Műsorújság

A szerkesztő ajánlja: A tavasz beköszöntével két hónapon át összesen harminc előadást ad a Magyar Nemzeti Balett társulata. A két operaházi Seregi-klasszikus repertoár-előadásai mellett két bemutatót tartanak az Erkel Színházban. Az Operaházban március 7-e és 13-a között A makrancos Kata lesz műsoron. A Rómeó és Júlia április 9-e és 20-a között kerül színre. A víg özvegy, Lehár népszerű örökzöldje végre balettváltozatban is eljut Magyarországra. A világhírű operett zenéjét John Lanchbery és Alan Abbott dolgozta át, Ronald Hynd pedig megálmodta hozzá azt a koreográfiát, amely méltán vált híressé. A közönség először 1975-ben, az Australian Ballet előadásában láthatta, Melbourne-ben. A darab azóta bejárta a világ összes jelentős balettszínpadát. A Modern+1 sorozatban ismét színre kerülnek a már korábban bemutatott, elsöprő sikerű Kylián-koreográfiák: a Petite Mort és a Hat tánc. Az estek harmadik produkciója, az Etűdök, új produkció. Az Etűdök abból a balettfajtából való, amely a nagy együtteseknél mérce: Lander patikamérlegen adagolta benne a klasszikus technika minden elemét. A jól ismert Czerny-zongoraetűdök zenekarra hangszerelt változatára Harald Lander komponált táncetűdöt 1948-ban. A kompozíciót a Dán Királyi Balett mutatta be, a magyar közönség pedig 1962-ben láthatta először az Erkel Színházban, a Festival Ballet előadásában. A Pas-de-Quatre14 előadásain az Opera balettegyüttese mellett közreműködik a Győri Balett, a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Balett társulata.A sajtótájékoztatón jelen volt az Erkel Színházban Solymosi Tamás, a Nemzeti Balett igazgatója és Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója mellett Kiss János, a Győri Balett, Vincze Balázs, a Pécsi Balett és Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója. A TáncTrend14-alternative az alternatív táncosok, független társulatok és a kortárs koreográfusok estje. Válogatott műfaji összeállítást tekinthetnek meg az Erkel Színház nézői, amelynek része a néptánc-elemekre épülő látványos Vári Bertalan-koreográfia, Budai László tangó show-ja, és Góbi Rita társulatának előadása. A Nemzeti Balettet ezen az estén Jellinek György alkotása képviseli. Az Erkel Színházban tartott sajtótájékoztatón KISS JÁNOSSAL, a Győri Balett igazgatójával arról beszélgettem, együttese milyen előadással lép fel Budapesten Óbuda, a kultúra városa. Közös sajtótájékoztatón számolt be impozáns programjairól az Óbudai Kulturális Központ, a Kiscelli, az Aquincumi, az Óbudai, a Kassák Múzeum, a Platán Könyvtár, az Óbudai Danubia Zenekar és az Óbudai Társaskör. A Társaskör igazgatójával, HARSÁNYI MÁRIÁVAL készítettem interjút a helyszínen. A Belváros díszpolgára címmel tüntették ki dr. Szentgyörgyvölgyi Pétert, aki jogászember, ám számos könyv szerzője is. Nagy történelmi műveltséggel rendelkezik, s rendszeresen tart előadásokat a Belvárosi Polgári Szalonban. Ezek az estek igen népszerűek, mert SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, hallani fogják, élvezetesen mesél.

1-5. A száz éve született Fricsay Ferenc és a Berlini Rádiózenekar ma a huszadik század két meghatározó komponistájának egy-egy szerzeményét játssza. Elsőként egy 1958-ban rögzített fölvételt hallunk Gustav Mahler öt Rückert-dalával. A szólista Maureen Forster. 6-8. Mahler öt Rückert-dalát követően most Bartók Béla 2. zongoraversenyének fölvétele következik Fricsay Ferenc 1953-ban rögzített felvételéről. Bartók 1930-ban kezdett bele a kompozícióba, amely - akárcsak Mahler imént elhangzott műve - a személyes válság, egyben egy vajúdó világ tanúsága. A szerzeményen Bach hatása éppúgy tetten érhető, ahogyan Sztravinszkijé: Bartók az irodalom tükrében fürkészi a kifejezés új formáit. A szólista, Anda Géza személyében újabb emigráns magyar tehetség társul Fricsay mellé. A művész Budapesten született 1921. január 19-én. Dohnányi növendéke 19 évesen Mengelberg vezényletével debütált. 1942-ben távozni kényszerült Magyarországról. Edwin Fischer katedráját örökölte Luzernben, majd Zürichben tanított. Ott is hunyt el 1976. június 13-án.

Kassai Lajos lovasíjásszal kaposmérői birtokán készült a műsorban elhangzó riport - bivalykalanddal, lovasedzéssel

Mit jelent a tájnyelv fogalma? Vajon a nyelvjárások meddig élnek még? Hol beszélnek tájnyelveket? Ritkaság manapság, ha tájnyelven beszélőt hallunk. Ezért is gondolják sokan, leginkább a nyelvjárásokat nem beszélők, hogy a nyelvjárások kihalnak. Pedig a magyarság többsége ma is beszél tájnyelvet, csak a köznyelvet is ismeri és az őt köznyelven megszólító idegennek köznyelven válaszol. Most induló sorozatunkban, a 'Tiszán innen, Dunán túl' című műsor adásaiban, a magyar tájnyelvekről beszélgetünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudomány és Finnugor Intézete munkatársaival, akik bemutatják majd az Új Magyar Nyelvjárási Atlaszhoz gyűjtött hangmintákat és az elmúlt 50 év nyelvjárási gyűjtéseinek anyagaiból is válogatnak. Első adásunk vendégével dr Kiss Jenő akadémikussal először a nyelvjárás fogalmát tisztázzuk.

Nagyböjti gregorián és többszólamú énekek

Folytatjuk azt a sort, melyben neves karvezetők, énektanárok, zenepedagógusok munkájukról, terveikről számolnak be. Nem titkolt szándékkal: hangsúlyozni szeretnénk, hogy Kodály országában ma már - még? - nem állunk az őáltala megálmodott zenei képzés megfelelő színvonalán... Folytatjuk azt a hagyományunkat is, hogy a társművészetek szereplői, alkotói is bemutatkoznak. Ezúttal a sokféle pályát bejárt költővel, Szőnyi Ferenccel beszélgetünk - főképp zenéről, zenei élményekről.

Részletek Erkel Ferenc Bánk bán című operájából, bemutatójának 153.évfordulóján. Előadók: Simándy József, Ágay Karola,Komlóssy Erzsébet, Faragó András. A Magyar Állami Operaház Énekkarát és a Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli.