Műsorújság

Milyen táj- és tóhasználati problémákkal küzd ma a Balaton? Igaz-e, hogy már nem hívhatjuk édesvíznek, mert egyre jobban "elsósodik”? Milyen lesz a Balaton 20 év múlva és milyen 150 év múlva? Mit kellene tenni most, hogy ükunokáinknak is megmaradjon? Dr. Alföldi Zoltánt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatóját kérdezzük a Scruton Közösségi Tér szervezésében, Révfülöpön tartott előadása kapcsán.

Együtt ünnepelt a királyi város, Székesfehérvár, augusztus 20-án Szent István király napján. Spányi Antal megyés püspök az ünnepi szentmisében első szent királyunkról, mint a nemzetéért felelősen gondolkodó, családszerető emberről beszélt. A főpásztort Berta Kata kérdezte.

Az ukrán román határ közelében lévő Szatmárnémeti sok szempontból különleges hely. A háború első hónapjaiban százakról kellett itt gondoskodni, akik Románián át terveztek Európa más országaiba eljutni. Ma is jönnek menekültek, csak kevesebben. A Szatmárnémetiben működő máltai szeretetszolgálatosok újra a saját feladataikra koncentrálhatnak. 80 hátrányos helyzetű gyerekről gondoskodnak minden nap. Úgy, hogy nem csak főznek, hanem mosnak is rájuk, és hetente egyszer mindenki fürdési lehetőséghez is jut. Itthoni ésszel nehezen elképzelhető, hogy ezek a gyerekek odahaza például heten laknak egyetlen kis szobában, a kályha füstje meg az ablakon távozik, ha fűteni kell. De a máltai házban nem csak a testi, hanem a lelki szükségleteikről is gondoskodnak: szentmisével, közös énekléssel. Ezenkívül több mint száz önkéntest is betanítanak: ők az utánpótlás. Van köztük olyan is, aki korábban a megsegített csoport tagja volt. Mindezek mögött pedig szakmailag kiváló csapat áll: tanárok, szociálpedagógusok, szociális munkások, akik működtetik ezt az egész páratlan rendszert. Az épület egykor katolikus árvaház volt, államosították, majd a rendszerváltáskor visszakerült az egyház tulajdonába. A Romániai Máltai Szeretetszolgálat díjmentesen használhatja, csak a fenntartásról kell gondoskodniuk. Fokozatosan lakták be az épületet. Fotó: MKR

Milyen táj- és tóhasználati problémákkal küzd ma a Balaton? Igaz-e, hogy már nem hívhatjuk édesvíznek, mert egyre jobban "elsósodik”? Milyen lesz a Balaton 20 év múlva és milyen 150 év múlva? Mit kellene tenni most, hogy ükunokáinknak is megmaradjon? Dr. Alföldi Zoltánt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatóját kérdezzük a Scruton Közösségi Tér szervezésében, Révfülöpön tartott előadása kapcsán.

Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde

Éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmát, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot – mondta Arisztotelész. Néhány héttel ezelőtt Buzogány Dezső, kalligráfussal az ókori írott betűk szép formájáról beszélgettünk. Most a kézírás fontosságáról, sőt embert nevelő, fejlesztő voltáról gondolkodunk. Hiszen a szépen kanyarított betű nem csupán gyakorlottá teszi a kezünket, de szélesíti látókörünket és elmélyíti gondolkodásunkat is. Az 1526-ban bekövetkezett katasztrofális vereség a törökök ellen a Mohácsi csatát történelmünk egyik kitörölhetetlen eseményévé tette. A Történelmi Hadi Akadémia az utóbbi években komoly eredményeket ért el abban, hogy a magyar középkori és kora újkori időszak minden korosztály számára érdekesebbé váljon. 2023. augusztus 27-én egy újabb érdekes programsorozatot indít útjára Első Báta-Mohács Lovagi Zarándoklat címmel, amely egész napos családi program és a történelem egy szeletének interaktív megismerése is egyben. Zsolnay Gáborral, az Alapítvány kurátorával Kövesdy Zsuzsa beszélgetett.

Méltatlanul keveset emlegetjük gróf Károlyi Sándort, aki a 19. század egyik szociálisan érzékeny arisztokratája volt. Számára a közéletben való részvételt a szociális nehézségek enyhítésére létrehozott intézményei, alapítványai jelentették. Milyen hatások érték, és milyen örökséget hagyott az utókorra? Paár Ádám, történész, politológussal beszélgettünk. Az interjút a következő héten folytatjuk.

Az 1958-ban újjászervezett ELTE Eötvös Collégium szeptember 4-én ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. Horváth László igazgatóval, egyetemi docenssel beszélgetünk.

"Aki e képzés után elmegy Jeruzsálembe, az a lehető legjobban fogja érteni, azt a szent várost, amely keresztények, zsidók és muzulmánok számára egyaránt fontos -- és talán azt is meg fogja érteni: miért olyan nehéz Jeruzsálem kérdése" -- mondja műsorunk egyik vendége arról, hogy miért jó elvégezni ezt a képzést. De persze nem csak ezért, hiszen sok más, elméleti és praktikus, gyakorlati szakmai életben is hasznosítható tudást ad, az egyéni lelki-szellemi gazdagodásról nem is beszélve. Vallásdiplomácia, egyházi szervezetfejlesztés, vallási örökség és turizmus, vallásfilológia egyházpolitika -- ezek közül a specializációk közül választhat, aki beiratkozik az Összehasonlító vallástörténet nevű új, mesterdiplomát adó szakra, amelyet a görögkatolikus főiskola az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemmel és piliscsabai Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetével együttműködésben indít. Vendégeink: Dr. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár és Múzeum főigazgatója, dr. Odrobina László, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola megbízott rektora és dr. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő.

Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde