Jazz, operett, cigányzene, táncházmozgalom, rock, beat, underground. Mi a közös a felsoroltakban? Egytől egyig olyan zenei műfajokról, stílusokról van szó, melyeket az elmúlt bő száz év alatt Magyarországon bármikor is könnyűnek, populárisnak, szórakoztatónak neveztek.
Hazánkban egyelőre nincs hagyománya a könnyűzene-kutatásnak, az áttörés azonban folyamatban van. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Lendület kutatócsoportja célul tűzte ki a 20-21. századi magyar zene, és ezen belül a populáris zene kutatását.
Ennek egyik eredménye az a zenetudományi konferencia, melyre január 31-én és február 1-jén kerül sor a Zenetudományi Intézet Bartók termében. Könnyűzene - könnyű zene? - így szól a konferencia címe. A mai Akvarellben erre a kérdésre keressük a választ.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget.
2. Vendégünk, dr. Fisch Róbert Ottó (Minneapolis) nemzetközileg ismert és elismert orvos (képünkön), a fenilketonuria (PKU) betegséggel kapcsolatos kutatásaiért, valamint az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvételéért több elismerésben részesült. "A sárga csillag fénye" című könyvében így fogalmaz: "A Holocaust tanulsága: A szeretet fölötte áll a gyűlöletnek. Megölte őket a gyűlölet, őrizze emléküket a szeretet." A professzor úrral " A csillagos ég nem a felső határ" című aforizmagyűjteményének a bemutatója kapcsán Sallai Éva beszélget.
Melódia és ritmus -szvingzenékből..
szerkesztő: Csiba Lajos
Az előadók:
Majsai Gábor, a Manhattan Transfer énekegyüttes, Frank Sinatra, Rhoda Scott- orgona, Szulák Andrea, Paul Anka, Dániel Annah, Hofi Géza, valamint a Glenn Miller Orchestra.
Tudott róla?
Magyar tudósok, magyar találmányok
Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Két fiatal vegyész, Kabay János és Kelp Ilona a pesti Gyógynövényintézet kísérleti laboratóriumában találkozott a húszas években. Összeházasodva együtt kezdtek neki a magyar morfin-eljárás kidolgozásának, s az akkori Bűdszentmihályon, a mai Tiszavasváron megalapították azt a kis üzemet, amely alapját képezte az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt.-nek. A világhírűvé vált találmány, a gyár és a házaspár történetébe pillantunk be mai műsorunkban, amelyből megtudhatnak néhány Napló-titkot is.
Egy másik tudósról is hallhatnak, a legendás Sántha Kálmánról, akinek etikus tudósi magatartása 2009-ben Magyar Örökség-díjat kapott, egykori tanítványa, az Egyesült Államokban nemrég elhunyt Háberland Katalin professzor pedig hetvenötezer dollárt hagyományozott egykori alma materére, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Neurológiai Klinikájára.
irodalom gyerekeknek. Bátor Ákos. Magyar népmese Kolozsvári Grandpierre Emil feldolgozásában. Felolvassa: Csőre Gábor. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata.
Az első budapesti trolibuszvonal 1933. december 16-án nyílt meg a Vörösvári út és az Óbudai temető között. Nem ez volt az első vonal Magyarországon: az I. világháború előtt az első Járművek az 1910-es években jelentek meg Poprád és Ótátrafüred között, majd Nagyszebenben és a Pozsony-Vaskutacska vonalon. A II. világháború után aztán jöttek Budapesten a 70-esek. Minden trolivonal a 70-es számmal kezdődött - legalábbis egy ideig. Manapság az a kérdés, hogy az elektromos autóbuszok megjelenése mikor szorítja ki a kötött pályához rendelt járműveket.
A Budapesti Közlekedési Múzeum troliközlekedésről szóló kiállítása még néhány napig látogatható.
közéleti beszélgetések. Szerkesztő: Sályi András. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Európa öregszik. És Magyarország is öregszik. Mintha az ifjabb nemzedékek számára a családalapítás a fontossági sorrendben egyre hátrébb kerülne. Mik az okok? Mi az összefüggés a demográfiai magatartás és a családi értékek változása között? Hogyan alakul a "felnőtté válás Magyarországon"? Hasonlóak a tendenciák Európában is a családi együttélésben?
És mi a helyzet akkor, amikor az ifjú (vagy éppen élemedett korú) pár gyermeket szeretne, de a gyermek nem jön.
Vendégeink: Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutatóintézet, igazgató), és Dr. Bálint Sándor főorvos.
irodalom gyerekeknek. Bátor Ákos. Magyar népmese Kolozsvári Grandpierre Emil feldolgozásában. Felolvassa: Csőre Gábor. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata.
közéleti beszélgetések. Szerkesztő: Sályi András. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Európa öregszik. És Magyarország is öregszik. Mintha az ifjabb nemzedékek számára a családalapítás a fontossági sorrendben egyre hátrébb kerülne. Mik az okok? Mi az összefüggés a demográfiai magatartás és a családi értékek változása között? Hogyan alakul a "felnőtté válás Magyarországon"? Hasonlóak a tendenciák Európában is a családi együttélésben?
És mi a helyzet akkor, amikor az ifjú (vagy éppen élemedett korú) pár gyermeket szeretne, de a gyermek nem jön.
Vendégeink: Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutatóintézet, igazgató), és Dr. Bálint Sándor főorvos.
1-2. Arthur Schnabel Beethoven-ciklusában ma két szerzeményt tűzünk műsorunkra egy 1932-ben illetve egy 1934-ben fölvett lemezről. Az elsőként megszólaló, 24. szonáta nem tartozik a legismertebb Beethoven-darabok közé, és műsorra tűzésével Schnabel célja alighanem a Beethovenről alkotott sztereotípiák elhalványítása lehetett. Ezt a Fisz-dúr szonátát két tételes formája is és dedikációja is némiképp haydni előzményekhez utalja. Már amennyiben a darab ajánlásában szereplő Terézia csakugyan a magyar Brunszvik Terézia grófnő, és nem - mint egyes források sejtetik - bizonyos Teresa Malfatti, akit Beethoven feleségül szándékozott kérni a darab keletkezésekor, 1809-ben.
3-5. Most pedig következzék egy valódi sláger, amelynek népszerűsége már Beethoven idejében és némiképp bosszúságára elhomályosította az iménti Terézia-szonátáét. 1801-ben keletkezett, és bár címzettje egy újabb nemesi Beethoven-növendék, Giulietta Giucciardi grófnő, az ábrándos szonáta ezúttal nem utal szerelmi indíttatásra. Mellékneve: "Holdfény-szonáta" Ludwig Rellstab költő megállapításából ered, aki a vierwaldstätti tó éji bűvöletét vélte fölfedezni az első tételben. Maga a komponista úgy vallott, hogy egy Seume nevezetű költő Imádkozó lány című verse ihlette a művet.
