"Szemünkkel láttuk, fülünkkel hallottuk" - ferences vértanútörténetek a 20. századból
Hangjátéksorozat eredeti dokumentumok alapján.
(20/4.) Kovács Kristóf és Körösztös Krizosztom
Szerkesztette E. Román Kata és Kálmán Peregrin.
A főbb szerepekben: Seress Zoltán, Szatmári Attila, Lázár Csaba, Csőre Gábor, Andrássy Máté.
Ének: Szoliva Gábriel és a pasaréti ferences növendékek.
Hangmérnök Horváth János, zenei szerkesztő Dévény Mária, rendezőasszisztens Varga Zita, rendezte E. Román Kata.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről, történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélget Pécsi Krisztina.
2. Lantos Ferenc Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas festőművész állandó kiállítását a közelmúltban nyitották meg Pécsett, barátai és tisztelői pedig február 20-án köszöntötték őt, 85. születésnapja alkalmából. A nemzetközileg elismert iskolateremtő művészpedagógussal és feleségével, Apagyi Mária zongora-művésztanárral, a "ZongorÁlom" című zenei és vizuális példákat (is) bemutató és összekapcsoló zongoraiskola szerzőjével Sallai Éva beszélget. (Képünkön a művészházaspár látható.)
Az előadók:
Anumaga együttes, Horgas Eszter-fuvola, Szécsi Pál, Kovács Kati, Szentpéteri Csilla- zongora, Petri Alanko és Lowland zenekara, a Blackmores Night, valamint Mike Oldfield.
A Budavári Koronázó Főtemplom legújabb helyreállítása kapcsán rendezett a Budapest Világörökségéért Alapítvány konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián.
A tanácskozáson régészek, levéltárosok, gyűjteményvezetők, műemléki szakértők, művészettörténészek a Mátyás templom történetének különböző szempontjaira hívták fel a figyelmet.
Zimányi Ágnes összeállításában Vizi E. Szilveszter akadémikust, Süllei Lászlót, a Mátyás templom plébánosát és Bodor Imre régészt hallják.
Két olyan kiállításra invitáljuk Önöket, ahol fiatal képző- és iparművészek munkáival ismerkedhetnek meg:
A Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíj valamint a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj díjazottjainak beszámoló kiállítása az Iparművészeti Múzeumban.
Game című képzőművészeti kiállítás a Latarka galériában.
Majd a középiskolás korosztály figyelmét hívjuk fel egy szavalóversenyre: Radnóti és kortársai címmel hirdetett szavalóversenyt a Magyar Írószövetség.
(Fotó: www.facebook.com/poppre.orsolya)
családi magazin
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa.
A 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők csupán 33-34 százaléka dolgozik, szemben az ausztriai 70 százalékkal. Vajon mi okozza a különbséget? A környezet, a társadalom hozzáállása és a törvényi szabályozás - adta meg a választ az ERGO Európai Regionális Szervezet és a Növekvő Hold Alapítvány rendezvényén a nők munkaerőpiaci-helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos. Szalai Piroska szerint a magyar munkaerőpiac eddig nagyon rugalmatlan volt, kevesen tudnak, tudtak részmunkaidőben, távmunkában dolgozni.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb eredményei szerint 2013 utolsó negyedévében a 15-64 éves nők közül több mint 1 millió 800 ezren dolgoztak. A remények szerint a bővülés hosszú távú lesz.
A Gyermekvállalás, család és munka - elvárások és realitások című konferencia arra vállalkozott, hogy kutatások és statisztikák segítségével megvizsgálja: mit gondolnak, mit szeretnének a magyar családok a gyermekvállalással, család és munka összeegyeztetésével kapcsolatban.
Tudott róla?
Magyar tudósok, magyar találmányok
Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Európa első artézi kútját, amelynél a víz magától tör a felszínre, 1126-ban a franciaországi Artois grófságban fúrták, innen az elnevezése. Hazánkban az első jelentős munkálatok a tizenkilencedik század kiemelkedő bányamérnöke, Zsigmondy Vilmos nevéhez fűződnek, aki közéleti személyként is komoly eredményeket ért el. A fáma szerint Jókai Mór róla mintázta a Fekete gyémántok Berend Ivánját.
Zsigmondy Vilmos bányamérnök a hazai mélyfúró-ipar megteremtője. Nevét emléktábla hirdeti a Margitszigeten, szobra áll a városligeti Széchenyi gyógyfürdőnél, s Harkányban is az ő tervei alapján készültek el a karsztvizet felszínre juttató első kutak.
1849 elején Resicabányán a vas- és acélművek üzemét teljesen átállította a honvédség felfegyverzésére, emiatt a világosi fegyverletétel után a temesvári haditörvényszék hat év vasban letöltendő várfogságra ítélte. A resicai polgárság azonban nem hagyta annyiban, s kérvénye nyomán az olmützi rabságból már a következő évben kiszabadult.
A többi között a francia Becsületrend lovagkeresztjével is kitüntetett Zsigmondy Vilmos kalandosnak mondható életpályáját igyekszünk mai műsorunkban bemutatni, a nem kevésbé kalandos Zsigmondy-gyűjtemény történetével együtt. Hallgassák meg!
Testvéregyházaink életéből. Szerkesztő: Poór Tünde. Zenei szerkesztő: Bögös Henriett.
Új kihívások előtt áll a magyarországi Baptista Teológiai Akadémia
Új közösségi házat adott át Balogh Zoltán miniszter Miskolc-Lyukó Völgyben
Kétmillió forinttal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet kijevi humanitárius segélyprogramját a Külügyminisztérium
Életének 56. évében elhunyt Bíró Gáspár egyetemi tanár, az ENSZ korábbi különmegbízottja, neves kisebbségi jogi szakértő. Rá emlékezik Viz Péter, a CSI vagyis a Nemzetközi Krisztusi Szolidaritás magyarországi képviselője.
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Európa öregszik. És Magyarország is öregszik. Mintha az ifjabb nemzedékek számára a családalapítás a fontossági sorrendben egyre hátrébb kerülne. Mik az okok? Mi az összefüggés a demográfiai magatartás és a családi értékek változása között? Hogyan alakul a "felnőtté válás Magyarországon"? Hasonlóak a tendenciák Európában is a családi együttélésben?
És mi a helyzet akkor, amikor az ifjú (vagy éppen élemedett korú) pár gyermeket szeretne, de a gyermek nem jön.
Vendégeink: Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutatóintézet, igazgató), és Dr. Bálint Sándor főorvos.
családi magazin
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa.
A 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők csupán 33-34 százaléka dolgozik, szemben az ausztriai 70 százalékkal. Vajon mi okozza a különbséget? A környezet, a társadalom hozzáállása és a törvényi szabályozás - adta meg a választ az ERGO Európai Regionális Szervezet és a Növekvő Hold Alapítvány rendezvényén a nők munkaerőpiaci-helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos. Szalai Piroska szerint a magyar munkaerőpiac eddig nagyon rugalmatlan volt, kevesen tudnak, tudtak részmunkaidőben, távmunkában dolgozni.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb eredményei szerint 2013 utolsó negyedévében a 15-64 éves nők közül több mint 1 millió 800 ezren dolgoztak. A remények szerint a bővülés hosszú távú lesz.
A Gyermekvállalás, család és munka - elvárások és realitások című konferencia arra vállalkozott, hogy kutatások és statisztikák segítségével megvizsgálja: mit gondolnak, mit szeretnének a magyar családok a gyermekvállalással, család és munka összeegyeztetésével kapcsolatban.
Két olyan kiállításra invitáljuk Önöket, ahol fiatal képző- és iparművészek munkáival ismerkedhetnek meg:
A Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíj valamint a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj díjazottjainak beszámoló kiállítása az Iparművészeti Múzeumban.
Game című képzőművészeti kiállítás a Latarka galériában.
Majd a középiskolás korosztály figyelmét hívjuk fel egy szavalóversenyre: Radnóti és kortársai címmel hirdetett szavalóversenyt a Magyar Írószövetség.
(Fotó: www.facebook.com/poppre.orsolya)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Európa öregszik. És Magyarország is öregszik. Mintha az ifjabb nemzedékek számára a családalapítás a fontossági sorrendben egyre hátrébb kerülne. Mik az okok? Mi az összefüggés a demográfiai magatartás és a családi értékek változása között? Hogyan alakul a "felnőtté válás Magyarországon"? Hasonlóak a tendenciák Európában is a családi együttélésben?
És mi a helyzet akkor, amikor az ifjú (vagy éppen élemedett korú) pár gyermeket szeretne, de a gyermek nem jön.
Vendégeink: Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutatóintézet, igazgató), és Dr. Bálint Sándor főorvos.
Arthur Schnabel Beethoven-ciklusában ma a 21., C-dúr szonáta szólal meg. Az 53-as opusszámú szerzemény, amely a Waldstein-szonáta néven ismeretes, 1804-ben keletkezett. Névadója, Waldstein gróf Beethoven barátjaként és patrónusaként vonult be a zenetörténetbe. Beethoven szigorú kívánalmakat támaszt a zongoristával szemben, miközben merész hangnemi viszonylatokat jelöl ki az egyes témák között. A második tétel mintegy a záró rondó bevezetése, ami a kéttételes formát idézi emlékezetünkbe. A zárótétel glisszandós oktávmenetei a zongorajáték technikájának valódi mérföldkövei. Arthur Schnabel fölvétele 1934. áprilisában készült.
