Akvarell

„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék” – ez egy jellemző részlet volt abból a beszédből, amit a korabeli politika nagy öregje Apponyi Albert mondhatott el még a trianoni szerződés aláírása előtt. Bár a magyar delegáció tisztában volt küldetése esélyeivel, mégis mindent megpróbált. A téma megihlette a magyar rádiózás egyik legismertebb alakját Szalóczy Pált is, akinek a Carte Rouge - Vörös térkép – című forgatókönyve az első helyezést nyerte el a Bujtor-filmfesztiválon. A kollégát Nagy György András invitálta meg a Katolikus rádió stúdiójába. (Lásd: Veres Ádám fotóján!)

Egy színház, amelyet egy íróról neveztek el – és egy zöldterület, amelyet a teátrumról. Sokan kitalálhatták ebből, hogy az Örkény kertről van szó. A szeptember 7-i évadnyitó fesztiválra (a részletes program megtalálható a világhálón) a budapesti Madách téren különleges hangulatban készül a társulat, hiszen az intézmény most ünnepli fennállásának 20-dik évfordulóját. Tulajdonképpen két színész beszélget, az egyik Mácsai Pál igazgató, a másik kollégánk, Fülöp Tamás.

A római sas árnyékában című kiállítás az Aquincumi Múzeumban nemcsak azt mutatja meg, hogy a hadijelvényt hordozva katonák ezrei érkeztek a Duna partjára és a mai Budapest területén egy erődrendszert építettek ki. A leletanyagból – köztük számos új tárgyból – sok információ kiderül magáról a birodalomról, a gazdaságról, a kultúráról és a kultuszokról. A tárlatot Monori Vince járta be Beszédes József régésszel, aki először magáról a helyszínről beszélt.

A Magyar Művészeti Akadémia kiadásában megjelent az Elveszett nemzedék Albert Gábor 50 évnyi levelezéséből Albert Zsuzsa által válogatott és szerkesztett kötet. Pécsi Györgyi József Attila díjas kritikus Tamási Áron díjas irodalomtörténésszel, az MMA Kiadó ügyvezető igazgatójával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett Albert Gábor életművéről.

"Az igazság békét teremt" bibliai mottóval fogja megnyitni programjait az Ars Sacra fesztivál, amely idén már tizennyolcadik alkalommal hozza el a legértékesebb programokat az ország minden pontjára. Kolek Ildikót, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának tagját kérdezte Fazekas Gyöngyvér az idei eseményekről.

Az eddigi évekhez hasonlóan idén is több, mint 250 féle sörrel, a legjobb hazai főzdék kézműves különlegességeivel, importőrök nemzetközi sörkínálatával, sok-sok utcai kifőzdével várják szeptember 3-8. között a Belváros szívében a sörkedvelőket a Belváros Sörfesztiválon. Fazekas Gyöngyvér annak járt utána, hogyan lesz valakiből sörfőző. A kérdésekre Sajgó Álmos, az egyik legnépszerűbb hazai főzde alapítótagja válaszol.

Mihályi Győző 1954. augusztus 19-én született Tiszanánán. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1976-ban végzett Szinetár Miklós osztályában, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához szerződött. A művész 1979-től a kecskeméti Katona József Színház, 1980-tól a miskolci Nemzeti Színház, 1988-tól a Radnóti Színház, 1989-től a Nemzeti Színház tagja, 1992 és 94 között a Nyitott Színház művészeti vezetője, 1991-től a József Attila Színház tagja volt. Ezt követően, 1998-tól ismét a Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház művészeként tevékenykedett, 2011-től a Színházi Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, 2014-től elnöke volt.
A sokoldalú művészt többek közt láthattuk Rómeó, Oidipusz, Brutus, Antonio, Valmont vicomte, Higgins és Liliom szerepében is. Játszott a Szomszédok, a Kisváros, Az Éretlenek, a Munkaügyek és a Keresztanyu című tévésorozatokban. Számos színpadi és televíziós szereplése mellett a szinkronszínészet tette ismertté. Jellegzetes hangját számos olyan világsztárnak kölcsönözte, mint például Armand Assante, Patrick Swayze, Jean-Claude Van Damme és Christopher Walken.
A felejthetetlen orgánumú művész rádiónk stúdiójában is többször járt, legutóbb egy éve, amikor a Színészlegendák sorozatában Hevesi Sándor naplójából olvasott fel. S persze korábban is jó néhányszor mikrofon elé kértük, ezekkel a felvételeinkkel, illetve riport-részleteinkkel emlékezünk adásunkban Mihályi Győzőre.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kép: Színházi Dolgozók Szakszervezete

Szeptember 12-én és 13-án kerül sor a Magyar Pálos Rend budapesti konferenciájára a Damjanich utca 50. szám alatt található rendezvényközpontban. A számos előadás mellett zenei kísérőprogramok, valamint szeptember 15-én egy szakmai kirándulás hozza közelebb az érdeklődőkhöz az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend múltját, jelenét és jövőjét egyaránt. A sokszínű eseményről Puskás Róbert Antal pálos tartományfőnök atya beszélt Szentimrei Kristófnak.
A konferencián a részvétel ingyenes, melyre regisztrálni a rendezveny@matine.hu e-mail címen lehet.

„Építs nekem hajlékot!” – Szubjektív zsinagógatúrák a Kárpát-medencében címmel jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának gondozásában az az album, mely számos kivételes értéket képviselő zsinagóga történetét meséli el, közel hozva az olvasóhoz az épített kincsek aprólékos részletei mellett azok történetét is.
A kötet szerkesztői: Dr. Negyela László teológus, kulturális örökségvédelmi szakember, valamint Dr. Oszkó Ágnes Ivett művészettörténész, akik olyan úti albumot szerettek volna életre hívni, mely a történelmi Magyarország természeti kincseire is ráirányítja a figyelmet. Oszkó Ágnes Ivettet, aki 20 éve kutatja a zsinagógák építészetét, elsőként arról kérdezte Tóth Zsófia, milyen előzményekre tekint vissza a kötet.

Költők versengenek Balatonfüreden szeptember 6-án és 7-én. Immár 32. alkalommal rendezik meg azt a költőversenyt, amely nevét a 20. század híres olasz költőjéről, Salvatore Quasimodoról kapta. Cserép László alapítóval, a balatonfüredi önkormányzat munkatársával Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Szerkesztő: Zsoldos Szilvia
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Ha a házak mesélni tudnának... és a házak tudnak mesélni. Egy régi polgári ház nyitotta meg kapuit Gyulán, a múzeumi házavatót egy kötet is követte, amely elkalauzol a múltba, bevilágít az egykori polgári családok életébe. Kövesdy Zsuzsa a Ladics család egyik leszármazottját, a 95 éves Bajor Ervinné Legeza Máriát szólaltatta meg.

Hogy mi is az archivális tár, azt talán minden könyvértő szakember tudja. Olyan hely, amely egy-egy könyvtár legfontosabb, legértékesebb és ezért legcsodálatosabb dokumentumait tárolja. Az Országos Széchényi Könyvtárnak feladata a nemzeti értékeink, muzeális dokumentumaink őrzése, védelme és gondozása. Most Piliscsabán elkészült az a raktár, ahol a nemzeti könyvtár archivális példányai új otthont kapnak. A 35 000 polcfolyóméternyi dokumentum kitelepítése a raktárépületbe három évet vesz igénybe. Rózsa Dávid, főigazgatót kérdezi Fazekas Gyöngyvér az új épületről.

Ám nem csak Piliscsabára kerülnek olyan kötetek, amelyek büszkévé tehetnek minket. A nemzeti könyvtár kiemelt szakmai támogatást nyújtott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint a Miniszterelnökségnek a brüsszeli Magyarország Háza létrejöttéhez, amely az Európai Unió Tanácsa július elsejétől megkezdődött magyar elnökségének egyik helyszínéül szolgál. A Márairól elnevezett szalonban kialakított könyvtár gyűjteménye a magyar irodalom, nyelv és tudományos élet kimagasló képviselői és eredményei előtt tiszteleg. Erről a két helyszínről is beszélget Rózsa Dávid főigazgatóval Fazekas Gyöngyvér.

Kép: OSZK Archivális Tár (kép forrása: tspc.hu)

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Ament Éva 2004 óta foglalkozik babaházak készítésével. Eredeti végzettsége grafikus, ugyanakkor évtizedek óta a tradicionális népi bútorfestésnek él. Ennek keretében tíz éve szervezi az országos Értékmentő Tábort, amely összefogja a Kárpát-medence bútorfestőit, emellett pedig a Hagyományok Háza bútorfestő képzésének tananyagát is ő dolgozta ki, melynek ma már gyakorlati oktatója is.
Alkotásai többségét a templomkazetta-festés teszi ki, ugyanakkor az elmúlt húsz évben óriási hatással volt rá a népi bútorfestés babavilága. Ennek apropóján született meg az a babaház kiállítás, mely Százhalombattán, a Barátság Kulturális Központ emeleti galériájában tekinthető meg október 10-ig. A Festett Mesék című tárlatot Szentimrei Kristóf járta végig, aki elsőként arról kérdezte Ament Évát, hogyan került kapcsolatba a babaház-készítéssel.

Komoly- és népzenei koncertek, filmkülönlegességek, valamint ingyenes családi programok várják a közönséget szeptember 6. és 8. között a Lajtha Fesztiválon a magyar géniusz emlékének szentelt bicskei Lajtha Házban. A műsorkínálat gazdagsága és minősége tükrözi Lajtha László felbecsülhetetlen hagyatékát korunk kiváló zenészeivel, 21. századi környezetben. A Hangvető szervezésében megvalósuló rendezvényről Fazekas Anna produkciós és projektvezetővel, a Lajtha Fesztivál szervezőjével Fülöp Tamás készített interjút.

Kultúrmorzsa rovatunkban az előttünk álló hét budapesti és vidéki programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő Szentimrei Kristóf, többek között Szentendre hagyományos nyárvégi programsorozatát, illetve egy csillagvizsgálóban sorra kerülő komolyzenei koncertet. Az ajánlott eseményekről érdemes bővebben a világhálón tájékozódni.

2022. január 22-én a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, miután 2021-ben a 100. évfordulóját ünnepelte Csanády György és Mihalik Kálmán szerzeménye, mely eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt Bujdosó ének címmel. Az évtizedek során aztán a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani, 2009-ben pedig Székelyföld hivatalos himnusza lett.
15 évvel később idén Székely Himnusz címmel és tematikával hirdetett meg képző-, nép- és iparművészeti pályázatot a Józsa Judit Alapítvány kizárólag profi alkotók számára, a kiválasztott műalkotásokból pedig egy rendkívül gazdag és sokszínű kiállítás nyílt meg Budapesten, a Józsa Judit Galériában, amely október 31-ig tekinthető meg.
Hogy mit is üzen 2024-ben a Székely himnusz a kárpát-medencei kortárs keresztény magyar művészek munkáin keresztül, többek között erről is beszélt a tárlat megnyitóját követően Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész, egyúttal a kiállítás kurátora Szentimrei Kristófnak.

Csirmaz Zsolt szőrmekikészítő nemrég szakmatörténeti előadást tartott Mezőkövesden az érdeklődők számára. Nem szokatlan számára a kíváncsiság, hiszen egy mára nagyon ritka foglalkozás képviselője, és a műanyagoktól terhelt világban is szívesen mesél ennek az ősi módszernek a túlélési lehetőségeiről. Kiss Rita riportja.

Adásunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben az előttünk álló hét vidéki programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő Szentimrei Kristóf.

2022. január 22-én a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, miután 2021-ben a 100. évfordulóját ünnepelte Csanády György és Mihalik Kálmán szerzeménye, mely eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt Bujdosó ének címmel. Az évtizedek során aztán a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani, 2009-ben pedig Székelyföld hivatalos himnusza lett.
15 évvel később idén Székely Himnusz címmel és tematikával hirdetett meg képző-, nép- és iparművészeti pályázatot a Józsa Judit Alapítvány kizárólag profi alkotók számára, a kiválasztott műalkotásokból pedig egy rendkívül gazdag és sokszínű kiállítás nyílt meg Budapesten, a Józsa Judit Galériában, amely október 31-ig tekinthető meg.
Hogy mit is üzen 2024-ben a Székely himnusz a kárpát-medencei kortárs keresztény magyar művészek munkáin keresztül, többek között erről is beszélt a tárlat megnyitóját követően Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész, egyúttal a kiállítás kurátora Szentimrei Kristófnak.

Csirmaz Zsolt szőrmekikészítő nemrég szakmatörténeti előadást tartott Mezőkövesden az érdeklődők számára. Nem szokatlan számára a kíváncsiság, hiszen egy mára nagyon ritka foglalkozás képviselője, és a műanyagoktól terhelt világban is szívesen mesél ennek az ősi módszernek a túlélési lehetőségeiről. Kiss Rita riportja.

Adásunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben az előttünk álló hét vidéki programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő Szentimrei Kristóf.