Műsorújság

A Magyar Állami Operaház az egykori jótékonysági bálok mintájára első alkalommal rendezi meg az Ezüst Rózsa Bált, amely a sportolók és a művészek találkozója is lesz. Az estélyen befolyt összegből az Országos Mentőszolgálat számára kívánnak egy teljesen felszerelt mentőautót vásárolni. Az est háziasszonyával, MIKLÓSA ERIKA operaénekessel beszélgettünk. A Balassi Kiadó megjelentette a "Világunk Európa" pályázat díjnyertes műveit, amelyekről DR. GRANASZTÓI GYÖRGY történész adott interjút rádiónknak. A Fonó zenekar és a Musica Profana régizene együttes a Művészetek Palotája meghívására a Fesztivál Színházban mutatja be január 11-én Vadbarokk című albumának zenei anyagát, amelyről AGÓCS GERGELY néprajzkutató zenész, a Fonó zenekar vezetője beszél. A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében január 17-én Hegedűs Endre zongoraművész és Szabadi Vilmos hegedűművész ad közös zenekari estet, amelyen az Óbudai Danubia Zenekar működik közre Héja Domonkos vezényletével. A koncert első részében Beethoven D-dúr hegedűversenye, a második részben Beethoven c-moll zongoraversenye hangzik el. Interjú SZABADI VILMOSSAL.

1. A vasárnap muzsikusa a következő hetekben a hangrögzítés történetének egyik sztárkarmestere, a magyar Fricsay Ferenc lesz. A száz éve, Budapesten született Fricsay Fricsay Ferenc a második világháborút követő évtizedek egyik legmegbecsültebb dirigense: "kiváló operaelőadásain és koncertjein kívül az ötvenes években virágzásnak indult hanglemeziparnak - Toscanini és Karajan mellett - ő volt az egyik legkorábbi jelentős karmester-egyénisége." Zenész családból származott: apja, Fricsay Richárd a Horthy-korszak legnevesebb katonakarmestere volt, a budai várban általa "celebrált" őrségváltások makulátlan zenei minőségéről a fölvételeknek hála bárki meggyőződhet. Fia, Siklós Albert tanítványa 1934-ben - alig húsz esztendősen - a lett szegedi 9. honvéd gyalogezred zenekarának karmestere. 1944-ig vezeti a szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesét és a szegedi filharmóniát. 1945-től az Operaház és a budapesti filharmonikusok karmestere. 1947-ben a bécsi operaházhoz szerződik. 1948 és 1952 között a berlini állami operaház főzeneigazgatója és a nyugat-berlini rádió szimfonikus zenekarának alapító karmestere. 1956 után az együttes Berlini Rádiózenekarként szerepelt, míg 1993-ban a Német Szimfonikus Zenekar nevet vette föl. 1956-1959 között a müncheni állami operaház főzeneigazgatója. Olaszországi, holland, angol, észak- és dél-Amerikai koncertturnékon, a salzburgi és edinburghi ünnepi játékokon ünnepelték, kiemelkedő Verdi-, Muszorgszkij- és Bartók-dirigensként tartották számon. Tragikusan korán, 1963-ban érte a halál Bázelben. Fricsay Mozart-felvételeinek világába lépjünk be azzal az operával, amely magát a komponistát mutatta be a bécsi operaéletben. A Szöktetés a szerájból nyitányát a berlini RIAS Szimfonikusok játsszák, 1954-ben készült fölvételükön. 2. Fricsay Ferenc most a legnagyobb bécsi siker, a Figaro házassága nyitányát játssza a berlini zenekarral. 3-5. Fricsay Ferenc és a korszák másik legismertebb Mozart-specialistája, Clara Haskil 1954-ben játszotta lemezre a bécsi évek legnépszerűbb zongoraversenyét, a 466-os Köchel-számú d-moll koncertet. Clara Haskil játékát több felvétel is megörökíti, a Fricsay vezényelte előadás minden bizonnyal a legbecsesebb. 6-7. Fricsay legendás Varázsfuvola-fölvételét most két részlettel, a Nyitánnyal és a Papok indulójával idézzük meg.

"Én, a kicsi én" - Mira Lobe verses meséjének Varró Dániel által készített fordításáról beszélgetünk. A mű Berg Judit világkönyvtár sorozatának első kötete, az írónővel szóba kerül Weöres Sándor A holdbeli csónakos című művének prózai változata is. Sakknyelv a szótárakban. Erről hallhatják Horváth Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársát. Nyelvi jegyzetünkben Horváth Katalin folyó főnevünk eredetéről és szócsaládjáról értekezik.

"Csillagjáték" a Gödöllői Premontrei Szkóla előadásában, Kocsis Csaba vezetésével Lassus: Te Deum - előadja a Corvina Consort

Frenreisz Károly: élő legenda, immár évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvend. Sokoldalúsága közmondásos. Beszélgetésünkben pillanatképet rajzolunk róla. Csányi Tamás a Budai ciszterci Szent Imre templom karnagya. Tevékenysége nyomán rendkívül élénk zenei élet alakult ott ki: a műsoron kevéssé ismert és nagyon népszerű repertoárdarabok egyaránt megszólalnak.

XX.századi magyar muzsika Válogatás Szervánszky Endre műveiből. 1. Szerenád 2. Concerto József Attila emlékére IV.Pastoral Előadja: Horváth László-klarinét, Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kocsár Balázs, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Borbély Gyula vezényletével.