A táncvilág s a táncot szerető közönség mélységes fájdalommal fogadta a hírt épp egy esztendeje, hogy életének 65. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben meghalt Kaán Zsuzsa tánckritikus, tánctörténész, a Táncművészet című lap főszerkesztője. Rá emlékezünk a vele készült utolsó interjúval, amelyben a Kún Zsuzsa, a balerina című kötetéről beszélgetünk.
irodalom gyerekeknek. Benedek Elek: A csudaerejű sár. Felolvassa: Györgyi Anna. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerekesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata
kulturális paletta családoknak. Szerkesztő: Szabó Csilla
- Hogyan ragadható meg a transzcendentális lét és a hétköznapi élet kapcsolata? - Miholcsa József szoborban és Xantus Géza tusrajzban adott válaszát az E-Garlériában állították ki. A megnyitón Varga Zsóka kérdezte a két művészt.
- Az utolsó hegycsúcs c. filmről Juan Manuel Cotelo rendezővel beszélgetünk
- A Marica grófnő szereplői a Budapesti Operettszínházban szólalnak meg: énekelve és prózában. Dancs Annamarit, Peller Károlyt és Kerényi Miklós Gábor rendezőt kérdezzük.
Világzene, etno, folk. Szerkesztő: Csiba Lajos
Km: az Azur Blue Band, Attaca, Makám, a Kerekes Band, Djabe, Herczku Ágnes és a Hungarian World Music Band, valamint a Carpathya Project.
Hit és értelem - teológia és lelkiség. Zimányi Ágnes műsora
Rómában zajlik a XIII. rendes püspöki szinódus, amelynek központi témája az újevangelizáció. A szinódusi munkában részt vesz Erdő Péter bíboros, magyar prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke és Udvardy György pécsi püspök is. műsorunkban őket hallják.
"Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (70.). Jézus és tanítványai.
Ottó Ferenc elbeszélésének rádiós változata. Felolvassa: Lázár Csaba. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Szakács Emese. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (3/3.)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.Európai szinten is példamutató fejlesztésekbe és tehetséggondozásba kezdett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Roska Tamás akadémikussal, egyetemi tanárral Pécsi Krisztina beszélget.
2. Vendégünk Szőtsné Gyenes Mária, akivel - Szőts István filmrendező születésének 100. évfordulója és a Szőts István emléknapok kapcsán -, férje szellemi hagyatékának továbbéléséről beszélget Sallai Éva.
Architek-túra. Barangolás az épített világban. A körmendi Batthyány-kastélyban kísérőnk Móricz Péter, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum igazgatója. Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
irodalom gyerekeknek. Benedek Elek: A halhatatlanság országa. Felolvassa: Szatmári Attila. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szereksztő: Dévény Márai. Rendező: E. Román Kata
kulturális paletta családoknak. Szerkesztő: Szabó Csilla
- Hogyan ragadható meg a transzcendentális lét és a hétköznapi élet kapcsolata? - Miholcsa József szoborban és Xantus Géza tusrajzban adott válaszát az E-Garlériában állították ki. A megnyitón Varga Zsóka kérdezte a két művészt.
- Az utolsó hegycsúcs c. filmről Juan Manuel Cotelo rendezővel beszélgetünk
- A Marica grófnő szereplői a Budapesti Operettszínházban szólalnak meg: énekelve és prózában. Dancs Annamarit, Peller Károlyt és Kerényi Miklós Gábor rendezőt kérdezzük.
Ottó Ferenc elbeszélésének rádiós változata. Felolvassa: Lázár Csaba. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Szakács Emese. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (3/3.)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.Európai szinten is példamutató fejlesztésekbe és tehetséggondozásba kezdett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Roska Tamás akadémikussal, egyetemi tanárral Pécsi Krisztina beszélget.
2. Vendégünk Szőtsné Gyenes Mária, akivel - Szőts István filmrendező születésének 100. évfordulója és a Szőts István emléknapok kapcsán -, férje szellemi hagyatékának továbbéléséről beszélget Sallai Éva.
1. A Zenei Kincsestárban a modern dramatikus muzsika gyökereihez, a XVII. századi Itáliába zarándokolunk. Első állomásunk Mantova. 1608-ban ez a hercegi városka lehetett tanúja az operatörténet egyik első bemutatójának, Monteverdi Ariannájának. A mű ugyan elkallódott, legnépszerűbb részlete azonban szerencsés módon ránk maradt. Így magunk is tanúi lehetünk, miként igyekezett a Monteverdi nevével fémjelzett új stílus a költői érzelmek hű és pontos kifejezésére az énekhanggal. Arianna panasza az első operaslágerek egyikének is tekinthető: bánat, epekedés, reménytelenség és felindultság olyan hatásosan jut benne kifejezésre, hogy Monteverdi nem győzte újra meg újra közreadni, hol madrigál, hol meg egyházi motetta formájában. Guillemette Laurens mezzoszopránját a Capriccio Stravagante együttese kíséri, Skip Sempe vezetésével.
Monteverdi Ariannája után, mely egyike a monodikus, letisztult vokális kifejezés korai példáinak, most egy alig pár évtizeddel ifjabb komponista, Carlo Farina szerzeménye következik. Monteverdinek a fiatalok műveiben legszentebb törekvései cáfolatával kellett szembesülnie. A hangszerek és a kompozíció fejlődése ugyanis csakhamar hátat fordított az eszményi letisztultságnak, és a rafinált hatáskeltés szolgálatába állt. Az előadók nevét is kölcsönző Capriccio Stravagante - azaz Különc Capriccio - tételfüzére nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy hangszerekkel adjon formát olyan jelenségeknek, mint például tyúkok, kakasok, kutyák, macskák - és spanyol gitárjátékosok…
