Melódia és ritmus. Szerkesztő: Csiba Lajos
Az előadók: a Cotton Club Singers, Paul Anka, a Stúdió 11, a Swingle Singers, Szentpéteri Csilla -zongora, Máté Péter, valamint Vangelis filmzenekara.
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Felolvassa: Papp János. Hangmérnök: Horváth János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (30/27.)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Az Oktatási Államtitkárság úgy döntött, hogy jelentősen csökkenteni szükséges a felsőoktatásban térítésmentesen tanuló hallgatók számát Az Európai Bizottsághoz fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a felsőoktatási törvény és a hallgatói szerződések miatt. Besenyei Lajossal, a miskolci egyetem tanárával, a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége elnökével Pécsi Krisztina beszélget.
2. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszak néphagyományairól, a mohácsi busójárásról, a téli-tavaszi ünnepekről és a hagyományőrzésről Sándor Ildikó néprajzkutatóval Sallai Éva beszélget.
1-4. Johannes Brahms 114-es opusszámú, a-moll klarinéttriója szerepel a Zenei Kincsestár mai kínálatában. Brahms kamarazenéje különösen gazdag formák és hangszer-összeállítások tekintetében. A romantika szimfonikus, nagyszabású festőiségével is vitázva Brahms a kamarazenei műfajok sajátosságainak megfelelő intimitás, az egyéni karakterteremtés minél jobb kiaknázására törekedett. Mint az gyakran megtörténik a zenetörténetben, egyes hangszerek felfedezésére egy-egy muzsikus játéka ihlette. A klarinét felé 1891-ben fordult érdeklődése, amikor egyetlen nyári vakáció alatt egy kvintettet és egy triót is komponált a meiningeni zenekar klarinét szólamvezetője, Richard Mühlfeld számára. Az a-moll trióban Brahms visszatekint egy korai Beethoven-darabra, csakhogy a fényárban úszó klasszikus előzményhez képest az ő darabja filozofikusabb, elmélyültebb. Brahms sikeresen közelítette egymáshoz a cselló és a klarinét tónusát, amit a zongoraszólam harmonizálása csak még inkább kiemel - joggal állapította meg egy barátja, hogy a hangszerek ebben a műben úgyszólván egymásba szeretnek, hangjaik szerelmes ölelésben fonódnak össze. Karl Leister klarinétozik, Georg Donderer gordonkázik, Christoph Eschenbach zongorázik.
kulturális paletta családoknak. Balassi emlékérem Vígh Kristóf zeneszerzőnek. Ötven éves a Savaria Szimfonikus Zenekar.Holle anyó a tízésfelediken és a Vaskakas Bábszínházban. Szerkesztő:Zanati Zsófia
Masat 1. Egy műhold, mely a mienk. Az első magyar műhold az űrben.
Egy ház, amit meg kell tervezni, felépíteni, lakni benne - aztán szétszerelni és hazavinni. Mindez egy nemzetközi pályázat, melyen magyar egyetemisták is résztvevők. Persze, az energiatakarékosság jegyében.
Innováció, mérnöki tudás - hagyományok és jövőkép a Műegyetemen.
Fekete Gyula: Az orvos halála
Felolvassa: Konrád Antal
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (13/1.)
közéleti beszélgetések. Szerkesztő: Sályi András.Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
Vidékfejlesztési stratégia - gazdaság, társadalom és a jövő. Mindez együtt.
Innováció, mint a jövő záloga. Hol tart e téren Magyarország? Milyenek az esélyeink, kihúz-e az innováció a gazdasági nehézségekből.
És egy Uniós program: szuperlézer Szegeden.
Beszélgetés Szabó Gábor fizikussal, a Magyar Innovációs Szövetség elnökével, a Szegedi Egyetem rektorával.
Hogyan készül a tea hazájában a tea? Erről és sok minden másról beszélget Tőkés György Sri Lankán működő magyar jezsuitával a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor.
kulturális paletta családoknak. Balassi emlékérem Vígh Kristóf zeneszerzőnek. Ötven éves a Savaria Szimfonikus Zenekar.Holle anyó a tízésfelediken és a Vaskakas Bábszínházban. Szerkesztő:Zanati Zsófia
Fekete Gyula: Az orvos halála
Felolvassa: Konrád Antal
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (13/1.)
közéleti beszélgetések. Szerkesztő: Sályi András.Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
Vidékfejlesztési stratégia - gazdaság, társadalom és a jövő. Mindez együtt.
Innováció, mint a jövő záloga. Hol tart e téren Magyarország? Milyenek az esélyeink, kihúz-e az innováció a gazdasági nehézségekből.
És egy Uniós program: szuperlézer Szegeden.
Beszélgetés Szabó Gábor fizikussal, a Magyar Innovációs Szövetség elnökével, a Szegedi Egyetem rektorával.
1-2. Jandó Jenő elsőrangú Haydn-ciklusának mai válogatásában a Hoboken listájában 18-as szám alatt szereplő, manapság azonban Haydn 20. szonátájaként számon tartott B-dúr mű szólal meg. A két tételes, gáláns darab eredetileg csembalóra keletkezett, 1766-ban vagy 67-ben. Haydn ebben az időben nyerte el a megüresedett eszterházi udvari muzsikusi állást. A szonáta ékes példája a keresetlen eleganciának: maga a megtestesült klasszikus formavilág.
3-4. A Hobokennél 44-es számon nyilvántartásba vett 32., g-moll szonáta ugyancsak két tételes. Az 1760-as és 70-es évek fordulójáról származtatott darab rafináltan játékos, akár a korabeli angolkertek csalogató útvesztői: a sétálót időnként bizarr gorgófők, hűvös leheletű grották fogadják, a napsütötte pázsit látványának pillanatnyi ellentéteképpen.
5. Befejezésül egy aprócska G-dúr Allegretto, amely az opus 33-as vonósnégyes-ciklus ötödik, "Hogy vagy?" címen is ismert darabjának zárótételét variálja.
