Műsorújság

1. A Zenei Kincsestárban minden idők legtöbb vitalitással muzsikáló zeneszerzője, Rossini nyitányaiból hallunk hármat. Mindjárt kezdetképpen az operairodalom alighanem legnépszerűbb nyitányát, A sevillai borbélyét, amely igazán talán csak a fergeteges jelzővel jellemezhető. Az 1816-ban bemutatott vígopera, amely éppúgy Beaumarchais komédia-hármasán alapul, mint a Figaro, voltaképpen ötvözi az olasz vígopera hagyományait azokkal az újításokkal, amint azok Mozartnál jelentek meg. Rossini ekkorra bebarangolja egész Itáliát, és muzsikája könnyeden olvasztja egybe Velence és Nápoly, Milánó és Róma hagyományait. Forró olasz zene egy nem épp hűvös angol együttestől: a St.Martin in the Fields Kamarazenekar briliáns felvételét Sir Neville Marriner dirigálja. 2. A Szemiramisz című Rossini-opera kivételesen nem komikus, vígopera, hanem tragikus zenedráma, "melodrama tragico". Rossini persze itt sem tagadja meg önmagát: mozgalmassága nem nélkülözi a kicsattanó vitalitást. 1823-ban került színre a velencei La Fenice kulisszái között. 3. Búcsúzóul Rossini korai időszakának egyik nagy sikere. Az olasz nő Algírban című vígopera ugyancsak Velence számára, a San Benedetto színház deszkáira készült.

Húsvét nyolcadában vagyunk, amikor még őrizzük a Feltámadás, a Húsvét napjának ünnepi pillanatait, még bennünk él a családi ünneplés hangulata- és remélhetőleg lelkünkből sem hiányzik a húsvéti kegyelem. Lelkipásztoraink évről-évre közösségbe hívnak bennünket, hogy Urunk halálát és feltámadását együtt ünnepeljük. A közösség megtartó erejében megerősödve családunk is reményt kap. Támaszt találunk húsvéti hitünkben küzdelmeinkhez, nehézségeinkhez. A lelkipásztorok is először családjukban tapasztalhatták meg, hogy Jézus velük akar maradni, azt akarja, hogy a kereszténység örömet jelentsen számukra. A székesfehérvári református, evangélikus és baptista lelkészeket kérdeztük gyermek- és ifjúkori húsvéti élményeikről és arról, hogy családjukban ma hogyan ünneplik a kereszténység legnagyobb ünnepét.

Hangmérnök: Horváth János. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata.

A Kolibri gyermek és ifjúsági színház alapítótagjaként Tisza Bea kezdetektől részese annak a stílusteremtésnek, amely a báb, a zene, a mozdulatművészet eszközeivel gazdagítja a színházművészet kelléktárát. Ruszina Szabolcs a Színművészeti Egyetem első bábművész osztályából először a Debreceni Színházba szerződött, de később - ismét bábos környezetben - a Kolibriben folytatta a játékot. Az Emil és a detektívek előadásban Tisza Bea Emil édesanyját, míg Ruszina Szabolcs Emil egyik barátját Clyde-ot alakítja. A Locspocs, a kis tengeri szörny címszereplőjeként Ruszina Szabolcs Yokomoto, azaz Tisza Bea, a japán sárkánylány segítségével találja meg szüleit és menti meg Hol-Landiát. A Színészbejáróban a két művész vall szerepeikről, a különböző korosztályoknak szóló előadások változatosságáról és arról, hogy miért és hogyan játszanak a Kolibri művészei a közönségnek és a közönséggel.

Mai vendég Szőke Nikoletta énekesnő, aki új, Japánban kiadott albumát mutatja be.

Ezt a fél órás mozgást minden korosztály be tudja illeszteni a mindenapjaiba. A gimnazista, egyetemista fiataloktól kezdve a kisgyermekes anyukákon keresztül a mindig elfoglalt nagymamákig. A műsorból hallhatnak az edzések folyamatáról, az igénybe vehető gépekről, az egészségügyi és fittségi felmérésekről, és sok érdekes hasznos dologról amit érdemes figyelembe venni egy egy "Curves" edzés alkalmával. A műsor a csepeli Curves klubban készült, segítségemre volt Varga Viktória Beáta a klub vezetője, Pálity Virág edző, és néhány lelkes egészségtudatos klubtag.

Húsvét nyolcadában vagyunk, amikor még őrizzük a Feltámadás, a Húsvét napjának ünnepi pillanatait, még bennünk él a családi ünneplés hangulata- és remélhetőleg lelkünkből sem hiányzik a húsvéti kegyelem. Lelkipásztoraink évről-évre közösségbe hívnak bennünket, hogy Urunk halálát és feltámadását együtt ünnepeljük. A közösség megtartó erejében megerősödve családunk is reményt kap. Támaszt találunk húsvéti hitünkben küzdelmeinkhez, nehézségeinkhez. A lelkipásztorok is először családjukban tapasztalhatták meg, hogy Jézus velük akar maradni, azt akarja, hogy a kereszténység örömet jelentsen számukra. A székesfehérvári református, evangélikus és baptista lelkészeket kérdeztük gyermek- és ifjúkori húsvéti élményeikről és arról, hogy családjukban ma hogyan ünneplik a kereszténység legnagyobb ünnepét.

Öröm és szabadulás - evangelizációs nap volt az újpesti főplébánián. A missziós napon, amelyet Bartha Angéla szociális testvér (képünkön) szervezett, katolikus közösségek tagjai beszéltek a megtérésről. A Szűzanya 50 évvel ezelőtt adta át első üzenetét a Szeretetlángról Kindelmann Károlyné, Erzsébet asszonynak, s általa az emberiségnek. A Szeretetláng tisztelői több napos imatalálkozóval ünneplik az évfordulót. A Szeretetlángról szóló üzeneteket elsőként Kindelmann Károlyné, Erzsébet, hat gyermekes, harmadrendi karmelita édesanya kapta 1962-1983-ig Jézustól és Szűz Máriától. Az üzeneteket, Jézus kérésére lelki naplójában jegyezte le. Első üzenetében így szólt a Szűzanya Erzsébet asszonyhoz: "Szent István király nekem ajánlotta országotokat, és én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni. Nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz országomra. Leányom, vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg vele a tiédet és add tovább." (Szl. LN, 1962. ápr. 13.)

Hangmérnök: Horváth János. Dramaturg: Harangozó Eszter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata.

A Kolibri gyermek és ifjúsági színház alapítótagjaként Tisza Bea kezdetektől részese annak a stílusteremtésnek, amely a báb, a zene, a mozdulatművészet eszközeivel gazdagítja a színházművészet kelléktárát. Ruszina Szabolcs a Színművészeti Egyetem első bábművész osztályából először a Debreceni Színházba szerződött, de később - ismét bábos környezetben - a Kolibriben folytatta a játékot. Az Emil és a detektívek előadásban Tisza Bea Emil édesanyját, míg Ruszina Szabolcs Emil egyik barátját Clyde-ot alakítja. A Locspocs, a kis tengeri szörny címszereplőjeként Ruszina Szabolcs Yokomoto, azaz Tisza Bea, a japán sárkánylány segítségével találja meg szüleit és menti meg Hol-Landiát. A Színészbejáróban a két művész vall szerepeikről, a különböző korosztályoknak szóló előadások változatosságáról és arról, hogy miért és hogyan játszanak a Kolibri művészei a közönségnek és a közönséggel.

1-2. A Zenei Kincsestárban Augustin Dumay és Maria Joao Pires különlegesen finom Mozart-interpretációi szólalnak meg. G-dúrban időzünk ebben a félórában, de a hangnem azonossága pontosan Mozart zenéjének sokszínűségére mutat rá. Előbb a 379-es, romantikusan lírai G-dúr szonáta hangzik föl. A darab 1781-ben, közvetlenül Mozart Bécsbe érkezése után keletkezett a hercegérsek hegedűsével, Brunettivel közös előadásra. A nagy sietségben Mozart az egész zongoraszólamot rögtönözte. Akik hallották, talán csak sejtették, hogy a darab afféle korszakhatár a rokokó és a romantika között. 3. A 301-es Köchel-számú G-dúr szonáta alig pár évvel korábbi. Tekintetbe véve, hogy ez a rövid időszak Mozart fejlődésének egyik korszaka, a most következő, második tételben mégis szembeötlő a szabályosabb, a gáláns iskolának megfelelőbb fogalmazás.