Műsorújság

Figyelmükbe ajánlunk egy gyerekeknek szóló különleges játékot, a Kaméleon Olvasóklubot, majd szót ejtünk az Országos Széchényi Könyvtárban zajló múzeumpedagógiai foglalkozásokról is.

Bemutatkozik a Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete

Harminc éve, 1983. október 22-én jelent meg a Családjogi Charta. Ebből az alkalomból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, valamint az MKPK Családbizottsága tudományos konferenciát rendezett, Budapesten, a téma szakértőivel. A konferenciát a bevezető előadást Jean Laffitte püspök (KÉPÜNKÖN), a Család Pápai Tanácsának titkára tartotta. Összeállításunkban őt, és Bíró Lászlót a püspöki kar családreferens püspökét hallják. Jean atya francia domonkos szerzetes, aki évek óta a domonkosok soproni rendházában és. Hogyan került Magyarországra és hogyan él nálunk? - kérdezzük. "A II. Vatikáni Zsinat: Isten ajándéka az Egyház és a világ számára" Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk sorozatunkat az 50 évvel ezelőtt kezdődőtt II. Vatikáni zsinatról (13.). Ma is a Lumen gentium - a Népek világossága kezdetű dogmatikai rendelkezést olvassuk.

Ma Vedres Csaba és a Kairosz Quartet, az Azur Blue Band és a Blueseum zenekar felvételei forognak.

Szerkesztette E. Román Kata és Kálmán Peregrin. A főbb szerepekben: Schnell Ádám, Andrássy Máté, Kautzky Armand, Lux Ádám. Ének: Szoliva Gábriel és a pasaréti ferences növendékek. Hangmérnök Horváth János, zenei szerkesztő Dévény Mária, rendezőasszisztens Varga Zita, rendezte E. Román Kata.

Egy fazsindellyel fedett harangláb és egy zsupfedeles házikó mellett álldogálunk, itt hosszú házak sorakoznak, amott - egy dombtetőn - L alakot formáló ház látszik. A Vasi Múzeumfaluban járunk mai műsorunkban.

1. Az eutanázia kérdésköre időről időre előtérbe kerül. A témáról Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával, Grád András jogásszal, Magyari Beck Eudárddal, a Daganatos és Leukémiás Gyermekek Szövetségének elnökével, Papp Miklós morálteológussal, a Sapientia Főiskola tanárával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Spányi Antalt, a Székesfehérvári Egyházmegye püspökét és Smohay Andrást, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatóját a Szent István emlékév kiemelkedő egyházi eseményeiről, valamint az "István, a szent király" című kiállítás jelentőségéről Sallai Éva kérdezte.

Bemutatkozik a Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete

Figyelmükbe ajánlunk egy gyerekeknek szóló különleges játékot, a Kaméleon Olvasóklubot, majd szót ejtünk az Országos Széchényi Könyvtárban zajló múzeumpedagógiai foglalkozásokról is.

Szerkesztette E. Román Kata és Kálmán Peregrin. A főbb szerepekben: Schnell Ádám, Andrássy Máté, Kautzky Armand, Lux Ádám. Ének: Szoliva Gábriel és a pasaréti ferences növendékek. Hangmérnök Horváth János, zenei szerkesztő Dévény Mária, rendezőasszisztens Varga Zita, rendezte E. Román Kata.

1. Az eutanázia kérdésköre időről időre előtérbe kerül. A témáról Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával, Grád András jogásszal, Magyari Beck Eudárddal, a Daganatos és Leukémiás Gyermekek Szövetségének elnökével, Papp Miklós morálteológussal, a Sapientia Főiskola tanárával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Spányi Antalt, a Székesfehérvári Egyházmegye püspökét és Smohay Andrást, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatóját a Szent István emlékév kiemelkedő egyházi eseményeiről, valamint az "István, a szent király" című kiállítás jelentőségéről Sallai Éva kérdezte.

1. Egy héttel ezelőtt Drezdába érkeztünk a Zenei Kincsestár XVIII. századi európai zenekörútján. A szász fejedelemség székhelye Frigyes Ágost választófejedelem alatt Európa egyik legrangosabb zenei központja lett. Drezdát nem csak a Vivalditól rendelt concertók, de hazai muzsikusai is az elsőrangú muzsika otthonává avatják. Köztük Sylvius Leopold Weissel, akit a szász választó római működését követően nyert meg udvara számára. Weiss a korszak legnagyobb lantvirtuózának számított, aki Bach barátságát is a magáénak vallhatta. 1717 és 1750 között Drezdában élt, kéziratai így a drezdai szász nemzeti könyvtárban maradtak fönn - egészen a második világháború pusztításáig… Weiss Lantfantázáját Eugen M. Dombois játssza. 2-4. A drezdai udvar zenei rangját dicséri, hogy komponistái közt tudhatta Johann Adolf Hassét, a korszak legjelentősebb operaszerzőjét. Hasse élete maga a barokk zenészregény. Orgonista családban született a Hamburg melletti Bergedorfban. Húszas évei elején már operakarmester, aki Nápolyba utazik, hogy Porpora és Scarlatti mellett képezze magát. Velencében már sikeres szerzőként tűnik fel, legnagyobb hódítása mégis egy Faustina Bordoni nevű énekesnő, akit feleségül is vesz. 1733-ban költöznek Drezdába, ahonnét Hasse fél Európát kiszolgálja nápolyi operával. Londonban megpróbálják belekeverni a Händel elleni áskálódásokba, de Hasse inkább visszatér Drezdába, ahonnét csupán velencei háza, no meg a müncheni, a párizsi és a berlini udvar meglátogatására távozik időnként. Nagy Frigyessel kamarazenét játszik, Bécsben pedig Marie Antoinette-ot okítja zenére. S ami nem utolsó szempont: elsőként látja be, hogy a gyermek Mozart minden korábbi mestert feledtet majd. Termékeny életének utolsó éveit Bécsben tölti. Sírja a velencei Szent Márk székesegyházban található. Most Arminio című operájából hallunk részleteket Marlies Siemeing és a Berlini Filharmonikusok előadásában, Wilhelm Brückner-Rüggeberg vezényletével. 5. A drezdai udvartól Johann David Heinichen Karácsony pastorale-jával búcsúzunk.