Őrtüzek

1914 nyarától, a boszniai Bilekből indulva a szerbiai harcokon, majd az olasz fronton vívott 1915–1916-os Isonzó melletti csatákon keresztül az 1918-as palesztinai kalandon át a 1919 januári budapesti hazatérésig kísérhetjük nyomon dr. Kemény Gyula ezredorvos első világháborús történetét. Naplói és fotói hiánypótló kordokumentumok.

Március 10-én mutatta be a Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézetben Nagy Háború Könyvek sorozatának 8. darabját. Végjáték a sivatagban – Dr. Kemény Gyula palesztinai naplója címmel jelent meg az első világháborúban szolgáló ezredorvos harmadik, befejező naplója az első világháborúról. A palesztinai napló három, tintaceruzával írt kézírásos füzet. A kötetet az ezredorvos hagyatékának további részét képező gazdag fotóanyag egészít ki. aa téma különleges, nemzetközileg is jelentős forrásanyag.

Kemény Gyula 1918 tavaszától a Közel-Keletre szánt Orientkorpsnál (Keleti Hadtest) szolgált. Egy tüzérkülönítmény orvosaként augusztus 7-én Belgrádból vasúton Palesztina felé indult. Beszámolt a palesztinai front éghajlati viszonyairól, a betegségekről, érzékletes képet festett a keleti bazárokról, az élelmezés és a vízhiány kérdéseiről, de leírást adott a trópusi malária veszélyeiről is.
1918 végén megörökítette Konstantinápoly antantmegszállását, amelyre november 28-án került sor. Az Oszmán Birodalom 1918. október 30-án fegyverszünetet kötött. Végigkísérte az osztrák–magyar katonák rövid ideig tartó hadifogságát, majd a Monarchia katonáinak az antant védőszárnya alatti hazatérését.

Dr. Pintér Tamás történész–levéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának osztályvezetőjével és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.

Báró Mednyánszky Alajos 1825-ben megjelentette német nyelvű munkáját Festői utazás a Vág folyón Magyarországon címmel, melyben összegyűjtötte a vágvölgyi vármondákat és a szlovák hagyományokat. Miben változott a Felföld szemléletének optikája Trianon után? Trianonig a törzsmagyarság Budapest optikájából szemlélve írt erről a területről, mintegy egzotikus perifériáról, Trianon után viszont az ott élők írtak a Felföldről, akik saját bőrükön szenvedték meg Trianont, és a mindennapokban kellett ott élniük. Nem mehettek haza a kényelmes budapesti kávéházakba. Ezért kellett kialakítaniuk egy saját, regionális identitást, ami azelőtt nem létezett. Korábban vezető írók, költők, újságírók a nagy magyar közönségnek írtak Pestről. Trianon után azonban megváltoztak a szereplők. A Szlovenszkón ragadt, életünket ott élők keresték ennek az elcsatolt területnek a saját identitását.

Jókai Mór születésének 200. évfordulóján a regionális nemzettudatról, a felföldiségről dr. Ábrahám Barma történésszel, az ELTE Román Tanszékének oktatójával és az Eperjesi Egyetem magyar nyelvi lektorával beszélgettünk.

Jókai Mór születésének 200. évfordulóján a regionális nemzettudatról, a felföldiségről dr. Ábrahám Barma történésszel, az ELTE Román Tanszékének oktatójával és az Eperjesi Egyetem magyar nyelvi lektorával beszélgettünk.

Az Ahmed es-Saraa vezette Levantei Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) 2024. december 8-án foglalta el a fővárost, Damaszkuszt, Bassár el-Aszad elnök pedig elhagyta az országot, Oroszországba távozott. Szíria az elmúlt hónapban újraindult: visszatértek a nyugati termékek az országba.

Az Aszad-dinasztia 1970 óra irányította Szíriát, mikor Háfez el-Aszad 1971-ben katonai puccsal magához ragadta a hatalmat. A 2000 óta hatalomban lévő Bassár el-Aszad a 2011-ben kitört arab tavasz idején erővel akarta elfojtani a demokráciát követelő tüntetéseket, azonban ez nem sikerült, és véres polgárháború kezdődött az országban. A diktátor csak orosz és iráni segítséggel, több százezer áldozat árán tudta megtartani a hatalmát.

Az új Szíriáról az Európai Unió, az Egyesült Államok és Törökország, valamint a szír menekültek perspektívájából Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének beszélgettünk.

Mi vár a keresztény kisebbségre Szíriában? A keresztények viszonylagos békében éltek Bassár el-Aszad csaknem két és fél évtizedes uralma alatt, ami nem változik majd – legalábbis ez körvonalazódik Abu Mohammad al-Jolani, a Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) lázadó csoport, politikai és félkatonai szunnita iszlám szervezet vezetőjének nyilatkozatai alapján. A Szíria új vezetését adó HTS fő célja a nemzetközi legitimitás megerősítése. A rezsimváltás legfőbb vesztese Irán és a Teherán–Damaszkusz–Bejrút síita tengely.

A szíriai etnikai és vallási csoportokról, a szíriai keresztény közösség jövőjéről Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” zárónapja, egyben a nagyböjtig tartó farsangi időszak kezdete is. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése. Az ünnep először Keleten jelent meg a III. század végén, Nyugaton egy évszázaddal később terjedt el. Liturgiája Jézus megjelenésének, megnyilvánulásának momentumaira emlékezik: a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek hódolatára a gyermek Jézus előtt, Jézus megkereszteltetésére és csodatételére a kánai menyegzőn.

Bánki Éva író–irodalomtörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docensével vízkereszt ünnepéről, kultúrtörténeti jelentőségéről beszélgetünk.

Dr. Borvendég Zsuzsanna történész, Az impexek kora, A hálózat pénze, A hálózat emberei című nagysikerű köteteiben levéltári kutatások és a hálózatelmélet segítségével tárja fel a kommunista rendszer bűneit Magyarország elnyomásában, és kifosztásában.

A Néptánc Tudástár a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet
Néptánc Archívumában nyilvántartott gyűjtések adatait, a gyűjtött dokumentumokat,
valamint a kutatás során létrehozott forrásokat adja közre keresztkapcsolatban álló
adatbázisok rendszerével. A jelenleg 11 adatbázist magában foglaló, kétnyelvű Tudástár
folyamatosan bővül. A második részben stúdiónk vendége továbbra is Szél Gábor, a
Magyar Állami Népi Együttes táncosa, akivel a kezdetekről, a néptáncról,
hagyományokról, a különböző gyűjtésekről és a hozzájuk kapcsolódó történetekről Fülöp
Tamás beszélgetett.