Séta bölcső-helyem körül. Havas István piarista atya, a brüsszeli magyar kolónia papja mesél szülőföldjéről, gyökereiről. Szerkesztő: Poór Tünde. Zenei szerkesztő: Szakács Emese
Liszt Ferencre emlékezünk halálának évfordulóján
(1886. július 31, Bayreuth)
Elégia, Gyászgondola No.2., A bölcsőtől a sírig.
Szerkesztő: Magyar Kornél
irodalom gyerekeknek. Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör utazása a Vaskapuhoz. Felolvassa: Papp János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata (12/4.)
Adja tovább a mikrofont! Aki küldi: Kovács Gyula gyümölcsész. Aki kapja: Ambrus Lajos író, a Kortárs főszerkesztője. Szerkesztő-műsorvezető: Mezei Károly
Művek és művészek.
Az 1. rész szerkesztője: Dvorszky Hedvig. Interjú Udvarhelyi Erzsébettel.
A 2. rész szerkesztője: Jálics Kinga. Interjú Gyüdi Sándorral és Lukácsházi Győzővel (képeinken)
1. rész:
A veszprémi Boldog Gizella Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, Udvarhelyi Erzsébet ajánlja a kedves hallgatók és a Balaton mellett nyaralók figyelmébe a gyűjtemény látványos és tartalmas kiállításait. Ezek között szerepel a fejedelemasszonyok korának művészete és diplomáciája éppen úgy, mint a török szőnyegeket, illetve a görög katolikus kultúrát bemutató értékeket reprezentáló, számos múzeumból kölcsönzött ritkaság. Külön érdekességet képvisel azoknak az egyházi viseleteknek, papi öltözékeknek a kiállítása, amelyben a magas színvonalú európai kézműves kultúrában gyönyörködhet a látogató.
2.rész:
A Szegedi Nemzeti Színház történetében először választottak újra egy igazgatót. GYÜDI SÁNDORRAL, a színház régi-új főigazgatójával, valamint LUKÁCSHÁZI GYŐZŐ tubaművésszel, a Bonbon Matinék szülőatyjával beszélgetünk, aki július 1-étől a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója. Hallani fogják, mennyi közös tervük van.
irodalom gyerekeknek. Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör utazása a Vaskapuhoz. Felolvassa: Papp János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata (12/4.)
Hit és értelem. Zimányi Ágnes műsora. Hungarió - összeállítás a pécsi találkozóról.
Brazíliában volt a Ifjúsági Világtalálkozó, amelyen részt vett Ferenc pápa is. Ezzel egy időben idehaza Pécsen rendezték meg a Hungario-t, amelyen közel kétezer fiatal vett részt. A résztvevők délelőtt katekézist hallgattak, ugyanabban a témában, mint a Rio de Janeiróba elutazott közel három millió fiatal.
Az összeállításban Székely János esztergom-budapesti segédpüspököt, Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspököt, Udvardy György pécsi megyéspüspököt és Ferenc pápát hallják.
Művek és művészek.
Az 1. rész szerkesztője: Dvorszky Hedvig. Interjú Udvarhelyi Erzsébettel.
A 2. rész szerkesztője: Jálics Kinga. Interjú Gyüdi Sándorral és Lukácsházi Győzővel (képeinken)
1. rész:
A veszprémi Boldog Gizella Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, Udvarhelyi Erzsébet ajánlja a kedves hallgatók és a Balaton mellett nyaralók figyelmébe a gyűjtemény látványos és tartalmas kiállításait. Ezek között szerepel a fejedelemasszonyok korának művészete és diplomáciája éppen úgy, mint a török szőnyegeket, illetve a görög katolikus kultúrát bemutató értékeket reprezentáló, számos múzeumból kölcsönzött ritkaság. Külön érdekességet képvisel azoknak az egyházi viseleteknek, papi öltözékeknek a kiállítása, amelyben a magas színvonalú európai kézműves kultúrában gyönyörködhet a látogató.
2.rész:
A Szegedi Nemzeti Színház történetében először választottak újra egy igazgatót. GYÜDI SÁNDORRAL, a színház régi-új főigazgatójával, valamint LUKÁCSHÁZI GYŐZŐ tubaművésszel, a Bonbon Matinék szülőatyjával beszélgetünk, aki július 1-étől a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója. Hallani fogják, mennyi közös tervük van.
1-4. A Zenei Kincsestár mai szerzője Ottorino Respighi. A huszadik századi olasz zene nagy úttörője egyként vallotta magát Rimszkij-Korszakov és a francia impresszionisták követőjének. A korszak eklektikájának megfelelően Respighi zenéjében is váltakoznak az impresszionisztikus és az expresszív gesztusok. Mindez azonban a neoklasszicizmus kiegyenlítettségében nyugszik meg. Köszönhetően részben ama ténynek, hogy Respighi - Ravelhez hasonló módon - megtermékenyítő forrásként tekint a régi, barokk mesterek világára. Elsőként az 1924-ből való zenei freskó-sorozatot, a Róma fenyőit halljuk a San Francisco-i Szimfonikusok és Edo de Waart fölvételéről.
5. Respighi az elhangzott Róma fenyői harmadik tételében már megidézte a csalogány hangját. A madarak énekének külön szimfonikus ciklust is szentelt. Az 1927-ben keletkezett Madarak a barokk elődök madárimitációit stilizálja modern zenekarra. Második tétele, A galamb Jacques Gallot francia mester fantáziájára épül.
