Műsorújság

A dicsőséges 1849-es tavaszi hadjáratra emlékezünk Marossy Endre hadtörténésszel.

Szerdahelyi Csongor újságíró, a Ferences Sajtóközpont alapítója, az Országút kulturális folyóirat főszerkesztője -- nem utolsó sorban a Magyar Katolikus Rádió munkatársa --, Cseh Tamás gyerekkori barátja, fogadott testvére volt. Együtt élték meg a hatvanas évek mindennapjait, ő ült modellt Cseh Tamás egyik első olajfestményéhez, tanúja volt az énekes korai zenei szárnypróbálgatásainak, részt vett a bakonyi indiánozásban, együtt utazták be Lengyelországot autóstoppal, és ott voltak Erdélyben, amikor a háziőrizetből épp kiszabadult Márton Áron. Csongor ezekről a fiatalkori emlékeiről mesél a műsorban, csakúgy, mint élőben a Petőfi Irodalmi Múzeum Cseh Tamás 80 kiállításán, ahol május 31-én este rendkívüli tárlatvezetést tart.

Otthonról hozta magával a székelyföldi legendákat Benedekffy Katalin. Az énekművész a 2012-es ősbemutató után most ismét eljátszhatja a sajátosan mitikus alakká növekedett egykori grófnőt Báthory Erzsébetet, mégpedig szándéka szerint egy valóságos nőalakot megformálva. Nagy György András interjúja. Az opera-musical előadásai: június 6-án Kolozsvárott, 10-én pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Pünkösd és Csíksomlyó. Hozzon a történelem bármilyen széttagoltságot, ez a két kifejezés ez egység szimbólumává vált. A mindenkori jelen az esztendő és az ünnepek stabilan visszatérő alkalmaihoz igazítva helyezkedik el. Zarándokok és turisták: búcsújárók egy kegyhelyen - a diktatúrában és utána. Mohay Tamás néprajzkutató új könyvében egy jelenség titkát próbálta felderíteni. A beszélgetőtárs Zsoldos Szilvia. „A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás – diktatúra, rendszerváltás, modernizáció” című kötetet májusban, a Szent István Könyvhéten mutatták be. Csíksomlyón is járt az a darab, amelynek a próbáján egy másik előadásról beszélgetett Nagy György András Zsuráfszky Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetőjével. Az utóbbi mű címe: Szabadság, szerelem! Innen kitalálható, hogy a főszereplő Petőfi Sándor. Ünnepi előadás a Nemzeti összetartozás napján, június 4-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Ahogy John Saward írja, a mennyország az a cél, amelyre minden kereszténynek a remény által megerősített akarata irányul. A neves kortárs teológus e könyvben kísérletet tesz arra, hogy átfogóan bemutassa a katolikus egyház hagyományos tanítását „édes és áldott hazánkról”. Elmélkedésének keretét a Szent Szűz megkoronázásának oltárképe adja – melyet Enguerrand Quarton festett 1453-ban –, valamint a szent atyák és a skolasztikus teológusok, különösen Aquinói Szent Tamás és Karthauzi Dénes művei. Saward számos idézet, magyarázat és példa segítségével vezeti végig az olvasót a mennyország teológiáján. Közérthetően és megkapó stílusban tárja fel titokzatos mélységeit, elkerülve a személyes érzelgősséget vagy a száraz tudományosságot. Arra buzdít, hogy értsük, és értésünk által még inkább keressük Isten országát, s igyekezzünk gondolatainkkal, vágyainkkal már most, a földi élet zarándokútja során is a „mennyben lakni”. A Sursum kiadó legújabb kötetéről Alácsi Ervin fordítót kérdezi Fazekas Gyöngyvér.

Kína közeledik. Egy hete napi repülőjárat közlekedik Kabul és Peking között...Vajon miért? Mérhetetlen kincseket rejt az afgán föld, az instabilitás és az infrastruktúta hiánya miatt azonban senkinek sem sikerült ezeket kiaknáznia. Persze magának az afgán népnek volna jó hasznot húzni mindebből, de az elszegényedett, tálibok vezette országnak önerőből ez lehetetlen. Gazsági és biztonsági érdekek, drogtermelés, nők helyzete. A Magyar Külügyi Intézet témában tartott rendezvénye után beszélgetünk a szakértőkel: Wagner Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával, és Vörös Zoltánnal, a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Tanulmányok tanszékének adjunktusával.