Műsorújság

1-3. A Zenei Kincsestárban nemrégiben ért véget Hummel zongoraműveiből szemezgető sorozatunk. Mozart és Clementi növendéke, Beethoven barátja, Johann Nepomuk Hummel a billentyűsművek mellett szerzett egyházi alkotásokat - miséket és Te Deumokat - és operát is, de legismertebb alighanem Mozart stílusát idéző trombitaversenye. Kissé háttérbe szorul e mellett a koncert mellett ragyogó F-dúr fagottversenye. Pedig méltó a figyelemre, hisz a szólistaszerepre épp csak a XVIII. században megérett fafúvós bumfordi karaktere mellett lírai arcát is megmutatja. A formás concerto előadói Claudio Gonella és Olaszország Nemzetközi Zenekara, Diego Dini-Ciacci vezényletével.

Dr. Móra Arnolddal a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársával erről beszélgettünk.

Magyarországon a lakosság körülbelül 7 százaléka mélyszegénységben él, számuk egyre nő. A legszegényebb családok gyermekeinek a fizikai léte múlik azon, hogy az iskolában, óvodában kedvezményesen, vagy ingyenesen étkezhetnek. Emiatt számukra a nyár, a vakáció nem a felhőtlen szabadság ideje, hiszen akkor csak nagyon ritkán jutnak megfelelő mennyiségű, minőségű élelmiszerhez. A Gyermekétkeztetési Alapítvány közel 20 éve munkálkodik azon, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon. Nemrégiben 200 budapesti család kapott 10-10 kilogrammos tartósélelmiszer-csomagot.

Kozáry Ferenc színművész a Kaviár és lencse c. darab főszereplőjeként ( fotó: Nagy Norbert, FmH)

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika? Kosztolányi György 2006. március 27-i előadása.

Közreműködik: Nikl János. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa, hangmérnök: Horváth János, rendező: Szabó Kálmán, szerkesztő: Tar Éva.

I. Ki mennyire érdekelt az euró fenntartásában? Létezik-e még a fényes elszigeteltség az Egyesült Királyságban? II.Nincs válság a pulykatenyésztésben. Növekvő export, növekvő termelés. Magyarországon a harmadik abban a rangsorban, mely az egy főre jutó pulykafogyasztás alapján osztályozza az országokat. Mindez hazai forrásból, hazai takarmányon nevelt, hazai üzemekben feldolgozott pulykákat jelent. Beszélgetés Erdélyi Istvánnal, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatójával.

Mai vendég az egyik legkiválóbb szövegírónk, Hrováth Attlila.

Magyarországon a lakosság körülbelül 7 százaléka mélyszegénységben él, számuk egyre nő. A legszegényebb családok gyermekeinek a fizikai léte múlik azon, hogy az iskolában, óvodában kedvezményesen, vagy ingyenesen étkezhetnek. Emiatt számukra a nyár, a vakáció nem a felhőtlen szabadság ideje, hiszen akkor csak nagyon ritkán jutnak megfelelő mennyiségű, minőségű élelmiszerhez. A Gyermekétkeztetési Alapítvány közel 20 éve munkálkodik azon, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon. Nemrégiben 200 budapesti család kapott 10-10 kilogrammos tartósélelmiszer-csomagot.

Kozáry Ferenc színművész a Kaviár és lencse c. darab főszereplőjeként ( fotó: Nagy Norbert, FmH)

Közreműködik: Nikl János. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa, hangmérnök: Horváth János, rendező: Szabó Kálmán, szerkesztő: Tar Éva.

I. Ki mennyire érdekelt az euró fenntartásában? Létezik-e még a fényes elszigeteltség az Egyesült Királyságban? II.Nincs válság a pulykatenyésztésben. Növekvő export, növekvő termelés. Magyarországon a harmadik abban a rangsorban, mely az egy főre jutó pulykafogyasztás alapján osztályozza az országokat. Mindez hazai forrásból, hazai takarmányon nevelt, hazai üzemekben feldolgozott pulykákat jelent. Beszélgetés Erdélyi Istvánnal, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatójával.

1-6. Szerdai zongorabérletünkben a romantikus szólóirodalom egyik legfinomabb gyűjteményét, Mendelssohn Dalok szöveg nélkül című ciklusát ütjük fel. E költői karakterdarabok 1832 és 1845 között jelentek meg, nyolc füzetben. Mendelssohn nehezen besorolható stílusát elegancia és költőiség kifinomult egyensúlya jellemzi. Találóan nevezi őt Alfred Einstein romantikus klasszicistának, mások klasszikusan gondolkodó romantikusnak. Mendelssohn költői miniatűrjeinek előadója a Párizsban élő magyar zongoraművész, Rév Lívia. A művésznő így vall a sokszor félreértett darabokról: "Az ember nagyon közel kerül a zeneszerzők lelkéhez, ha nem csak a hangokat tanulja meg, hanem mindazt, ami a mondatok mögött van. A lelkükbe lát. Valahányszor előveszem ezeket a darabokat, mindig valami mélyebb és mélyebb tárul föl. Mendelssohnról azt szokták mondani, hogy gazdag volt a papája, tehát boldog volt. Én ezekben a dalokban oly sok fájdalmat találok! Azt érzem, hogy nem volt az ő élete olyan színtiszta derű. Itt mintha a hitével vívódna. Amott valamilyen föloldhatatlan csalódás." Következzék most a hat alkotást felfűző Negyedi könyv. 7-8. Az Ötödik könyv ajánlása Clara Schumann-nak szól. Rév Lívia az első két darabot játssza el ma.