóból, a Károlyiak támogatásával jutott el Pestre, a márciusi ifjak közé, majd fájóan fiatalon áldozta életét a szabadságharcban.

Széchenyi István kora pénzügyi állapotait bírálta a Hitel című művében. A márciusi ifjak 12 pontja között szerepelt: 9. Nemzeti Bank. Végül Trianon után, 1924. június 24-én alakulhatott meg a Magyar Nemzeti Bank. Az intézmény honlapján így ír az évfordulón Matolcsy György elnök: "Száz év alatt hatalmas szakmai tapasztalat gyűlt össze, amit az MNB jelenlegi vezetése az ország javára fordít. Ahogy az MNB első tíz éve megalapozta az azt követő évtizedet, úgy az utolsó, mögöttünk álló évtized is a jegybankkal válhatott sikeressé. A Magyar Nemzeti Bank száz esztendeje a helytállás évszázada, a nemzet szolgálata és a töretlen munka Magyarország gyarapodásáért." Vendégünk a stúdióban Révész Emese, a Pénzmúzeum múzeumpedagógusa.

“Három a magyar igazság, egy a ráadás” - a következő földkerülésem alkalmával nemcsak magyar, de világrekord elérésére teszek kísérletet. Egyedül, kikötés nélkül, nyugati irányban tervezem a Föld körbe vitorlázását. A szakértők ezt az útvonalat nevezik a rossz útnak, mert az ilyen irányban hajózónak az uralkodó szelekkel, áramlatokkal, hullámokkal kell szembe haladnia. Erre eddig csak 8 vitorlázó volt képes, de senkinek sem sikerült 50 lábnál kisebb vitorlással. Indulásomat 2026 szeptember 4-re ütemezem, a következő Golden Globe verseny rajtjára, hogy majd velük ellentétes irányba haladva a különböző irányú földkerülések összehasonlítására lehetőség nyíljon.
- írja Kopár István vitorlázó, aki túl a 70. évén sem pihen és újra neki vág a világtengereknek.