Pál apostol nyomában. Különleges utazásra invitáljuk kedves hallgatóinkat! Hajóra szállunk és néhány évszázadot visszautazunk az időben. Egész pontosan az első század közepére. Vajon miért lehet annyira vonzó az egyik leghíresebb apostol élete, hogy néhányan vitorlát bontsanak miatta a nyílt tengeren? Erről a különleges kalandról beszélgettünk Nagy Péter és Zámbori Soma színművészekkel és a kezdeményezéshez rendezőként csatlakozó Marton Zoltánnal.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről, történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politológusokkal Pécsi Krisztina beszélget.
2. Folytatjuk beszélgetésünket Cs. Varga István irodalomtörténésszel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorával, "A vándorapostol - Jáki Sándor Teodóz OSB emlékezete" című antológia szerkesztőjével, a bencés atya iránti tanítványi tiszteletről, a szellemi örökségről. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
Az előadók:
Szentpéteri Csilla (zongora), Szécsi Pál, a Swingle Singers, Szabó István (pánsíp).
Sarah Brightman, Geiger György ( trombita ), Záray Márta, valamint a Mantovani zenekar.
A kortárs művészet világába kalauzoljuk Önöket. Lesz szó kidobásra ítélt székek újragondolásáról, berlini művészek Budapesti látogatásáról, egy fiatal magyar képzőművész kiállításáról, és végül egy irodalmi estsorozatról.
(Fotó: Rajnai Ákos)
irodalom gyerekeknek. Móricz Zsigmond: Fecsegő Jónás. Felolvassa: Pápai Erika. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata
Versenyképes-e a Jó Pásztor? A stúdióban: Csekő Krisztina közgazdász és dr. Pulay Gyula vezetéstudományi szakember. Szerk-mv:Mezei Károly
"Életet fakasztó vezetés" 2. rész
"Sok elöljáró beszél megfontolatlanul. Állandóan szidják munkatársaikat, és ezzel negatív légkört teremtenek, szellemileg szennyezik környezetüket. Mindenkinek félnie kell, hogy a főnök éppoly elítélően fog beszélni róla is, mint a többi munkatársáról. Más elöljárók ironikusan vagy cinikusan válaszolnak alárendeltjeiknek, és ezzel szegik kedvüket. Vagy pedig egyre csak kritizálnak. Vannak olyan emberek, akik nem tudnak dicsérni, akik mindig csak a negatívumot látják meg a másikban. Ha bemennek az irodába, nem üdvözlik barátságosan munkatársaikat, hanem rögtön azt veszik észre, hogy valami helytelenül történt. … A negatívumhoz kötődnek, és negatív lesz a kisugárzásuk."
K.H! A Versenyképes-e a Jó Pásztor című műsorunkban Anselm Grün, bencés szerzetes "Életet fakasztó vezetés - A vezetés elvei Szent Benedek Regulájában" című könyvéről beszélgetnek Csekő Krisztina közgazdász, dr. Pulay Gyula vezetéstudományi szakember és a szerkesztő-műsorvezető: Mezei Károly.
Örkény István: Rózsakiállítás
A főbb szerepekben: Rudolf Péter, Kubik Anna, Jónás Gabriella, Dunai Tamás, Papp János
Szerkesztette: Varga Andrea
Rendezte: E. Román Kata (6/2.)
Csónakmotor múzeum Neszmélyen. A magyar ipar egykorvolt büszkeségei, abból az időből, amikor az autó sem volt olyan gyakori Magyarországon. Amikor a Balatonon még szabadon közlekedhettek a benzinmotoros csónakok. Egy különleges hely a Zoltán gőzös hajóterében.
közéleti beszélgetések
Szerkesztő: Sályi András.
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina.
I.
Miért olcsóbb az import tojás - ha tényleg olcsóbb? Hogyan lehet - persze törvénytelen módon - egy nap alatt, az import ipari tojás átcímkézésévél milliókat keresni? Mi köze van mindennek ahhoz, hogy 27 % az általános forgalmi adó? Nyílnak-e a keleti piacok a magyar baromfi termékek előtt?
II.
Hogyan öltözködünk mi magyarok? Nem régen, nem tegnap, hanem most és itt? Kimegy-e a divatból valaha is a cicanadrág és a "tréning gatya"? Mennyire pénzkérdés az öltözködés, és mennyire ízlés dolga?
A stúdióban a divattervező és a divattörténész keresi a válaszokat a műsorvezető - és a hallgatók - kérdéseire
irodalom gyerekeknek. Móricz Zsigmond: Fecsegő Jónás. Felolvassa: Pápai Erika. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata
A kortárs művészet világába kalauzoljuk Önöket. Lesz szó kidobásra ítélt székek újragondolásáról, berlini művészek Budapesti látogatásáról, egy fiatal magyar képzőművész kiállításáról, és végül egy irodalmi estsorozatról.
(Fotó: Rajnai Ákos)
Örkény István: Rózsakiállítás
A főbb szerepekben: Rudolf Péter, Kubik Anna, Jónás Gabriella, Dunai Tamás, Papp János
Szerkesztette: Varga Andrea
Rendezte: E. Román Kata (6/2.)
közéleti beszélgetések
Szerkesztő: Sályi András.
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina.
I.
Miért olcsóbb az import tojás - ha tényleg olcsóbb? Hogyan lehet - persze törvénytelen módon - egy nap alatt, az import ipari tojás átcímkézésévél milliókat keresni? Mi köze van mindennek ahhoz, hogy 27 % az általános forgalmi adó? Nyílnak-e a keleti piacok a magyar baromfi termékek előtt?
II.
Hogyan öltözködünk mi magyarok? Nem régen, nem tegnap, hanem most és itt? Kimegy-e a divatból valaha is a cicanadrág és a "tréning gatya"? Mennyire pénzkérdés az öltözködés, és mennyire ízlés dolga?
A stúdióban a divattervező és a divattörténész keresi a válaszokat a műsorvezető - és a hallgatók - kérdéseire
1-6. A Zenei Kincsestárban ma a francia komolyzene fenegyerekének, Erik Satie-nak szerzeményeiből idézünk. Az 1866 és 1925 között élt művész bízvást lehetne az előző századelő megtestesült jelképe. Gyermekként szülővárosa, Honfleur templomi orgonistájaként szívta magába a templomi zene, különösen a gregorián stílusát. A párizsi Conservatoire rendjét azonban nem sokáig bírta: tehetségénél is nagyobb lustasága miatt egy esztendő elteltével elbocsátották a növendékek közül. Satie a Montmartre-on lelt menedékre, és a párizsi bohémek fészkéből küldözgette ironikus és megvető üzeneteit a polgári világnak. Írt bárzenét, pantomimet, színpadi rítust és kuplékat, és miután negyvenéves fejjel ismét belevetette magát az egyházzene tanulmányozásába, immár az ellenpont tudományával felvértezve mutatott fityiszt a zenei komolykodásnak - egyebek mellett Debussy és Dukas munkásságának. Metsző gúny és könnyed irónia, fölény és fölényeskedés keveredik stílusában, míg egymást követik a barokk szvitformák, a kortárs tonális újítások és macskakövekről fölszedett, olcsó melódiák. Ennek az eklektikus, jellemzően századfordulós életérzésnek lényegi üzenete talán abban áll: a komolyzene tükrét mutatja egy banalitással fenyegető világnak. Fölfedezését nem érte meg: balettzenéit csak halála után állította színpadra Gyagilev társulata Balanchine koreográfiájával, André Derain díszletei között. Satie, a zene forradalmár bohémja nélkülözések közepette fejezte be életét. Műveit Michel Legrand játssza.
