Műsorújság

A szemerkélő eső ellenére igazán jó hangulata volt a Magyar Dal Napját beharangozó sajtótájékoztatónak a Zichy-kastély kertjében, közismert nevén a Kobuci Kertben. Ott készítettem interjút a Magyar Dal Napja megálmodójával, PRESSER GÁBORRAL. BAGÓ GIZELLA egyetemi tanárral. Ő a Színművészeti Egyetemen oktat, valamint a Magyar Dal Napja ügyvezetőjével, SZABÓ EDITTEL. Meghívó érkezett a Rózsavölgyi Szalon évadnyitó sajtótájékoztatójára is. Zimányi Zsófia művészeti vezető bevezető szavait követően a nagy számban jelenlévő művészek, a most induló évad előadásainak szerzői, rendezői és színészei ízelítőt adtak mindabból, amit láthatunk majd a szezon során. Hangképes összeállítást adunk megszólalásaikból. E megszólalások részben egy-másfél perces jelenetek voltak, amellyel igyekeztek felcsigázni érdeklődésünket. Hallani fogják GRECSÓ KRISZTIÁNT, az ő műve két szereplőjét, MOLNÁR PIROSKÁT ÉS ŐZE ÁRONT. BALIKÓ TAMÁS rendezőként és színészként is megszólal. Partnere FÜR ANIKÓ. A program végén SZAKONYI KÁROLLYAL beszélgettem. A Palotanegyed Nagyszínpadán szeptember 14-én 18:30-tól a Tárkány Művek muzsikál. Az együttes vezetőjével, TÁRKÁNY-KOVÁCS BÁLINTTAL is hallanak beszélgetést a mai Meghívóban.

Ormándy Jenőnek és együttesének, a Philadelphia Zenekarnak huszadik századi klasszikusokat felvonultató sorozatában ma a modern zenei tájfestés egyik legelső példája szólal meg bevezetésképpen. A tenger. Ezt a címet viseli Claude Debussy 1905-ben megjelentetett szimfonikus költeménye, amely eredetileg három zenekari vázlat cím alatt látott napvilágot. Az egyes tételeknek saját elnevezésük is van: Hajnaltól délig a tengeren; Hullámok játéka, A szél és a tenger párbeszéde. Debussy folyvást tiltakozott, ha zenéjét az impresszionista jelzővel illették. Mégis, a tenger atmoszféráját megidéző hangfüggönyök hallatán nehéz elűzni emlékezetünkből Turner, Monet vagy Sisley tenger-impresszióit. És mert a zenei tájfestés Debussy-féle technikája kevéssé a melodikus témákra, semmint a tonális-akusztikus árnyalatokra alapozza hatását, a feladat épp az Ormándyhoz hasonló karmesterzseniknek való. A felvétel 1971-ben készült. Debussy három zenekari vázlata, A tenger után most Maurice Ravel Daphnis és Chloé című balettzenéjének két szvitváltozata közül hangzik föl a második. A balettot Gyagilev társulata mutatta be 1912-ben, Párizsban. Mondai magja Hermész isten fia és a pásztorlány szerelmét beszéli el. A mondai közeg alkalmat teremt Ravel számára egy idealizált, árkádiai természetzene megalkotására. A zenekari tételek címe: Napfelkelte, Pantomim, Össztánc. Ormándy Jenőék mára a finnek nemzeti szimfonikus nyitányával, Jan Sibelius Finlandiájával búcsúznak. A ma bemutatott zeneművek közül ez a legkorábbi: 1894-ben készült el, majd 1900-ban kelt önálló életre az új korszak korai próféciájaképpen.

Dr. Rohály Gábor a magyar borreneszánsz elindítója, a borértő körökben csak Tanár úrként emlegetett doyen mesél gyeremekkora gasztronómiai élményeiről...

- Gersner Károly nyelvész a hónapok etimológiájáról beszél, majd Horváth Katalin kör főnevünk eredetét és rokonságát vizsgálja újrainduló jegyzetsorozatunkban. - A Színészünnep kapcsán Dunai Tamás színművész arról a bensőséges kapcsolatról beszél, mely őt az anyanyelvhez fűzi, majd aláhúzza a média felelősségét az értelmes magyar beszéd terjesztésében.

Ave Maria énekek különböző szerzőktől, különböző kórusok tolmácsolásában

Műsorunk tartalmából: Tanévkezdés, tanévnyitó országszerte."Amikor felkel a nap"- fotókiállítás Tihanyban Korzenszky Richárd perjel képeiből. Mesterségek ünnepe - hagyományőrzés a néptáncoktatásban.Bogyó és Babóca 3. - beszélgetés M. Tóth Gézával. Híreink. Korzenszky Richárd jegyzete.

Vendégünk Keller András karmester-hegedűművész, a róla elnevezett világhírű vonósnégyes és az Európa szerte ismert Concerto Budapest szimfonikus zenekar vezetője.

Robert Schumann: C-dúr fantázia op.17 Előadja: Fischer Annie