Műsorújság

Ki lehet szent? Hogyan élt sugárzó életet már itt a földön is a két pápa: XXIII. János és II. János Pál? Mit jelent a szentté avatásuk napja az egyház életében? Pákozdi István egyetemi lelkésszel Hámori Kinga beszélgetett.

Egy lány akit nem hagytak magára, a súlyosan mozgássérült csecsemőt párhetes korában örökbe fogadták és nemzetközi hírű sportolót neveltek belőle. Az EB-bronzérmes sportoló álma a riói olimpia. Poór Tünde beszélget Adányi Zsanett (képünkön) parasportolóval. Stúdiónk vendége Rózsa György ( képünkön lányával Csillával) a népszerű televíziós,a Torna Szövetség egykori elnöke. Ma sem ijed meg semmilyen kihívástól, nemrégiben a rúdtáncot is kipróbálta. Igaz mindezt balettművész lánya kedvéért, ugyanis Csilla táncstúdiót nyitott Budán.

Az előadók az elhangzás sorrendjében: Princess, Tabányi Mihály- harmonika és szólistái, Dániel Annah, a Hot Jazz Band, Szekeres Tamás-gitár, a Ray Conniff ének és zenekar, valamint Mága Zoltán-hegedű és zenekara.

Ma Deseő Csaba, Ben Webster és Gyárfás István felvételei forognak.

A szuperszonikus repülésre vonatkozó szakirodalom egynémely munkájában a sugárhajtás feltalálójának egy Whitle nevű angol őrnagyot tüntetnek fel, aki a kormánytól százezer fontot kapott "találmányáért". A dolog szépséghibája mindössze az, hogy Whitle Fonó Albert után nem kevesebb, mint egy évvel adta be szabadalmát! - írja Cúth János A tudomány harctereinek magyar hősei című nagyszabású művében. Szavait Bödők Zsigmond Magyar feltalálók a repülés történetében című munkájában megerősíti. A magyar Fonó Albert - olvasható másutt, kortársait szerte a világon megelőzve ismerte fel a sugárhajtás megvalósíthatóságának lehetőségét és sugárhajtómű találmányaival örökre beírta nevét az egyetemes repüléstörténet nagykönyvébe. Róla szól mai műsorunk, Fonó Albertről, aki középiskoláit, mint oly sok világhírűvé vált tudósunk, a fasori gimnáziumban végezte, ahol matematikatanára Rátz László volt, az egyetemen pedig Bánki Donát és Schimanek Emil tanította. Nem csoda, hogy maga Fonó ezt írta visszaemlékezésében: bármerre is járt a világban, szinte mindenhol találkozott magyar műszakiakkal, akik hála a jó hazai képzésnek minden területen megállták a helyüket.

1.Az elmúlt hetek közéleti történéseiről, eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Kováts-Németh Máriával, a neveléstudomány kandidátusával, "Kultúraközvetítés és pedagógiai értékrendszerek" című könyve kapcsán arról beszélgetünk, miben rejlik a nemzeti kultúrák sajátossága, mit jelent a magyarsághoz tartozás, miért fontos nemzeti identitásunk megőrzése. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

1.Az elmúlt hetek közéleti történéseiről, eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Kováts-Németh Máriával, a neveléstudomány kandidátusával, "Kultúraközvetítés és pedagógiai értékrendszerek" című könyve kapcsán arról beszélgetünk, miben rejlik a nemzeti kultúrák sajátossága, mit jelent a magyarsághoz tartozás, miért fontos nemzeti identitásunk megőrzése. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

A Zenei Kincsestárban egy viszonylag ritkán hallható Verdi-operával folytatjuk a nagy olasz romantikus komponista életművét bemutató sorozatunkat. A Nabucco, a Lombardok, az Ernani, A két Foscari és a Jeanne d'Arc után Verdi ismét történelmi hőst, Atilla hun királyt viszi színpadra a velencei La Fenice színházban, 1846-ban. A lírai drámának nevezett opera három felvonását terjedelmes előjáték vezeti be. Mint azt Verditől megszokhattuk, és amint az a romantika eszményeinek is megfelel, politikai és szerelmi szál; szabadság és féltékenység története párhuzamosan szövődik a Temistocle Solera által írt, Francesco Maria Piave által finomított librettóban. A prológban a Róma felé tartó Attila seregei a porig égetett Aquilea közelében vernek tábort. A foglyul ejtett védők egyike, Odabella a város védelmében vesztette el királyi apját. Attilát annyira megbabonázza a királylány szépsége és a harcban tanúsított bátorsága, hogy amikor a lány büszkén visszaköveteli kardját, a hun fejedelem a magáét nyújtja neki át. Odabella bosszút esküszik a lemészárolt aquileaiakért. A jelenet végén Ezio érkezik a rómaiak küldöttségének élén. Alkut ajánl Attilának: ha beleegyezik, hogy Itália feje legyen, hozzásegíti Attilát a gyönge és öreg bizánci császár és a gyermek trónörökös letételéhez, a világ uralmához. Attila fölháborodva utasítja vissza a hőshöz méltatlan egyezséget. Attila szerepében Samuel Ramey, Odabellát Cheryl Studer, Eziót Giorgio Zancanaro kelti életre. A Milanói Scala Ének- és Zenekarát Riccardo Muti vezényli.