Műsorújság

1. Ritkaságok egy ritka szép hangon - a Zenei Kincsestárban világhírű mezzoszopránunk, Hamari Júlia énekel elvétve hallható operaáriákat. Az első részlet Gaetano Donizetti 1830-ban, Párizsban bemutatott négyfelvonásos operájából, A kegyencnőből való. A XIV. századi Spanyolországban játszódó történet harmadik felvonásában járunk. Leonóra recitatívója és áriája következik, a Magyar Állami Operaház Zenekarának élén Lukács Ervin. 2. Hamari Júlia és Komlósi Ildikó most egy megtévesztően olaszos operarészlettel következik. Pedig a Don Sanche szerzője Liszt Ferenc. Igaz, nem a romantikus zongoramuzsika hérosza, hanem a Párizsban eszmélődő csodagyermek: a Don Sanche a korabeli operai ízlés tanulékony és tehetséges elsajátítását mutatja. Elzire recitativója és könyörgése szól." 3. A Mózes komoly témájánál fogva kevéssé ismert oldaláról mutatja be az egyik legnépszerűbb operakomponistát, Gioacchino Rossinit. Az opera korabeli ismertségére mi sem jellemzőbb, mint hogy Paganini 1830 körül hegedűfantáziát kanyarított egyik témájából. Most a II. felvonás fináléja következik a Mózes Lamberto Gardelli által lemezre vett, nagy sikerű felvételéből. Hamari Júlia Sinaisz szerepét énekli, Amenophisz szólamát B. Nagy Jánostól, Osirisét Begányi Ferenctől halljuk.

Tegnap adták át a Tinta Könyvkiadó "Arany Penna" díját, amelyet a kiadó igazgatójától Tótfalusi István vehetett át. A szerzőnek négy szótára jelent meg a Tinta gondozásában, amelyek kivívták a szakemberek és közönség elismerését is. ( forrás: kultúra.hu)

Száz éves a Hajdúdorogi Egyházmegye, megye, melyet Ferenc József alapított meg és X. Szent Piusz pápa, 1912. június 8-án, a Christifideles Graeci kezdetű bullával hagyott jóvá. A centenáriumra az egyházmegye két éves előkészületi és egy ünnepi évvel készült. A 2012-es jubileumi esztendő programjairól, céljáról Kocsis Fülöp megyéspüspök számol be. Az egyházi évben az evangéliumokat gyakran Márk evangéliumából olvassuk. Ez jó alkalom, hogy egy kicsit közelebbről megismerkedjünk Márk evangéliumának szerkezeti sajátosságaival. Márk elbeszélésében Jézus életének eseményei feszültséget hordoznak. Sorsszerűség és személyesség feszül egymásnak. Vajon a sorsszerűség kioltja Jézus személyes döntésének felelősségét? - kérdezzük Sulyok Elemér bencés szerzetest. "Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (60.). Vajon a Tanítóhivatal adott ki megnyilatkozást Jézus Krisztus áldozatáról? - kérdezzük.

A sokak által a Tavarisi konyec! c. plakát óta ismert grafikusművész Orosz István munkálkodása nem csupán a képi megjelenítésekre terjed ki. Több, magas színvonalú, irodalmi értékű, különleges témájú könyve jelent meg már eddig is. 2011-ben a legutóbbi "A követ és a fáraó"címmel ,egy, ifj.Hans Holbein által festett művet elemez több mint 200 oldalnyi terjedelemben. Miközben lenyűgözi az olvasót a gazdag történelmi, művészettörténeti ismereteivel, amelyben VIII.Henrik Angliáját, illetve a francia követeket és helyzeteiket is elemzi, egyetlen motívum, egy anamorfikusan festett koponyaábrázolást nyomoz. "az anamorfizmusok legfontosabb ismérve éppen az, hogy mindig a nézőnek kell a megfelelő nézőpontot, a rejtett látvány megértését segítő látószöget megtalálnia". Beszélgetésünket / 2. rész/ 2012.03.03.-án folytatjuk a művésszel.

1. A Keresztény Kulturális Akadémia rendezésében Vízkereszt szombatján adták át a Kornélius díjat Kuminetz Géza egyetemi-, Fülöpné Erdõ Mária- fõiskolai és Kukorelli István egyetemi tanárnak. A műsorban a díjazottakkal beszélget Szikora Jószef. 2. A magyar költők közül a Babérkoszorúval kitüntetett, József Attila-díjas Tornai József, a külföldi irodalmárok közül pedig a kongói Gabriel Zanmaku Olembe de Souza kapta idén a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat, amellyel a magyar líra kiemelkedő alakjait és a magyar irodalmat - benne Balassi költészetét - fordító külföldi költőket jutalmazzák. A kitüntetés kapcsán Tornai József költővel és a laudációt tartó Buda Ferenc Kossuth-díjas költővel, a Balassi-emlékkard kuratóriumának elnökével Sallai Éva beszélget.

Ma Sonny Red, James Moody, James Carter és Joshua Redman felvételei forognak.

Mai műsorunkban a városokban kalandozunk. Aktuális urbanisztikai kérdésekről beszélgetünk a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökével, Aczél Gáborral.

Tegnap adták át a Tinta Könyvkiadó "Arany Penna" díját, amelyet a kiadó igazgatójától Tótfalusi István vehetett át. A szerzőnek négy szótára jelent meg a Tinta gondozásában, amelyek kivívták a szakemberek és közönség elismerését is. ( forrás: kultúra.hu)

1. A Keresztény Kulturális Akadémia rendezésében Vízkereszt szombatján adták át a Kornélius díjat Kuminetz Géza egyetemi-, Fülöpné Erdõ Mária- fõiskolai és Kukorelli István egyetemi tanárnak. A műsorban a díjazottakkal beszélget Szikora Jószef. 2. A magyar költők közül a Babérkoszorúval kitüntetett, József Attila-díjas Tornai József, a külföldi irodalmárok közül pedig a kongói Gabriel Zanmaku Olembe de Souza kapta idén a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat, amellyel a magyar líra kiemelkedő alakjait és a magyar irodalmat - benne Balassi költészetét - fordító külföldi költőket jutalmazzák. A kitüntetés kapcsán Tornai József költővel és a laudációt tartó Buda Ferenc Kossuth-díjas költővel, a Balassi-emlékkard kuratóriumának elnökével Sallai Éva beszélget.

1-3. A Zenei Kincsestárban ma egy hete Velencébe tévedtünk, Tartini feledésbe merült hegedűversenyeinek felkutatására. Ha már ott jártunk, belopóztunk az Ospedale della Pietá leánynevelő intézet kápolnájába is, ahol Vivaldi oktatja a zeneművészetet. Onnan hoztuk a mai altkantátákat - igaz, nem az árva leányok, hanem Max Emanuel Cencic kontraalt előadásában, az Ornamente 99 muzsikusainak és Karsten Erik Ose karmesternek közreműködésével. Az első kantáta a hajnalpír szépséges tekintetéhez énekel allegorikus módon: Ó, legszépségesebb lila színek. 4-6. Legkedvesebb vadonok, nyájas rétek - szól a most következő Vivaldi-kantáta kezdősora. A rétek pedig a szerelmi boldogság és panasz tanúi - mint az már el is várható a barokk költészet hímes mezeitől. 7. Befejezésül az első ária következik a Cessate, omai cessate kezdetű altkantátából. A kantáta énekese egy Dorabella nevű hölgy elvesztésén kesereg, és csak a haláltól remél gyógyító feledést.