2024. november 30. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Magyartanár-életműdíj a Tihanyi apátság korábbi elöljárójának - interjú
Miről beszélünk? - jegyzet
Játékunkban ismét egy szerzőt keresünk
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...A Magyartanár-díjat tavaly alapította Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelye. Az elismerésnek két kategóriája van. Az életműdíjat idén Korzenszky Richárd bencés szerzetes, emeritus perjel kapta. 1969-ben magyar-orosz szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Két gimnáziumban is tanított, mielőtt iskolaigazgató, majd miniszteri biztos lett volna. Évtizedek óta a győri Kazinczy- és a sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvünk versenyek bírálóbizottsági tagja. Rendszeren hallhatják jegyzeteit a Katolikus rádióban.
Arról van szó, hogy beszélhetünk-e róla. Aki elmondja: H. Tóth Tibor. |
2024. november 16. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Elismerés a magyar nyelv műveléséért a magyar nyelv napján - interjú
Kiiktatandó a kivezet? - Jegyzet
Játékunk ma betűkirakós
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...Már számos olyan díjat mondhat magáénak, amit nyelvészelődről neveztek el. Ebben a sorban most november 13-án Gombocz Zoltán, Csűry Bálint, Pais Dezső és Implom József mellé csatlakozott Lőrincze Lajos is, akinek a születési évfordulója egyébként november 24-re esik. Az emlékplakettet az Anyanyelvápolók Szövetségének Vigadó-beli ünnepségén vehette át Juhász Dezső. A nyugalmazott professzor, akit szakterületein, vagyis a nyelvjáráskutatásban, a nyelvföldrajzban, illetve a történeti névtanban meghatározó személyiségnek tartanak, ma is aktív. Nem véletlen tehát, hogy egyetemi szobájában kerestem őt fel, az ELTE épületegyüttesében.
Ha valaki hangoskodik egy például egy tárgyalóteremben azt kivezettetik. Hogy miért jutott eszembe ez a jelenet? Rögtön kiderül H. Tóth Tibor jegyzetéből.
Kép: Nyelvjárások térképen 1905-ől (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből) |
2024. november 02. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Nyelvművelés 3.0 – könyvműhely
Mit indukál az, ami indikál – jegyzet
Játékunkban ismét egy szerzőt keresünk
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...Grétsy László arra emlékezett, hogy amikor édesanyja elhunyt, akkor halvány mosolyt látott az arcán. A rá jellemző örök derűvel hozzátette: szeretné, hogy ez neki magának is megadassék. De lehet-e derűs a nyelvművelés? A mindenki által tanár úrnak szólított nyelvész a maga munkásságával ezt a példát mutatta. Egyik követője, Minya Károly, a Nyíregyházi egyetem tanára, aki legújabb – még meg sem jelent – kötetének is ezt a címet adta: „Derűs nyelvművelés”. A szerzőnek – akit lakóhelyén hívtam fel- egyébként ez a negyedik hasonló témájú könyve, amely várhatóan még idén kijön a nyomdából.
A nyelvész sokszor olyan, mint egy indikátorpapír. Azonnal jelzi, ha az úgymond semleges zónából elmozdulást tapasztal, akár az egyik, akár a másik irányban. Igaz ezt nem színváltozással teszi, hanem például egy jegyzettel. Mint, ahogy most H. Tóth Tibor.
|
2024. október 19. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
A névadója nyelvész, de nem nyelvészeknek szól – Grétsy-díj
Nem ki, nem meg, hanem le – avagy jó hallani így a halt? – jegyzet
Játékunk ma hibajavítás
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...Amikor a pályatársak köszöntötték őt 90. születésnapja alkalmából, röviden annyit mondott a munkás évtizedekre: most már belátom, erre születtem. Grétsy Lászlót senkinek sem kell bemutatni - szellemisége és derűje velünk maradt. Az idén elhunyt tudós népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, ahogyan a közvélemény fogadta a hírt: az Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány egy róla elnevezett díjat hoz létre. Az elismerést minden évben február 13-án, a "tanár úr" születésnapján adják át. A kezdeményező, vagyis Blankó Miklós nyelvész, a szervezet elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt Nagy György András vendége.
Nem kötözködne az igekötők miatt, de néha maga is megdermed egy-egy kifejezést hallva. H. Tóth Tibor jegyzete.
Kép: Grétsy László és a műsor szerkesztője |
2024. október 05. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Szónokverseny- avagy a veszélyes fegyver forgatásának technikája és erkölcsisége
Most komolyan!? – jegyzet
Mai játékunkban ismét egy szerzőt keresünk
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...Szükségünk van-e ennyi influenszerre? Miért hiszünk az MI által generált tartalmaknak? Fenntartható energiaforrás vajon az atom? Tartós lehet-e a TikTok-szleng? Meddig éri meg vitatkozni valakivel? Ezeket a kérdéseket teszi fel az idei Kossuth-szónokverseny beharangozója. Negyedszázados lesz most ez a vetélkedő, amely a hagyományok megőrzése mellett igyekszik lépést tartani a legújabb technikákkal. A szervezők között ott van a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, valamint a Nemzeti Színház, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A Tanító és Óvóképző kart docensét – és egyébként állandó szakértőnket - Pölcz Ádámot kérdeztem. (a feltöltési és jelentkezési határidő október 15. éjfél.)
Bár szereti a csipkelődést, azért a legtöbbször komoly témákról ír H. Tóth Tibor. De komolyan!
|
2024. szeptember 21. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Nyelvészkalandok Udmurtiában – Munkácsi Bernátra emlékezünk
Név előtt névelőt? - Jegyzet
Játékunkban közmondások keverednek
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...„ …vannak viszontagságos sorsú kérdések és igazságok, melyeknek kisebb-nagyobb tárgyköre hosszú időkön, esetleg századokon át foglalkoztatta különösebb eredmény nélkül a kutató elméket, alapja volt a legképtelenebb félreértéseknek s elkeseredett kritikai küzdelmeknek” – írja egyik műve előszavában az a magyar nyelvész-néprajzos, aki első nem oroszországi kutatóként jutott el például a Káma vidékére anyagot gyűjteni. Az 1937. szeptember 21-én elhunyt Munkácsi Bernát tulajdonképp kereste a kihívásokat, de ezt a tudomány érdekében tette, s mint maga is megfogalmazta: egész munkásságát erkölcsi feladatnak tekintette és nem az emberek kegyét kereste. Udmurtföldi naplóját „Megvalósult gyermekálom” címmel egy mai pályatárs adta közre. Kozmács István megírta elődje életrajzát is. A nyitrai Konstatnin egyetem vendégprofesszora volt a beszélgetőtársam itt a Katolikus rádió stúdiójában.
Szoktak tamáskodni nyelvészeti kérdésekben? Esetleg gyanítani, hogy valaki palira veszi Önöket? Természetesen H. Tóth Tibornak nincs ilyen szándéka, akkor sem amikor a nevekről és névelőkről beszél.
|
2024. szeptember 07. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Szóanyakönyvezés - avagy, amikor az új kifejezések megszületnek
Jól van, ha nem úgy van!? – jegyzet
Játékunk újraindul – figyeljenek!
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...Az adatrögzítés – egy első hallásra nem tűnik túl izgalmas feladatnak. De ha azt mondom, hogy egy szakember – nyilván többedmagával- azt figyeli, nyomozza hol, mikor, hogyan keletkeznek új kifejezések a magyar nyelvben – akkor rögtön sokkal nagyobb a kihívás! Minya Károly nyíregyházi nyelvész nemcsak megteszi ezt, de hírt is ad az eredményekről: időnként könyvekben, illetve tanulmányokban, negyedéves rendszerességgel pedig a Magyar nyelvőr hasábjain. Vele beszélgettem!
Lehet így is, lehet úgy is; de olykor a legjobb nincstelenül - legalábbis nyelvhelyességi szempontból. H. Tóth Tibor jegyzete következik.
|
2024. augusztus 24. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Egy keletkutató képei - avagy kínaiak és mongolok egy nyelvész fotóin
Mit csinál, aki aposztrofál? – jegyzet
Játékunkban továbbra is nyári szünetet tartunk
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...„Visszatekintve életművére azt kell mondanunk, hogy a magyar keletkutatást teljesen új alapokra helyezte - mércét állított és szervezeti háttért teremtett, programot adott és megújításra ösztönzött, lényegre összpontosított és jövőt formált.” – így összegzett akadémiai emlékbeszédében Róna Tas András. Ligeti Lajosról beszélt. A kelet kutató nyelvész egy csizmadiamester fiakét futott be szédítő tudományos karriert úgy indítva pályáját a 20-as években, hogy az ő szavait idézve „mongoljai” nyomába szegődött. Utazásait nemcsak könyvekben és cikkekben, hanem képeken is megörökítette. Ezekből a fotókból látható egy október 6-ig látogatható kiállítás Érden a Földrajzi Múzeumban. A helyszínt Pallag Zoltán muzeológussal, a tárlat kurátorával jártuk be.
Kép: Egy "állandó" alkotás - Érd, Földrajzi Múzeum
Az aposztróf az tulajdonképpen a hiányzó betű, vagy más szóval karakter helyén megjelenő félidézőjel. De mi történik akkor, ha ige lesz belőle? Aki válaszol: H. Tóth Tibor.
|
2024. augusztus 10. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Dékán lett a nyelvészből – Beszélgetés Veszelszki Ágnessel
Nem mentes – legalábbis nem a jegyzettől mai összeállításunk sem
Játékunk augusztusban szünetel
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...„Régebben mintha minden egy kicsit egyszerűbb lett volna. Vagy talán megengedőbb, természetesebb /…/ A mesterséges intelligencián alapuló technológiák azonban, úgy fest, nemcsak életünk számos területét képesek újrakeretezni, hanem a szépségideált is…” - állapítja meg egy írásában az a kutató, akit médiaszereplései miatt sokan ismerhetnek. Nyelvészként sok területtel foglalkozott, belekóstolt például a borkommunikációba, összegyűjtötte a karanténszótárak anyagát, vizsgálta a valótlan valóságot – utóbbi esetben tovább fokozta az ismert hasonlatot, amikor az emberek egy sötét szobában tapogatódzva próbálnak felismerni egy elefántot, de van, aki inkább homokba dugja a fejét. Veszelszki Ágnes új megbízatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hivatalosan augusztus elsején létrejött Nemeskürty István Tanárképző karának vezetése. Szerinte ez a feladat hatalmas, inspiráló és nagyon megtisztelő, kollégáival pedig a tanárképzés megújításáért dolgozik ezentúl.
Mostanában szinte minden „mindenmentes”. H. Tóth Tibor jegyzetében is ez a téma, de természetesen nem iróniamentesen. |
2024. július 27. szombat 14:04 |
|
Nyelvédesanyánk anyanyelvi rovat
Ön- és beszédművelés- avagy megszólalni tudni kell
Be vagy bele, nemcsak szólni, hanem szállni – jegyzet
Mostani feladványunk szórejtvény
Szerkesztő: Nagy György András » bővebben...A népnevelést elég erős szónak tartja inkább nyelvi ismeretterjesztésnek hívja azt, amit a kutatással és az oktatással összhangban a nagyobb nyilvánosság előtt maga végez, ha úgy tetszik például minden lehetséges értelmében műveli a beszédet. Végül is a legjobb jó példát mutatva tanítani. Egyik állandó szakérőnkkel Pölcz Ádámmal gondolkodtunk együtt.
H. Tóth Tibor már régen beszállt a jegyzetírásba, de sohasem használta arra, hogy beleszálljon valakibe. A jelenségekre és hibákra azonban mindig felhívta a figyelmet. |