Műsorújság

Az Operaház Királyi Lépcsőjének Aulájába kaptunk meghívást január 22-ére, A magyar kultúra napjára. Az Opera vezetősége nemcsak a sajtó képviselőit hívta meg erre az ünnepi alkalomra, hanem az ifjúságot is. A diákok a lépcsősoron párnákra telepedtek le. Több élő produkcióval is meglepték vendégeiket e különleges helyszínen az operaháziak, s tapasztalhattuk, hogy a műsor a gyerekeknek is tetszett. Különleges bejelentésekkel tette emlékezetessé A magyar kultúra napját a Magyar Állami Operaház. Az intézmény január 22-étől rendhagyó eseményekkel, újdonságokkal szolgál. Megnyílik az OPERADIGITÁR, elindul a KIRÁLYI LÉPCSŐHÁZ-PROGRAM. Az AULA+ PROGRAM második elemeként az Operaház Királyi Lépcsőjének aulájában exkluzív kutatóhelyet alakítanak ki, amely az intézmény emlékeit digitalizálva teszi hozzáférhetővé, és a későbbiek során akár kimenthetővé is. A folyamatosan bővülő tartalom idővel az elmúlt közel 130 év műsorát és művész-állományát hiánytalanul lefedi majd. Megtekinthetők lesznek színlapok, fotók, hang- és video-dokumentumok. A lépcsőn - a nap bizonyos szakában - ismeretterjesztő vetítéseket tartanak iskolai osztályok és látogatócsoportok részére, a technika legmodernebb eszközeivel. Itt látható majd a későbbiekben az Oscar-díjra jelölt rendező, M. Tóth Géza két filmje, amely a magyar operajátszás és az Operaház történetét foglalja össze 3D-s megjelenítéssel. A magyar kultúra napja egyben a HÉT NAP PROGRAM indulása is. A magyar nemzet és a nemzeti opera hét fontos gyász- és emléknapján az Operaház az esti előadást megelőzően, extra műsorszámként, vetített képes produkciókat mutat be, a zenekar témához, alkalomhoz illő kíséretével. A megbízott főigazgató elmondta, hogy A magyar kultúra napján, amikor Kölcsey Ferenc versének megszületésére emlékezünk, nem veszíthetjük szem elől az operai érintettséget: a műfaj magyar reputációjáért oly sokat tévő Erkel Ferencet, az Operaház első (címzetes) főzeneigazgatóját. Az aktuális előadás előtt ezért fel is hangzik a Himnusz, az OperaDigiTárban pedig aznap kiállítják Erkel kéziratát. A Hét Nap dátumai: január 22.: a magyar kultúra napja, február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, április 16.: a holokauszt áldozatainak emléknapja, június 4.: a nemzeti összetartozás napja (Trianon-emléknap), október 6.: az aradi vértanúk emléknapja, november 4.: az 1956-os forradalom leverésének emléknapja (nemzeti gyásznap), november 7.: a magyar opera napja. A program tartalmának megalkotására M. Tóth Géza filmrendezőt kérte fel az Operaház. Műsorunkban interjút hallhatnak M.TÓTH GÉZÁVAL. COLLEGIUM OPERORUM 2013 Január 22-e, e jeles dátum, a Himnusz keletkezésének napja köré szervezve indul Magyarország Operaházának a külhoni magyar intézeteket segítő programja is. E napon a párizsi Magyar Kulturális Intézetben vendégszerepel a Dalszínház utcai dalestek egyik produkciója, amelyben magyar programelemek is szerepelnek. Ezt követően a dalestek valamennyi szereplője ellátogat egy-egy magyar intézetbe, ahol megismétli hangversenyét (utazás és szállás a helyi Intézet gondoskodásaként). 2013 tavaszán négy vendégszereplés valósul így meg a sorozatban, amelyben neves művészek - többek közt Meláth Andrea - képviselik az Operaházat. Elsőként Kiss B. Atilla vendégszerepel Párizsban. Megtudhattuk azt is, hogy az Opera "CSALÁDBARÁT MUNKAHELY". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet pályázatot írt ki a Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására. A cél munkahelyi családbarát programok támogatása, melyek elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. A pályázaton a Magyar Állami Operaház egymillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A kapcsolódó, hosszabb távú programok elindítását megelőzően az intézmény egy különleges újdonsággal teszi hangsúlyossá a "Családbarát" szellemiséget. 2013-tól az Operaház kötelékébe tartozó újszülött babák érkeztét lobogóval jelzi az intézmény. A Magyar Állami Operaház tradícióinak része, hogy üzemházi bejárata és művészbejárója fölött gyászlobogó jelzi egy-egy dalszínházi munkatárs vagy művész halálhírét. Ezentúl az új élet érkezése előtt épp így, babazászlóval tiszteleg az Operaház. Továbbá: 2013 januárjától a Magyar Állami Operaház minden magyar állampolgárságú újszülötthöz Útravaló címmel CD-t juttat el, amelyen a dalszínház neves művészei a hazai operairodalom gyöngyszemeit szólaltatják meg. Ezt az albumot a dalszínház minden magyar újszülöttnek el kívánja juttatni. A Magyar Állami Operaház a jövő nemzedékének kulturális - ezen belül zenei - nevelését kiemelt feladatának tekinti. Részletes tájékoztatást kaptunk arról is, hogy megújul az OPERAHÁZ HONLAPJA. Ókovács Szilveszter elmondta, hogy ősszel az Erkel Színházban az úgy nevezett OPERAKALANDNAK már a valódi első évfolyama megy majd, amelynek célja, hogy minden kilencedik osztályos diák eljusson egy operaelőadásra. Akkortájt éppen Vidnyánszky Attila rendezésében Kodály Háry Jánosa 22 előadásos sorozata fogja betölteni ezt a szerepet. Műsorunk második részében A Fonó Budai Zeneház híreiről hallanak. Idén először rendezik meg a Fonó Szalonokat. A hat eseményből álló sorozat alatt kiemelt koncertjeiken bemutatkozik egy borász a házban; lesznek kóstolók, beszélgetések, találkozók. A sorozat része idén a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonja is, amelyből a jelenlegi programsorozat kinőtte magát. A Fonó Szalonokon népzenei, jazz és világzenei programok egyaránt helyet kapnak, minden, ami az év során betölti a házat. Az esemény február 2-án kezdődik Somogyi Márk "A borászat szépsége" című fotókiállításának megnyitójával. A kiállítást és az egész szalont Szőcs Géza költő nyitja meg az ifj. Csoóri Sándor vezette Ádám István Emlékzenekar közreműködésével. Ezután Juhász Anna, a Hadik Irodalmi Szalon vezetője beszélget vele a költészetéről. Ezen a napon még, a 2x2 duókoncerteket folytatva, két remek páros mutatkozik be az est folyamán: Dresch Mihály és Lukács Miklós lemezbemutató koncertjével lép fel, míg a különleges jazzhegedűs, Frankie Látó Nagy Jánossal mutatja be Classic in Jazz című új lemezét. Február 1-én Miskolcon a Művészetek Házában rendezi meg az évad első Klazz koncertjét a Miskolci Szimfonikus Zenekar, Kovács László vezényletével. A koncerten olyan neves művészek lépnek színpadra a zenekarral, mint a virtuóz cimbalomművész, Lukács Miklós, valamint Mérei Tamás csellóművész, Csepregi Gyula szaxofonművész és Márffy Gabriella hegedűművész. LUKÁCS MIKLÓS is interjút adott rádiónknak. S műsorunk zárásaként a Fonó 2012-es világzenei válogatás albumáról szól a Magos című szám a Dresch Quartet előadásában. Dresch Mihály tenor és szoprán szaxofonon játszik, s megszólaltatja új hangszerét, amelynek a fuhun nevet adta. Vele játszik Lukács Miklós cimbalmon, Hock Ernő nagybőgőn, Baló István dobon.

1-3. Kedves Hallgatóink! A magyar XVIII. század napsütötte tájain, a klasszika szépen formált sétaútjain ma az Erdődyek kastélyába látogatunk. Haydn szelleme otthonos e falak közt. A ház világhírre szert tett, egykori muzsikusának egyik utóda, Johann Batist Vanhal mind a mai napig kevésbé ismert, mint azt megérdemelné. A cseh muzsikus 1739-ben született. Amikor 1813-ban eltemették, Dittersdorf egykori tanítványát és Mozart vonósnégyesező partnerét jelentékeny zeneszerzőként gyászolta a császárváros. Az Erdődy-birtokon töltött nyolc esztendő a magyar fűúri életvitel európai rangját jelzi, a komponistát pedig magyaros táncdallamokkal gyarapította. Vanhal szimfóniái és operái felfedezésre várnak. Nem így csellóversenyei. Ezeknek a Haydn szerzeményeivel egyenrangú remekeknek föltámasztása pedig magyar muzsikusok érdeme. A műveket a Liszt-díjas magyar csellista gyűjtötte egybe, és a maga alapította kamarazenekarral, a Sinfonietta Pannonica együttesével lemezre is játszott közülük hármat. Szabó Péter 1963-ban született Marosvásárhelyen, muzsikus családban. Édesapja Szabó Csaba, zeneszerző. Felsőfokú zenei tanulmányait a kolozsvári Zeneakadémián végezte, ahol 1985-ben kitüntetéssel diplomázott. Ezt követően a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult Mező László, Rados Ferenc és Kurtág György diákjaként. 1991-ben kitüntetéssel diplomázott. Részt vett Perényi Miklós, Erkki Rautio, A. Meunier, T. Kühne és Sebők György mesterkurzusain. Számos zenei verseny - a Román Nemzeti Verseny, a Markneukircheni Nemzetközi Verseny - díjazottja, és Genfben a Zenetudósok Nemzetközi Szövetségének kitüntetését is elnyerte. 2002-ben elnyerte a Gramofon Magazin Magyar Klasszikus Díját, az Év Legjobb Magyar Komolyzenei Előadója díjat. Több zenekar szólócsellistája volt, így a Camerata Salzburgnak illetve a Solti György által alapított World Orchestra for Peace zenekarnak. Jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar szólócsellistája. Szólistaként és kamarazenei együttesek résztvevőjeként Európában, az Egyesült Államokban, a Távol-Keleten és Dél-Amerikában koncertezik. Nemzetközi karrierjének legjelentősebb helyszínei: Wigmore Hall - London, Musikverein és Konzerthaus - Bécs, Mozarteum - Salzburg, Tonhalle - Zürich, Konzerthaus - Berlin, Conservatorie - Genf. Szólistaként olyan rangos európai zenekarokkal lép fel, mint a salzburgi Camerata Academica, a Magyar Rádió Zenekara, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, és a Budapesti Fesztiválzenekar. Olyan kiváló karmesterekkel dolgozott együtt, mint Yehudi Menuhin, Fischer Iván, Vásáry Tamás és Peter Keuschnig. Világhírű művészek választották kamara-partnerül, többek között Kocsis Zoltán, Till Fellner, Pierre-Laurent Aimard, Szabadi Vilmos, Alexander Lonquich, Krausz Adrienne, Alexander Janiczek és Yurij Bashmet. Szabó Péter és a Sinfonietta Pannonica kamarazenekar elsőként Vanhal C-dúr gordonkaversenyét mutatja be. 4-6. Szabó Péter és kamaraegyüttese, a Sinfonietta Pannonica fölfedezései, Johann Baptist Vanhal gordonkaversenyei világszerte lelkes fogadtatásra találtak a zenei különlegességek rajongóinak körében. Világpremier felvételükről következzék most az A-dúr koncert.

Versenyképesség a népművészetben. Miért ne lehetne e két fogalmat összeilleszteni? Rugalmasság és világlátottság kérdése. Sütő Levente Lehel vargyasi festett bútor készítő és néprajzkutató nem csupán megfordult a világ legtávolabbi pontjain, Dániától Japánon át Mexikóig, de kézműves bútoraival le is tette névjegyét.

- elhangzik Ternyák Csaba egri érsek a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepi beszédének részlete - majd Váradi Tamás arról beszél, hogy milyen technikai segítségekkel lehet a magyar nyelv egyenrangú a digitális világban - nyelvészszakértőnk H Tóth Tibor imád szavunk használatáról írt jegyzetet - Bognár Péter Bulvár című verseskötetét Darvasi Ferenc mutatja be

Válogatás a Krakkói Pálos Szkóla felvételei közül

Műsorunk tartalmából: Cs. Varga István irodalomtörténészt a közelmúltban megjelent Látókör című tanulmánykötete kapcsán Kölcsey Ferenc Hymnusának értelmezéséről, valamint arról kérdeztük, mit jelent számára Egerben élni. Szilasi Alex zongoraművésszel arra keressük a választ: miért tekinthető Liszt Ferenc magyar zeneszerzőnek? Agócs Gergely néprajzkutatóval a 2012-ben meghirdetett Fölszállott a páva népzene és néptánc vetélkedő sikerének okairól beszélgetünk. Ma is meghallgathatják Korzenszy Richárd jegyzetét.

Vitézy Zsófia a budapesti művészeti fesztiválokról beszél, hangsúllyal az idei Tavaszi Fesztivál zenei eseményeiről. A patinás eseménysorozat őrzi erejét, sokarcúságát, hiszen változatlanul vonzóvá teszik a "nagy nevek"köztük a legkiválóbb hazai művészek. feLugossy László nemcsak aktuális sárospataki tárlatáról szól, hanem zenei "előéletéről" és a jelen koncertterveiről. Márkus Tibor, mint a Jazzszövetség elnöke természetesen erről a háttérmunkáról beszél és arról, hogy őt, mint aktív muzsikust milyen aktuális feladatok, tervek foglalkoztatják. Ismétlés: vasárnap 22.30-23.30

Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll zongoranégyes K.478. Előadja: Rév Lívia-zongora Kelemen Barnabés-hegedű Kokas Katalin-mélyhegedű Rohmann Ditta-cselló