kulturális paletta.Erdélyen innen-Alföldön túl- a Néprajzi Múzeum új kiállítása.Az egész Európát körbekószáló hagyományanyag- Sebő Ferenc a táncházakról. Elrabolt pillanat- Czimbal Gyula fotográfus.
Győrffy István néprajzkutató ( 1908, magántulajdon, forrás Néprajzi Múzeum )
Művek és művészek. Szerkesztők: Dvorszky Hedvig, Jálics Kinga. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa. A műsor 2. felében Ferencz Éva énekes-előadóművész (képünkön) alakját idézi fel Jálics Kinga
A műsor első felébenDvorszky Hedvig Schmittné Makrai Katalinnal beszélgetett a Máriaremetei nyári, jótékonysági célú művészeti rendezvények közösségépítő jelentőségéről, illetve az általa Magyarországon megtett zarándokútjának szellemi és leki értelméről, hatásáról.
napi interjú. A Milánó türelmi rendelet máig ható öröksége.
Budapesten, konferencián emlékeztek a Milánói Ediktum 313-ban történt kibocsátására. "Minden egyes ember értelmének és akaratának meg kell adni azt a jogot, hogy saját döntése szerint foglalkozzon az isteni dolgokkal" - olvassuk a türelmi rendeletben, amely a keresztények számára szabad vallásgyakorlatot biztosított, és Európa későbbi történelmét, arculatát, kultúráját máig meghatározta. Zimányi Ágnes összeállításában Erdő Péter bíborost, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket és Hölvényi György egyházügyi államtitkárt hallják.
- Túlvilági, mitikus bábok Jáváról és wayangok által inspirált szobrok Gaál Józseftől. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum új kiállítását ajánljuk figyelmükbe elsőként mai műsorunkban.
- Majd Százszorszép Bóbiska történetét bemutató előadása kapcsán Majoros Ágit kérdezzük egyszemélyes bábszínházáról és Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont Hétmérföldes gyerekprogramjának többi eseményeiről is szólunk.
- Vidnyánszky Attila rendezővel pedig Szarka Tamás Mária című zenés költői művéről beszélgetünk, amely jócskán felkavarta az indulatokat és megosztotta a közönséget.
családi magazin
szerkesztő: Tóth Zsófia, a zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa
Demográfiai helyzet - dr Pongrácz Tibornéval, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettesével beszélgetünk
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből.
Szent Erzsébet élete és kora.
Vendég: Puskely Mária.
Szerkesztő Soós Viktor, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Architek-túra. Efemer építészet Közép-Kelet Európában a 19. és a 20. században
szerkesztő: Gyarmathy Dóra
A nemzetközi kutatásban egyre nagyobb figyelem irányul az ideiglenes építészet, politika, reprezentáció és emlékezet kérdésére. 2013. november 28-29-én a 19. és a 20. századi efemer építészetről nemzetközi konferenciát szervez az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és a CentrArt Egyesület. A két napos, angol nyelvű budapesti tanácskozásra tizennégy országból érkeznek kutatók.
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Könnyűzenével foglalkozó konferenciára kerül sor januárban az MTA Zenetudományi Intézetében. Főszervező Ignácz Ádám, az Intézet tudományos munkatársa, aki többek között a 60-as 70-es évek populáris zene történetét kutatja. E korszakról Ignácz Ádámmal Pécsi Krisztina beszélget.
2. Hámori József Széchenyi-díjas akadémikus, agykutató professzor (képünkön)november 15-én vette át a Bethlen Gábor-díjat, a Bethlen Gábor Alapítvány legrangosabb nemzetpolitikai kitüntetését. A professzor úrral a hit és a tudomány kapcsolatáról beszélget Sallai Éva.
családi magazin
szerkesztő: Tóth Zsófia, a zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa
Demográfiai helyzet - dr Pongrácz Tibornéval, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettesével beszélgetünk
- Túlvilági, mitikus bábok Jáváról és wayangok által inspirált szobrok Gaál Józseftől. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum új kiállítását ajánljuk figyelmükbe elsőként mai műsorunkban.
- Majd Százszorszép Bóbiska történetét bemutató előadása kapcsán Majoros Ágit kérdezzük egyszemélyes bábszínházáról és Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont Hétmérföldes gyerekprogramjának többi eseményeiről is szólunk.
- Vidnyánszky Attila rendezővel pedig Szarka Tamás Mária című zenés költői művéről beszélgetünk, amely jócskán felkavarta az indulatokat és megosztotta a közönséget.
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Könnyűzenével foglalkozó konferenciára kerül sor januárban az MTA Zenetudományi Intézetében. Főszervező Ignácz Ádám, az Intézet tudományos munkatársa, aki többek között a 60-as 70-es évek populáris zene történetét kutatja. E korszakról Ignácz Ádámmal Pécsi Krisztina beszélget.
2. Hámori József Széchenyi-díjas akadémikus, agykutató professzor (képünkön)november 15-én vette át a Bethlen Gábor-díjat, a Bethlen Gábor Alapítvány legrangosabb nemzetpolitikai kitüntetését. A professzor úrral a hit és a tudomány kapcsolatáról beszélget Sallai Éva.
1-2. Kismartonból, Európai egyik zenei fővárosából most az Esterházy-hercegekkel együtt átvonulunk a nyári rezidenciaként számon tartott, de "magyar Verszália" néven ismert Eszterházára. A kastély épp abban az évben, 1766-ban készült el, amikor Fényes Miklós herceg leszerződtette másodkarmesteréül Joseph Haydnt. Minthogy pedig a kastélyhoz nem mulasztottak el csinos operaházat is illeszteni, Haydn bizonyíthatta, hogy a hercegi udvar zenéje semmiben sem marad el a császári udvarétól. A dicséret nem is váratott magára: maga Mária Terézia jelentette ki, hogy jó operáért Eszterházára kell kocsizni. Most Haydn A patikus című operájának két részlete következik. A nyitány után Mengone áriáját halljuk Theo Altmeyer előadásában. A Berlini Filharmonikusokat Karl Forster vezényli.
3-5. Haydn a hercegi kamarazenélések céljából jelentékeny mennyiségű - mintegy 175 - szerzeményt írt a gambafélék családjába tarozó barytonra. Hogy a kötelező penzum számára is tartogasson némi izgalmat, olyan szerkesztési módozatokat próbált ki a barytonművekben, amelyeknek jó hasznát vett később, a vonósnégyes nagymestereként. Ahogy maga fogalmazott: "elszakítva a világtól, ahol senki sem zavarhatott meg, nem volt más választásom, mint eredetinek lennem." A 96., h-mol barytontrió előadói: Alfred Lessing barytonon, Paul Schröer brácsán és Irene Güdel csellón.
