Műsorújság

1-3. Régizenei félóránkban a Trentói Zsinat Rómájába látogatunk, felidézve egy nagypénteki liturgiát az 1500-as évek végéről. A húsvéti liturgiában az egyház a sírba helyezett Krisztusra vonatkoztatja Jeremiás siralmait. Így volt ez Palestrina idejében is, aki egyebek mellett a Szent Péter bazilika Gyula kápolnájának, a lateráni Szent János templomnak és a Santa Maria Maggiorénak volt karmestere. Palestrina idején ismét fellángolnak a zenei viták: alkalmas lehet-e a többszólamúság mély, vallásos mondanivaló kifejezésére? Mivel a kérdés a zsinatot is foglalkoztatja, Palestrina több mint száz miséjével és számtalan motettájával bizonyítja: a polifónia nem áll szemben az áhítattal. Jeremiás siralmainak most következő, többszólamú feldolgozása is ezt igazolja meditatív, elmélkedő emelkedettségével. A Gilles Binchois Együttest és a Schola Cantorum Basiliensis énekkarát Dominique Vellard vezényli.

A szerkesztő ajánlja: Megindító, szép emberi történetekről hallanak a mai Meghívóban. Első interjúalanyom a fiatal író, GRECSÓ KRISZTIÁN. Ő nyerte el idén a rangos elismerést, az Aegon Művészeti Díjat Mellettem elférsz című családregényéért, amely 2011 tavaszán látott napvilágot, s azóta már a negyedik kiadásánál tart. Grecsó Krisztián első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta 2001-ben. Több utánnyomás után 2006-ban jelent meg a könyv második, átdolgozott kiadása. 2005-ben adta ki a Magvető az Isten hozott című regényét, amely 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénul, 2011-ben törökül is megjelent. Következő, 2008-as regénye a Tánciskola volt. A budapesti Katona József Színház 2010-ben mutatta be a Cigányok című darabját, amelyben Grecsó Krisztián - a teátrum igazgatója, Máté Gábor rendező felkérésére - továbbírta, a mába vezette el Tersánszky Józsi Jenő Cigányok című népszínművét. Grecsó Krisztián az Aegon Művészeti Díj mellett Déry-, Bródy Sándor- és József Attila-díjjal is rendelkezik. HARSÁNYI MÁRIÁT, az Óbudai Társaskör igazgatónőjét arról kérdezem, milyen programokkal várják a közönséget a szezon hátralévő részében. Megemlíti egyebek közt a Bubnó Tamás művészeti vezetésével működő, két helyszínen is fellépő Szent Efrém Férfikart. Az ő előadásukban, Fassang László orgonakíséretével, többször felcsendülnek a mai Meghívóban részletek Liszt Ferenc Ünnepi ének című művéből. A Csík Zenekar és barátai, ezúttal Presser Gábor és Lovasi András, április 15-én 16 és 20 órakor, tehát egymás után két koncertet is adnak a Művészetek Palotájában. Nyilván azért, mert a zenekar népszerűsége sosem látott magasságokba érkezett. Az érdeklődő közönség két házat is megtölt. Meg is érdemlik, hogy szeressük őket. Ők is szeretnek minket - erről is beszélt CSÍK JÁNOS, az együttes vezetője -, no meg azokat a hozzájuk hasonlóan tehetséges és lelkes zenészbarátaikat is szeretik, akikkel együtt varázslatosan muzsikálnak.

Műsorunkban feltérképezzük, hogy a tavasz beköszöntével mi mindennel színesedett a piacok kínálata, a nagyszombati ünnepi asztalra pedig Benke László mesterszakács ajánl néhány izgalmas ételt.

Szerkesztő: Szabó Csilla

Archív felvételről felidézzük az évekkel ezelőtti, Placido Domingóval folytatott hosszabb Salzburg-i beszélgetés azon részét, melyben a Tenorkirály a Húsvétról szól. Az egyik legsikeresebb "vidéki" zenekar mindennapjairól, terveiről hallunk a menedzser-igazgatótól, Horváth Zsolttól. Jogosan büszkék arra, hogy az ország egyik legpompásabb koncertterme, a Kodály Központ az otthonuk, ahová a legnagyobb hazai és külföldi művészek mindig szívesen látogatnak. Romics Imre urológus-professzor zenerajongása közismert, ennek is köszönhető, hogy igen sok jelentős művészünknek nemcsak orvosa, hanem közeli barátja is. Ha időnk engedi, még Közkívánatra idézünk az amerikai csodaénekes kislány, Jackie Evancho szép felvételeiből. (A húsvéti ünnepre tekintettel a műsort kivételesen nem élőben, hanem felvételről halljuk.) Ismétlés: holnap, 22.30-23.30 A következő élő adás - április 14 - vendége: Kocsis Zoltán lesz.

Barsi Balázs ferences szerzetes ajánló sorai: "Ez a dráma valójában nem a halálról, hanem az életről szól, mert a halálban tárul föl az emberi élet lényege: az, hogy Isten színe előtt állunk, hogy Ő a mi Teremtőnk és rajta kívül a létezés legmélyén senkink sincs." Fordította: Somogyi György. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária és Szoliva Gabriel OFM. Rendező: E. Román Kata.

A sirály a király? Amikor kivirágzott a fánk fánk, Ezt nevezem! Elek, merre keresselek? Bosnyák Viktória ifjúsági író anyanyelvi meseregény sorozatát olvasva ellátogathatunk Magyarórafalvára, ahol a szófaló faló garázdálkodik, megismerhetjük Mihály királyt, és sok-sok érdekes mesehőst. Mindeközben pedig megtanulhatók az ly-os szavak, a bonyolult földrajzi nevek és családi nevek helyesírása, és kiismerhetők az azonos alakú szavak is. Olvasás, könyvtár, könyvtárhasználat. Ezekről a kérdésekről hallhatják Csík Tibort, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum igazgató-helyettesét. Heten, mint a gonoszok; hetedik mennyország; hét szűk esztendő; hétalvó… Miért mágikus szám a hét? És mi a szó eredete? Ez is kiderül Horváth Katalin jegyzetéből.

Rossini: Stabat Mater - részletek 1.Stabat Mater 2.Quis est homo 3.Eja mater, fons amori 4.In sempitera secula Catharina Malfitano, Agnes Baltsa-ének Maggio Musicale Ének- és Zenekara, vezényel: Riccardo Muti