Műsorújság

1-3. Romantikus zenekari muzsika a Zenei Kincsestárban: Heinrich Schiff és a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekara egy ritkán hallható gordonkaversenyt mutat be Sir Neville Marriner vezényletével. A nagyszabású, indulatokban bővelkedő és virtuóz alkotás szerzője a belga Henri Vieuxtemps. Az 1820-ban született komponista már hatévesen hegedűkoncertek föllépője. Nyolcéves korában Bériot veszi szárnyai alá, aki magával viszi Párizsba, ahol a kisfiú elbűvöli Schumannt, Paganinit és Berliozt is. Az utóbbi lelkesen fogadja a 30 esztendős Vieuxtemps első hegedűversenyét is. Életét a zeneszerző és a turnézó szólista teendői között osztotta meg. Végigkoncertezte Európát és Amerikát, hosszabban időzött Oroszországban, majd a Brüsszeli Konzervatórium hegedűtanáraként vonult vissza. Opus 43-as, első, a-moll csellóversenyét egy Jospeh Servais nevű csellistának dedikálta, 1876-ban. A szakma fennhangon éltette a szerzeményt: "A virtuózok hálával gondolnak majd erre a nagy művészre, aki olyan szerzeménnyel ajándékozta meg őket, amely biztos és ragyogó hatást vált ki."

A remény az isteni erények egyike, a jövőbe vetett pozitív várakozás és aktív tevékenység is. A reményről Tringer László pszichiáterrel, egyetemi tanárral a szerkesztő, Zimányi Ágnes beszélget.

Dr. Bubnó Tamás, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára, a Szent Efrém Férfikar alapító karnagya mesél életpályájáról

A miskolci egyetem tizennégyezer diákjából összesen száz roma származású, a politológus hallgató Balogh Tibor is közéjük tartozik, sőt ő azon tizennégy szerencsés egyike, aki bejutott a Görög Katolikus Cigány Szakkollégiumba is. Vele és a szakkolégium titkárával Péter Mónikával beszélget a szerkesztő Tallián Hedvig.

I. A francia elnökválasztás gazdasági hatásai: oda a szigor? Mi lesz a Sarkozy-Merkel összhang után? II. Jövőnk kulcsa az oktatás. Milyen szakembereket képezzenek az egyetemek, mit jelent ezen a szinten a minőség. Miért érdemes megírnia a nagydoktori disszertációt a cseh származású, brit állampolgárságú vendégprofesszornak a Pannon Egyetemen? Beszélgetés Friedler Ferenccel, a Pannon Egyetem rektorával

A mai rongyszőnyeg darabjait a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének legutóbbi ülésén gyűjtöttem össze. Ennek a 12 évre visszatekintő ernyőszervezetnek a tagjai lehetnek egyének vagy közösségek, alapítványok, egyesületek. Veres Pálnétól vett idézet a mottójuk: "amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan a társadalom". A Szilágyi Erzsébet Független Segítő Nőegylet 1992-ben alakult meg. Nevét Mátyás király édesanyjáról kapta. Alapítói az első Mindszenty emléknapon találkoztak, mely a felsőpetényi Almásy kastély kertjében, 20 évvel ezelőtt széles társadalmi összefogással valósult meg. A honlapjukon a következőket olvashatjuk: Kezdeményezéseinkkel szeretnénk elősegíteni, hogy az örök és alapvető, a társadalom mai értékrendszeréből kiveszni látszó értékekre - szeretet, élet, család, emberi méltóság, szabadság - újra rátaláljunk. Tetteinkkel erősítjük a társadalmi békét, a jobb megértést és megbocsátást. Vállalt küldetésünket szívünkben mély hazaszeretettel, Szilágyi Erzsébet szellemiségével, lelkünkben Mindszenty bíboros erkölcsi útmutatásaival teljesítjük. Hiszünk az igazság és a lélek erejében, bízunk a következő generációk jobb jövőjében. Dr. Bobok Györgyné, a Szilágyi Erzsébet Nőegylet elnöke az elmúlt esztendő tevékenységeiről beszél. Két évtizede működő szervezet a Kiút Veled Egyesület Ökumenikus Segítségnyújtás a Prostitúció Nélküli Világért. A szervezet tevékenysége: eredetileg a felvilágosítás nyújtása volt veszélyeztetett fiatalok körében a prostitúció elkerülése érdekében, illetve prostituált személyek rehabilitációjának segítése. Azóta szélesebb körben végzik a munkájukat: olyan nőknek segítnek, akik élete valami miatt kisiklott, és a társadalom peremére kerültek. A kiút veled egyesület vezetőjét, Csapó Emmát. Csomóné Lindmayer Katalin mutatja be a Család-Vár alapítványt, mely 2007-ben jött létre. A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületéről annak elnöke, Nagy Margit beszél. A Magyarok Európába Közhasznú Egyesületének tevékenységét Albertné Görgey Zsuzsanna mutatja be.

I. A francia elnökválasztás gazdasági hatásai: oda a szigor? Mi lesz a Sarkozy-Merkel összhang után? II. Jövőnk kulcsa az oktatás. Milyen szakembereket képezzenek az egyetemek, mit jelent ezen a szinten a minőség. Miért érdemes megírnia a nagydoktori disszertációt a cseh származású, brit állampolgárságú vendégprofesszornak a Pannon Egyetemen? Beszélgetés Friedler Ferenccel, a Pannon Egyetem rektorával

1-2. Ma Haydn-szonátáink első, D-dúr darabja az 1784-ben megjelent szonátahármas harmadik láncszeme. A szonáták egy évvel korábban, egy Esterházy-esküvőre keletkeztek a menyasszonynak szóló dedikáció kíséretében. Visszafogott eleganciájuk igazán menyasszonyhoz illő és igazán hercegi. Haydn ekkoriban írja zeneszerzői hitvallás gyanánt: "nemegyszer vagyok azon irigylésre méltó forrás, amelyből néhány, gyengéd érzésekre szomjazó család otthonos csendben örömét, elégedettségét meríti. Mily erőt adó nekem ez a gondolat!" A három szonátát Haydn utóbb vonóstriókét is megjelentette, és ez azt mutatja, hogy a bennük rejlő zenei gondolat jóval mélyebb, semhogy merőben alkalmi daraboknak tekinthetnők őket. Jandó Jenő játszik. 4-5. A most következő, C-dúr szonáta 1789-ben jelent meg a lipcsei Breitkopf kiadónál. Hoboken a 48-as sorszámot adta neki, ma 58-as sorszámon tartjuk nyilván. Dúr-moll kontrasztokat variáló, espressione kezdőtétele és a rondó robusztus zengése az új hangszer, a fortepiano dinamikájára alapoz. Folytassuk egy újabb Haydn-hitvallás szellemében: "Oly kevés a derűs és elégedett ember, bánat s gond űzi őket szüntelen, a te munkád olykor tán forrás, melyből a gondterhes, üggyel-bajjal megrakott ember néhány pillanatra nyugalmat, pihenést merít.