Műsorújság

1-3. Haydn 30., D-dúr szonátája - amely Hoboken műjegyzékében a 19-es számot viseli - kezdőtételével bravúros módon cáfol rá szinte mindenre, amit a hangnem derűs, légies tónusáról a korabeli hangnem-karakterisztika állít. Önfeledtség, légiesség és plein air helyett csupa árny, tűnődés, drámai kitörésekre hajló merengés ez a moderato. A már-már mozarti paradoxitást ez az 1767-ben, csembalóra írott mű második tételében is megőrzi. A finálé a végletekig tágítja az érzelmi és tonális ellentmondásokat: tragikus d-moll és fényes A-dúr szakaszok váltakozása teremt izgalmas atmoszférát. Jandó Jenő zongorázik. 4. Haydn 30., D-dúr szonátája után Jandó Jenő most az 1765 körül szerzett, de csak 1789-ben megjelentetett A-dúr ariettát és annak 12 variációját mutatja be.

Szeretjük idealizálni a múltat, és arra gondolunk, hogy csak régen tudtak boldog házasságban élni. A családi kapcsolatok csak a múltban jelentettek stabilitást, biztonságot, gondoskodást, szeretetet az emberek számára. A fiatalok ugyan ma is erre vágyódnak, de mivel többségük széthullott, szétesett családban nőtt fel talán nem is látott jó példát, boldog családot egész életében. Hajlamosak tehát elhinni, hogy mindez a múlté, modern világunk nem alkalmas a boldog házaséletre. Vagy lehet, hogy a boldog párkapcsolatról alkotott képünk változott meg?

- mozgásszínházi eszközökkel szembesít a KOMA társulat legújabb előadása azzal, hogy egy lakáskölcsönnel és munkanélküliséggel küszködő férj hogyan fanatizálódik katonává. Az Áldja meg az Isten, Mr. Vonnegut című darabról az író, rendező Valcz Péter és az egyik szereplő Szabó Vera beszél. - milyen a norvég művészet nyelve? - megtudhatjuk a Budapest Galériában megrendezett norvég iparművészeti kiállításból. A Konstrukció és Paradigma című tárlatot Zanati Zsófia kérésére a Budapest Galéria igazgatója, Zsigmond Attila mutatja be. - nem csak képnézésre várja a Magyar Nemzeti Galéria szombaton a családokat. A március 10-i programról Molnár Zsuzsanna kérdezi Pogány Krisztina múzeumpedagógust. - tavaly a firenzei Dante múzeum kérte fel Madarassy István szobrászművészt, hogy alkosson Dante nyomán, most a Duna Palotában láthatók a Firenzei emlékképek. Madarassy István Dvorszky Hédi az alkotások történetéről kérdezi.

Művészklub Közeleg március15-e. Ennek okán nemzeti ünnepeinkről beszélgettünk Kovács Gergelyné művelődéstörténésszel. A 2011-től életbe lépett Magyar Alkotmány szerint március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a az a három fontos történelmi emlékezésekre alkalmat adó időpont, amelynek méltóságát szeretnénk a jelenkori és jövőbeli nemzedékek számára életszerűvé tenni. Szomorú társadalmi tapasztalatunk az az egyre csökkenő, vagy a nullával egyenlő történelmi ismeret, amelyhez olyan, szinte ósdinak tetsző fogalmak, mint hazaszeretet, nemzeti hűség, becsületes kiállás az ügyek mellett és így tovább, értelmezhető lehet. Évtizedes hamis történelemoktatás, a jelenkorig ható országismerethiány csak nehezíti a helyzetet, amelynek feloldozásához hosszú évek szorgalmas munkája kellene. Ráadás Az ifjú csellóművész, Rohmann Ditta édesapja zongoraművész, édesanyja tanár, műfordító. Kitüntetéssel diplomázott, koncertezik Európa-szerte, kamarazenészként nemzetközi és hazai versenyek díjazottja. Tanít Debrecenben, és doktorandusz hallgató a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A közelmúltban Junior Príma-díjjal ismerték el eddigi tevékenységét, amely - hallani fogják - a koncertezésen jóval túlmutat. Március 8-án 18 órakor a Magyar Rádió Márványtermében Pasztircsák Polinával, Füzi Nórával és Ábrahám Mártával ad kamarahangversenyt. Március 25-én, ugyancsak 18 órától, a FUGA Kortárs Építészeti Központban önálló estjén Bach c-moll szvitjét és Kodály szólószonátáját adja elő.

Mai vendég Szabó Sándor, a világszerte ismert és becsült gitárművész, zeneszerző.

Szeretjük idealizálni a múltat, és arra gondolunk, hogy csak régen tudtak boldog házasságban élni. A családi kapcsolatok csak a múltban jelentettek stabilitást, biztonságot, gondoskodást, szeretetet az emberek számára. A fiatalok ugyan ma is erre vágyódnak, de mivel többségük széthullott, szétesett családban nőtt fel talán nem is látott jó példát, boldog családot egész életében. Hajlamosak tehát elhinni, hogy mindez a múlté, modern világunk nem alkalmas a boldog házaséletre. Vagy lehet, hogy a boldog párkapcsolatról alkotott képünk változott meg?

- mozgásszínházi eszközökkel szembesít a KOMA társulat legújabb előadása azzal, hogy egy lakáskölcsönnel és munkanélküliséggel küszködő férj hogyan fanatizálódik katonává. Az Áldja meg az Isten, Mr. Vonnegut című darabról az író, rendező Valcz Péter és az egyik szereplő Szabó Vera beszél. - milyen a norvég művészet nyelve? - megtudhatjuk a Budapest Galériában megrendezett norvég iparművészeti kiállításból. A Konstrukció és Paradigma című tárlatot Zanati Zsófia kérésére a Budapest Galéria igazgatója, Zsigmond Attila mutatja be. - nem csak képnézésre várja a Magyar Nemzeti Galéria szombaton a családokat. A március 10-i programról Molnár Zsuzsanna kérdezi Pogány Krisztina múzeumpedagógust. - tavaly a firenzei Dante múzeum kérte fel Madarassy István szobrászművészt, hogy alkosson Dante nyomán, most a Duna Palotában láthatók a Firenzei emlékképek. Madarassy István Dvorszky Hédi az alkotások történetéről kérdezi.

Művészklub Közeleg március15-e. Ennek okán nemzeti ünnepeinkről beszélgettünk Kovács Gergelyné művelődéstörténésszel. A 2011-től életbe lépett Magyar Alkotmány szerint március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a az a három fontos történelmi emlékezésekre alkalmat adó időpont, amelynek méltóságát szeretnénk a jelenkori és jövőbeli nemzedékek számára életszerűvé tenni. Szomorú társadalmi tapasztalatunk az az egyre csökkenő, vagy a nullával egyenlő történelmi ismeret, amelyhez olyan, szinte ósdinak tetsző fogalmak, mint hazaszeretet, nemzeti hűség, becsületes kiállás az ügyek mellett és így tovább, értelmezhető lehet. Évtizedes hamis történelemoktatás, a jelenkorig ható országismerethiány csak nehezíti a helyzetet, amelynek feloldozásához hosszú évek szorgalmas munkája kellene. Ráadás Az ifjú csellóművész, Rohmann Ditta édesapja zongoraművész, édesanyja tanár, műfordító. Kitüntetéssel diplomázott, koncertezik Európa-szerte, kamarazenészként nemzetközi és hazai versenyek díjazottja. Tanít Debrecenben, és doktorandusz hallgató a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A közelmúltban Junior Príma-díjjal ismerték el eddigi tevékenységét, amely - hallani fogják - a koncertezésen jóval túlmutat. Március 8-án 18 órakor a Magyar Rádió Márványtermében Pasztircsák Polinával, Füzi Nórával és Ábrahám Mártával ad kamarahangversenyt. Március 25-én, ugyancsak 18 órától, a FUGA Kortárs Építészeti Központban önálló estjén Bach c-moll szvitjét és Kodály szólószonátáját adja elő.