Műsorújság

Göcsej egyik néhány száz fős településén, Pórszombaton él Kovács Gyula gyümölcskertész, aki a helyi hagyományok megőrzéséért tevékenykedik. Ennek ékes bizonyítéka több száz darabból álló gyűjteménye, amelyet a tájegység jellegzetes, mára szinte kihalt, elfeledett gyümölcsfáiból állított össze kitartó munkával.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata.

Maii vendég, az univerzális nagybőgős, a Budapest Ragtime Band vezetője Gayer Ferenc.

1. rész Józsa Bálint szobrász, ipari formatervező és tanár, valamint sógornője, Árva Ilona grafikus-képzőművész vendégeimmel beszélgettem az egyenkénti pálya alakulása mellett a családban létrejövő művészi kölcsönhatásokról. A Budapest XII. kerületi - Borza Teréz porcelántervező által vezetett - Galéria 12-ben az ő meghívására állítottak ki Józsáék "családilag". A magyar társadalom kissé megrendült értékrendjében mostanában egyre inkább, sokan újra felfedezik a családi összetartozás előnyeit. Művészek esetében is egyre több jó példát találunk a szellemi és gyakorlati kölcsönhatásokra, amelyeket érdemes tovább gondolni kedves hallgatóinknak is. 2. rész Oláh Kálmán (fotó: Dobó László) nemcsak előadóművészként, hanem zeneszerzőként is rangos elismerésekben részesült. 2006-ban a washingtoni Kennedy Centerben a legrangosabb amerikai jazz-zeneszerzőverseny, a Thelonius Monk Jazz Composer´s Competition fődíját vehette át Always című kompozíciójáért, amit több száz mű közül tartott a legjobbnak a rangos zsűri. Oláh Kálmán zeneszerzőként szenvedélyesen feszegeti a zene határait. Több művet komponált szimfonikus zenekarra és jazz formációra. A Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band című darabját a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Kovács László vezényletével s az ő zongoraszólójával mutatták be. A Passacaglia for Orchestra and Jazz Trio 2008 decemberében a Magyar Állami Operaházban csendült fel első ízben, azóta tucatnyi koncerten hallhatta a közönség, különböző hazai szimfonikus zenekarokkal. Ez év tavaszán óriási sikert aratott szerzői estje a pécsi Kodály Központban, ahol a jazz trióval és kvintettel, a Pannon Filharmonikusok közreműködésével, szintén Kovács László vezényletével csendült fel a két kompozíció. S ugyancsak Kovács László dirigálta az ELTE Egyetem téri aulájában a közelmúltban A Duna arca című, vegyeskarra, vonósokra, zongorára és ütőhangszerre írott új művét. A közreműködők: az ELTE együttesei, valamint a komponista mellett Balázs Elemér, Barcza Horváth József, s a koncerten elhangzó versek előadójaként Dunai Tamás.

Pápai Lajos győri megyéspüspök bemutatta aranymiséjét. Az 1963-ban pappá szentelt főpásztort az elmúlt 50 évről kérdezzük. Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspököt 10 évvel korábban, 1953-ban szentelték pappá. Ő a közelmúltban az eltelt 60 évért adott hálát. Varsóban üléseztek az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának főtitkárai. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát Mohos Gábor, a kar titkára képviselte, aki műsorunknak beszámol a találkozóról.

Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata.

1. rész Józsa Bálint szobrász, ipari formatervező és tanár, valamint sógornője, Árva Ilona grafikus-képzőművész vendégeimmel beszélgettem az egyenkénti pálya alakulása mellett a családban létrejövő művészi kölcsönhatásokról. A Budapest XII. kerületi - Borza Teréz porcelántervező által vezetett - Galéria 12-ben az ő meghívására állítottak ki Józsáék "családilag". A magyar társadalom kissé megrendült értékrendjében mostanában egyre inkább, sokan újra felfedezik a családi összetartozás előnyeit. Művészek esetében is egyre több jó példát találunk a szellemi és gyakorlati kölcsönhatásokra, amelyeket érdemes tovább gondolni kedves hallgatóinknak is. 2. rész Oláh Kálmán (fotó: Dobó László) nemcsak előadóművészként, hanem zeneszerzőként is rangos elismerésekben részesült. 2006-ban a washingtoni Kennedy Centerben a legrangosabb amerikai jazz-zeneszerzőverseny, a Thelonius Monk Jazz Composer´s Competition fődíját vehette át Always című kompozíciójáért, amit több száz mű közül tartott a legjobbnak a rangos zsűri. Oláh Kálmán zeneszerzőként szenvedélyesen feszegeti a zene határait. Több művet komponált szimfonikus zenekarra és jazz formációra. A Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band című darabját a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Kovács László vezényletével s az ő zongoraszólójával mutatták be. A Passacaglia for Orchestra and Jazz Trio 2008 decemberében a Magyar Állami Operaházban csendült fel első ízben, azóta tucatnyi koncerten hallhatta a közönség, különböző hazai szimfonikus zenekarokkal. Ez év tavaszán óriási sikert aratott szerzői estje a pécsi Kodály Központban, ahol a jazz trióval és kvintettel, a Pannon Filharmonikusok közreműködésével, szintén Kovács László vezényletével csendült fel a két kompozíció. S ugyancsak Kovács László dirigálta az ELTE Egyetem téri aulájában a közelmúltban A Duna arca című, vegyeskarra, vonósokra, zongorára és ütőhangszerre írott új művét. A közreműködők: az ELTE együttesei, valamint a komponista mellett Balázs Elemér, Barcza Horváth József, s a koncerten elhangzó versek előadójaként Dunai Tamás.

1. Verdi születésének kétszázadik évfordulóján érdemes körülnéznünk abban a zenei világban, amelyben a bussettói mester felnövekedett. Verdi monográfusa, Julian Budden Rossini operastílusában látja az új olasz opera európai térhódításának kiindulópontját. "Díszes, mesterkélt, velejéig hedonista műfaj volt ez - írja -, a basszustól a szopránig minden hangtípus tökéletes hajlékonyságra és mutatósságra törekedett. Szerkezeti tulajdonságai … mind a sztárelőadóknak tett engedmények az éneklés aranykorában." Íme hát az énektechnika csúcsa, a bel canto, amelyet Verdi tölt majd meg a humánum legmélyebb tartalmaival. Egyelőre halljuk Rossini Szemirámiszának áriáját. Sumi Jo kíséretében az Angol Kamarazenekar, Giuliano Carella vezényletével. 2-3. Rossini örökében Vincenzo Bellini hozza el a drámai fordulatot: áriái immár nem az öncélú csillogásra, hanem a lelki szituáció kifejezésére helyezik a hangsúlyt. Budden szavaival: "az egészet átitatta a romantikus líraiság jellegzetes melankóliája." Sumi Jo egy-egy Bellini-áriát mutat be Az alvajáróból és A puritánokból. 4. Bellini kortársa, Donizetti tovább halad az opera drámai vonulattá alakításában. "Helyenként Verdi drámai eredményeit előlegezi meg" - állítja Verdi szakértője. A főhősnő bravúráriája következik a Linda di Chamounix című Donizetti-operából. 5. Mi sem jellemzőbb az olasz opera aranykorára, mint hogy a műfaj mesterfogásainak mára elfeledett kismesterek is tökéletesen birtokában voltak. Ezt példázza a korszak népszerű komponista testvérpárja, Luigi és Federico Ricci meseoperája, a Crispino e la comare. Annetta áriáját halljuk a 2. felvonásból.