Műsorújság

Bemutatjuk a Szépművészeti Múzeum megújult egyiptomi állandó kiállítását, illetve azt az időszaki tárlatát is, mely a reneszánsz Itália kiemelkedő festőjének, Raffaellónak hat rajzát állítja a középpontba. De szó esik a Pannon Filharmonikusok soron következő Jégkék koncertjéről, és a hazai könnyűzenei élet palettáját színesítő Voynich együttesről is.

1-3. A huszadik század, egyúttal a hangrögzítés története egyik legnagyobb karmestere, Fricsay Ferenc százéves születési évfordulóján ma egy-egy Beethoven-fölvételt játszunk le az általa alapított Nyugat-Berlini Rádiózenekar előadásában, 1952-ből illetve 1953-ból. Először a 3. Leonóra-nyitány szólal meg. Beethoven, aki különféle színházi előadások bevezetéseként komponálta a szonátaformát kiszélesítő nyitányait, ezúttal 1805-ben bemutatott Fideliójához készítette a nyitányt. Az akkor felhangzott, C-dúr nyitány ma a 2. Leonóra-nyitány címen ismeretes. Az 1., ugyancsak C-dúr Leonóra-nyitány minden bizonnyal egy 1807-ben tervbe vett prágai előadáshoz készült, noha csak 1828-ban szólalt meg, Bécsben. A most felhangzó 3., c-moll nyitány egy esztendővel az ősbemutató után keletkezett, amikor az operát immár átdolgozva, de továbbra is Leonóra címen ismét előadták. 1814-ben, az immár Fidelio címen játszott előadáshoz Beethoven E-dúrban szerez majd vadonatúj nyitányt. Következzék tehát a 3. Leonóra-nyitány, Fricsay Ferenc vezényletével. 4-7. A 3. Leonóra-nyitányt követően Fricsay Ferenc a 7. szimfóniával folytatja Beethoven-műsorát. A komponista 1811 és 1812 fordulóján kezdett bele az A-dúr alkotásba. 1813 decemberi premierje egyike volt Beethoven első igazi szimfonikus sikerének a bécsi publikum körében. Az Allgemeine Musikalische Zeitung a dallamban leginkább gazdag, legremekebb, legérthetőbb Beethoven-szimfóniaként ünnepli. A műről maga Rudolf főherceg is másolatot rendelt, és 1814-ben, a Bécsi Kongresszuson Európa uralkodói előtt is fölhangzott. Wagner "a tánc apoteózisának" nevezte a Hetediket, amely "örömteli bacchanáliaként röpít keresztül a természet szféráin".

Borbiczki Ferenc színművésszel beszélget E.Román Kata.

Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós és Faludi György versei és élete Turek Miklós versszínházában. A műsor különlegességeiről és küldetéseiről beszélgetünk a színésszel. Anyanyelve magyar, apanyelvére angol Vályi Dániellel, azaz Szíger-Smith Dániellel beszélgettünk a nyelvek gondolkodást befolyásoló erejéről. Buvári Márta jegyzetének címe: Visszaidegenítés, dzsókerszavak

Zoránt nem kell bemutatnunk, hiszen évtizedek óta őrzi kitüntetett helyét hazai zeneéletünkben. Ő az az előadóművész, aki mindig képes megújulni, bővíteni repertoárját, és töretlenül népszerű - ami a legkevésbé sem véletlen. Februári Aréna-koncertje előtt ezekről a témákról beszélgetünk majd az élő adásban. Dr. Semjénné Menus Gabriellával folytatjuk azt a belső sorozatunkat, melyben legkiválóbb karvezetőinket, ének-pedagógusainkat mutatjuk be. Nem titkolt szándékkal: ezzel is szeretnénk hangsúlyozni az ének-zeneoktatás fontosságát, titkon remélve, hogy a kodályi elképzelésekhez előbb-utóbb megvalósul a hivatalos erősebb háttér is, vagyis kis kortól kezdve a zene segítségével kaphat majd az új nemzedék aranyat érő zenén túlmutató, lélekformáló "batyut".

Brahms: Esz-dúr trió Op.40. Előadja: Tarjányi Ferenc, Takács-Nagy Gábor, Ránki Dezső.