Az Utcaképekben a hétköznapok apró rezdüléseinek rögzítését olvashatjuk minden szerdán. A szírnél A villamos megálló mögött van egy alacsony belmagasságú üzlet. Pálma alakú neonlámpák csábítják közelebb a járókelőket. A neonpálmák közt van egy kis liget az ablakon, ahol egy „Nyitva” felirat díszeleg. A nyitott szellőzőn kihallatszik a rádióból szóló pergő dobszó, amit egy idő után félbeszakít a bemondó. Valamiféle szabályokról számolhat be, de nem érteni pontosan miről beszél. Ha belép az ember a boltba, apró harangok csendülnek vidáman, jelezve a vásárló jöttét. A betérőnek ideje sincs megcsodálni a kedves hang forrását, mert tekintetét rabul ejti egy hatalmas faragott pult, rajta apró csont figurákkal, amik elefánt és teve formájúak. Mellettük egy nagy ébenfa dobozban fahéjas, gyömbéres és citromos cukorkákat rejtő rekeszek fekszenek. A pulttól balra ujjpercnyi gyöngyökből álló függöny egy másik helységet takar. Ebben a szobában a fal mentén nagy polcok állnak, raj
Az Utcaképekben a hétköznapok apró rezdüléseinek rögzítését olvashatjuk minden szerdán. Utcakép 16 Bizonyos kereszteződésekhez és kihajtókhoz kihelyeznek tükröket, melyek a sofőröket segítik a körültekintésben. Egy ilyen tükör található szilánkjaira törve az egyik budapesti temető bejáratánál. Szinte emlegetnem sem kell a babonát a szerencsétlenség és a törött tükör főszereplésével, hogy mindenkinek eszébe jusson. Talán pár napja történt, amikor néhány kisfiú kavicsokkal játszott a járdán. Ahogy ez a tükör eltörött, csupán használhatatlan cserepekké és póznává lett. Elveszett a lényeg, ahogy bizonyára megannyi apró szilánkja is. Arisztotelész szerint, a test és a lélek elválaszthatatlan, akárcsak az anyag és a forma. Milyen érdekes, hogy amint ez az egység felbomlik, például a halál beálltakor, mégis különválik ez az elválaszthatatlan. És mi is történik olyankor? Mikor a testet elhagyja a lélek, a test elpusztul, bomlani kezd. Lehet, hogy a test lényege a lélek?