Műsorújság

Mai keresztényüldözés Az utóbbi évtizedben aggasztóan megszaporodtak a hírek a világban növekvő vallási türelmetlenségről és ellenségeskedésről, hívő közösségek, zömében keresztények ellen irányuló véres erőszakról. A vallási vagy etnikai alapú népirtás esetei akár a történelmi közelmúlt világában sem voltak ismeretlenek, elég, ha az örmény vagy a zsidó holokausztra, a világháborúk ártatlan civil áldozataira, a kommunista rendszerek terrorjára, az utóbbi idők helyi és polgárháborúira gondolunk, de jó érzésű emberekben élt a remény, hogy az ilyen fajta brutalitás ideje lejárt. Ám sajnos nem így van. Elég, ha a ma is időről időre lángba boruló templomokra gondolunk Indiában vagy Pakisztánban, a Boko Haram törzsi ellentétektől is ösztönzött terrorakcióira Nigériában, a legutóbbi kenyai mészárlásra, az iraki és szíriai keresztények évek óta tartó kálváriájára, arra az ellenséges közhangulatra, amely a harmadik világ számos országában nehezíti meg Krisztus az adott helyen többnyire kisebbségben élő követőinek hitvalló életét. Erről beszélt Ferenc pápa is az örmény nép tragédiájának századik évfordulójára emlékezve, amikor a brutális erőszak tobzódásáról, egy részletekben folyó harmadik világháborúról szólt, okait és felelőseit keresve annak, hogy miért napi gyakorlat emberek vallási hovatartozásuk alapján való más embertársaik általi üldözése, megölése, lefejezése, elégetése, felrobbantása, légicsapásokkal, terrortámadásokkal és megtorló akciókkal való elpusztítása, hitüknek, meggyőződésüknek meggyalázása. A Szentatya a gátlástalan, a színfalak mögül vezérelt, globális hatalmi játszmákat leplező erőszakról és a világunkat fogva tartó általános közöny hallgatag bűnrészességéről beszélt, de a mai keresztényüldözés okait keresve talán nála is keményebben fogalmazhatunk. E félelmetes jelenségek legmélyebb oka ugyanis alighanem a nyugati, euro-atlanti régió és a mohó globalizáció világában keresendő, amelynek gazdasági, politikai és ideológiai korifeusai szítják a harmadik világban a helyi háborúk és polgárháborúk tüzét, hogy utána igazságosztó bíróként kaparinthassák meg a válságövezetek értékeit, rombolják le a kiszemelt társadalmak kultúráját, lehetőség szerint nemzeti, vallási, erkölcsi identitását. A megtámadott, ideológiailag kellően megvezetett felek válasza pedig eleve kényszerpályán halad, amikor önvédelmi reakcióik az általuk a Nyugattal azonosított kereszténységet, mint fő ellenséget veszik célba. Így fordulnak elsőként Krisztus közöttük élő, védtelen, a nyugat által prédául odavetett követői ellen, rajtuk kérve számon hitük, kultúrájuk, életük sérelmeit. A Közel-Kelet, Afrika, Ázsia keresztényei eredendően nem azért szenvednek, mert az iszlám vagy a hinduizmus az erőszak vallása volna, hanem azért, mert félrevezetett és fanatizált ellenségeik a gyűlölt nyugattal, az euro-amerikai világgal azonosítják őket, az ellenség ügynökeiként, amelyan ötödik hadoszlopként, bűnbakként tekintenek rájuk. Ebből a csapdából az lehet a kivezető út, ha az egyház világossá teszi, hogy a kereszténység nem azonos a Nyugattal, a Nyugat pedig a kereszténységgel; már csak azért sem - és ezt Európán és Amerikán kívüli fejjel, eredendően vallási alapokon nyugvó, megszentelt kultúrákban élve nehéz megérteni - mert a nyugati társadalmak ma mindennek nevezhetők, csak kereszténynek nem. Ez a világ, annak véleményformálói és érdekemberei, még ha újabban a kereszténység védelmezőinek pózában tetszelegnek is, gyakorlati ateizmusuk és végletes liberalizmusuk szellemében a legszívesebben a mi világunkból is kiiktatnák Krisztus hitét és egyházát, legfeljebb nem olyan brutális eszközökkel, ahogyan az a válságövezetekben történik. Mit is tehet egy ilyen helyzetben a pápa, az egyház, a keresztény világközösség? Miközben szót emel értük, és segíteni igyekszik üldözött hittestvérein csakúgy, mint a véres erőszak minden ártatlan áldozatán, szót kell emelnie az ellenségeskedések előidézői és bábjai ellen, és világossá kell tennie, hogy korunk háborúi nem vallásháborúk, még csak nem is civilizációk közötti kűzdelmek, hanem a globalizáció vadhajtásai. A keresztények nem sétálhatnak bele korunk gyűlölet teremtette csapdájába; meg kell találniuk az evangéliumi szeretet szellemében a módját, hogy más hitek, vallások jószándékú híveivel együtt leljék meg a kiengesztelődés, a megbékélés, a közös fenyegetéssel, a hitetlenséggel és a hatalmi gőggel való szembeszegülés krisztusi útját. Azt kell fanatikus ellenségeket is megszólító módon üzenniük más vallások követőinek, hogy a hit összeköt, nem elválaszt, hogy a keresztény sürgető feladata a vele is ellenséges vagy közönyös nyugati világ újraevangelizálása, a minden gyűlöletet és üldözést legyűrő, minden jóakaratú embert megszólító szeretet üzenetének más hitek és kultúrá felé való közvetítése.

Nemcsak teológiai, hanem pszichológiai vonatkozása is van e témának.

Első hallásra talán furcsának tűnhet, hogy az élesztőt akár magában is fogyaszthatjuk. Nem is gondolnánk, hogy az élesztőnek, ennek az egysejtű gombák seregéből álló gyógyhatású élelmiszernek napi fogyasztásával, illetve felhasználásával bámulatos eredményeket érhetünk el a szervezetünkön belül és kívül is. Hogy pontosan melyek ezek, megtudhatják Marosi Kinga Életmód-jegyzetéből.

Jótékonysági gála és koncert a Duna Palotában, ép és fogyatékkal élők közös örömzenéje ugyancsak a jótékonyság jegyében, "kisjubileum" Csömörön, és egészen hihetetlen üvegszobrok kiállítása a Kárpát-Haza Galéria szervezésében- ez az Akvarell mai összeállítása dióhéjban. A Forrás Galériában Bokotej András kárpátaljai üvegművésszel igyekeztünk megfejteni e különleges anyag határait, Deák Miklóssal, a csömöri kórustalálkozó 25 évét próbáljuk belegyömöszölni néhány mondatfutamba, Bába Szilviával pedig arról beszélgetünk, mit tehetünk a Duna Palotában azért, hogy Kárpátalján ha talán nem is sokkal könnyebb, de elviselhetőbb legyen az élet. (képünkön : Bokotej András "Kölyökbikával" c. alkotása- 2014, alkotói színes-üveg technika, 63x47x25 cm. Forrás Galéria. )

Új elméleti és gyakorlatorientált képzési programot és tananyagot dolgozott ki három hazai felsőoktatási intézmény a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen tanuló diákok számára. Az egyedi program fókuszában a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, az élelmiszeripari melléktermékek felhasználása és az energianövények termesztése is fontos szerepet kap.

Mai műsorunk első felében Dala Hajnalkával beszélgetünk, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület közművelődési referensével beszélgetünk a XII. Zalaegerszegi Országos Fazekas- Keramikus Találkozó és Fesztiválról. A rendezvényt 2015. április 24-26.között rendezik Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeumban. A műsor második részében Csiszár Imre Jászai díjas Érdemes és Kiváló művész, rendező lesz a vendégem, akivel a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház idei utolsó nagy-színpadi bemutatójáról, Tamási Áron: Csalóka szivárvány című darabjáról beszélgettünk.

Mai vendég Ávéd János szaxofonos, zeneszerző, zenekarvezető.

Az elmúlt héten Debrecenben zajlott az U18-as divízió I/A jelzésű jégkorong-világbajnokság. A hatcsapatos torna során debreceni tudósítónk, Horváth Zoltán készített összeállítást a magyar csapat szerepléséről. Úgy tűnik a labdarúgó NB I-ben sok minden eldőlt, hiszen a Videoton 11 ponttal vezeti a mezőnyt a Fradi előtt , de vajon kik lesznek a kiesők? - hiszen a 10. helyezett Győrt kivéve hat csapat még veszélyben van. Állandó szakértőnk Várhidi Péter (képünkön) volt szövetségi kapitány , televíziós szakkomentátor latolgatja a csapatok bennmaradási esélyeit.

Nyáregyházán zajlott a hatodik országos irgalmasság konferencia. Az „irgalmasságot akarok, nem áldozatot” címmel megtartott imanapon részt vett Palánki Ferenc egri segédpüspök és Katona István nyugalmazott egri segédpüspök is. Ahol irigység, van és versengés, ott zűrzavar van és mindenféle rossz cselekedet – olvassuk Jakab apostol levelében. Az irigység lélektanáról Szőke Ágnes latintanár olvassa fel írását. Az angyalok léteznek és Isten teremtményei. Valójában kik ők, és mi a szerepük az ember életében? – Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk az angyalokról való beszélgetésünket (3/2).

Új elméleti és gyakorlatorientált képzési programot és tananyagot dolgozott ki három hazai felsőoktatási intézmény a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen tanuló diákok számára. Az egyedi program fókuszában a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, az élelmiszeripari melléktermékek felhasználása és az energianövények termesztése is fontos szerepet kap.

Theodor Storm, Jaroszlav Iwaszkiewicz és Edgar Lee Masters verseiből szemezget a szerkesztő, Tóth Sándor

Mai keresztényüldözés Az utóbbi évtizedben aggasztóan megszaporodtak a hírek a világban növekvő vallási türelmetlenségről és ellenségeskedésről, hívő közösségek, zömében keresztények ellen irányuló véres erőszakról. A vallási vagy etnikai alapú népirtás esetei akár a történelmi közelmúlt világában sem voltak ismeretlenek, elég, ha az örmény vagy a zsidó holokausztra, a világháborúk ártatlan civil áldozataira, a kommunista rendszerek terrorjára, az utóbbi idők helyi és polgárháborúira gondolunk, de jó érzésű emberekben élt a remény, hogy az ilyen fajta brutalitás ideje lejárt. Ám sajnos nem így van. Elég, ha a ma is időről időre lángba boruló templomokra gondolunk Indiában vagy Pakisztánban, a Boko Haram törzsi ellentétektől is ösztönzött terrorakcióira Nigériában, a legutóbbi kenyai mészárlásra, az iraki és szíriai keresztények évek óta tartó kálváriájára, arra az ellenséges közhangulatra, amely a harmadik világ számos országában nehezíti meg Krisztus az adott helyen többnyire kisebbségben élő követőinek hitvalló életét. Erről beszélt Ferenc pápa is az örmény nép tragédiájának századik évfordulójára emlékezve, amikor a brutális erőszak tobzódásáról, egy részletekben folyó harmadik világháborúról szólt, okait és felelőseit keresve annak, hogy miért napi gyakorlat emberek vallási hovatartozásuk alapján való más embertársaik általi üldözése, megölése, lefejezése, elégetése, felrobbantása, légicsapásokkal, terrortámadásokkal és megtorló akciókkal való elpusztítása, hitüknek, meggyőződésüknek meggyalázása. A Szentatya a gátlástalan, a színfalak mögül vezérelt, globális hatalmi játszmákat leplező erőszakról és a világunkat fogva tartó általános közöny hallgatag bűnrészességéről beszélt, de a mai keresztényüldözés okait keresve talán nála is keményebben fogalmazhatunk. E félelmetes jelenségek legmélyebb oka ugyanis alighanem a nyugati, euro-atlanti régió és a mohó globalizáció világában keresendő, amelynek gazdasági, politikai és ideológiai korifeusai szítják a harmadik világban a helyi háborúk és polgárháborúk tüzét, hogy utána igazságosztó bíróként kaparinthassák meg a válságövezetek értékeit, rombolják le a kiszemelt társadalmak kultúráját, lehetőség szerint nemzeti, vallási, erkölcsi identitását. A megtámadott, ideológiailag kellően megvezetett felek válasza pedig eleve kényszerpályán halad, amikor önvédelmi reakcióik az általuk a Nyugattal azonosított kereszténységet, mint fő ellenséget veszik célba. Így fordulnak elsőként Krisztus közöttük élő, védtelen, a nyugat által prédául odavetett követői ellen, rajtuk kérve számon hitük, kultúrájuk, életük sérelmeit. A Közel-Kelet, Afrika, Ázsia keresztényei eredendően nem azért szenvednek, mert az iszlám vagy a hinduizmus az erőszak vallása volna, hanem azért, mert félrevezetett és fanatizált ellenségeik a gyűlölt nyugattal, az euro-amerikai világgal azonosítják őket, az ellenség ügynökeiként, amelyan ötödik hadoszlopként, bűnbakként tekintenek rájuk. Ebből a csapdából az lehet a kivezető út, ha az egyház világossá teszi, hogy a kereszténység nem azonos a Nyugattal, a Nyugat pedig a kereszténységgel; már csak azért sem - és ezt Európán és Amerikán kívüli fejjel, eredendően vallási alapokon nyugvó, megszentelt kultúrákban élve nehéz megérteni - mert a nyugati társadalmak ma mindennek nevezhetők, csak kereszténynek nem. Ez a világ, annak véleményformálói és érdekemberei, még ha újabban a kereszténység védelmezőinek pózában tetszelegnek is, gyakorlati ateizmusuk és végletes liberalizmusuk szellemében a legszívesebben a mi világunkból is kiiktatnák Krisztus hitét és egyházát, legfeljebb nem olyan brutális eszközökkel, ahogyan az a válságövezetekben történik. Mit is tehet egy ilyen helyzetben a pápa, az egyház, a keresztény világközösség? Miközben szót emel értük, és segíteni igyekszik üldözött hittestvérein csakúgy, mint a véres erőszak minden ártatlan áldozatán, szót kell emelnie az ellenségeskedések előidézői és bábjai ellen, és világossá kell tennie, hogy korunk háborúi nem vallásháborúk, még csak nem is civilizációk közötti kűzdelmek, hanem a globalizáció vadhajtásai. A keresztények nem sétálhatnak bele korunk gyűlölet teremtette csapdájába; meg kell találniuk az evangéliumi szeretet szellemében a módját, hogy más hitek, vallások jószándékú híveivel együtt leljék meg a kiengesztelődés, a megbékélés, a közös fenyegetéssel, a hitetlenséggel és a hatalmi gőggel való szembeszegülés krisztusi útját. Azt kell fanatikus ellenségeket is megszólító módon üzenniük más vallások követőinek, hogy a hit összeköt, nem elválaszt, hogy a keresztény sürgető feladata a vele is ellenséges vagy közönyös nyugati világ újraevangelizálása, a minden gyűlöletet és üldözést legyűrő, minden jóakaratú embert megszólító szeretet üzenetének más hitek és kultúrá felé való közvetítése.

Pál Feri atya rendszeres kedd esti alkalmai a budapesti MOM Kulturális Központban jó ideje már, az életünket megnehezítő belső mintázatainkról, vagyis az úgy nevezett sémákról szólnak. Az előadásokat követve műsorainkban arról ejtünk szót, hogy miként értelmezhetjük úgy a különböző sémákból eredő sérüléseinket vagy zavarainkat, hogy általuk fejlődni tudjunk.

Jótékonysági gála és koncert a Duna Palotában, ép és fogyatékkal élők közös örömzenéje ugyancsak a jótékonyság jegyében, "kisjubileum" Csömörön, és egészen hihetetlen üvegszobrok kiállítása a Kárpát-Haza Galéria szervezésében- ez az Akvarell mai összeállítása dióhéjban. A Forrás Galériában Bokotej András kárpátaljai üvegművésszel igyekeztünk megfejteni e különleges anyag határait, Deák Miklóssal, a csömöri kórustalálkozó 25 évét próbáljuk belegyömöszölni néhány mondatfutamba, Bába Szilviával pedig arról beszélgetünk, mit tehetünk a Duna Palotában azért, hogy Kárpátalján ha talán nem is sokkal könnyebb, de elviselhetőbb legyen az élet. (képünkön : Bokotej András "Kölyökbikával" c. alkotása- 2014, alkotói színes-üveg technika, 63x47x25 cm. Forrás Galéria. )

Nyáregyházán zajlott a hatodik országos irgalmasság konferencia. Az „irgalmasságot akarok, nem áldozatot” címmel megtartott imanapon részt vett Palánki Ferenc egri segédpüspök és Katona István nyugalmazott egri segédpüspök is. Ahol irigység, van és versengés, ott zűrzavar van és mindenféle rossz cselekedet – olvassuk Jakab apostol levelében. Az irigység lélektanáról Szőke Ágnes latintanár olvassa fel írását. Az angyalok léteznek és Isten teremtményei. Valójában kik ők, és mi a szerepük az ember életében? – Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk az angyalokról való beszélgetésünket (3/2).

Műsorunkban Mozart: F-dúr "Koronázási" zongoraversenye hangzik el. Előadja Malcolm Bilson és az Angol Barokk Szólisták Kamarazenekara, vezényel: Sir John Elliot Gardiner.