Műsorújság

1. Operaéletünk egyik büszkesége, a magyar Wagner-énekesek újabb nemzedékének reprezentánsa, Temesi Mária a Zenei Kincsestár mai művésze. A szegedi születésű művész a korszakos pedagógus, Berdál Valéria irányítása alatt hívta fel magára a figyelmet. Már főiskolás korában elnyerte az athéni "Maria Callas Nemzetközi Énekverseny" Különdíját. A Budapesti Zeneakadémia Opera szakán kitüntetéses diplomával végzett, a Weimari Franz Liszt Musikhochschule-n és a Salzburgi Mozarteumban képezte magát. Pályakezdőként két nemzetközi énekverseny győztese volt: Rio de Janeiroban és Philadelphiában, a Luciano Pavarotti Énekversenyen. A Magyar Állami Operaházban a Lohengrin Elsájával debütált, óriási kritikai és közönségsikerrel. Főszerepek sokaságában lépett fel a világ számos operaházában: egyebek közt Philadelphiában, Berlinben, Hamburgban, Zürichben, Kölnben, Grazban, Madridban, de koncertezett Kairóban, Isztambulban, Milánóban és a Velencei La Fenice színházban is. Mozart-, Puccini- és Verdi-szerepei - Toscája, Aidája, Donna Annája vagy Leonórája - mellett kimagasló Wagner-dívaként ismert világszerte. Egy bécsi kritikusát "tüzes temperamentummal és mély kifejezőerejű drámai szopránnal, meleg középfekvéssel s lángra gyújtó magasságokkal" hódította meg. A színpad és a koncertpódium mellett énekmesterként is sikeres: néhai mestere, Berdál Valéria posztját tölti be tanszékvezető egyetemi tanárként. Temesi Mária Wagner-szerepei közül most elsőként A bolygó hollandi Sentája elevenedik meg. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Női Karát Jurij Szimonov dirigálja. 2-3. A Tannhäuser Erzsébetét Temesi Mária ez év februárjában is énekli a Magyar Állami Operaházban. A Csarnokária és Erzsébet imája következik az opera 2. és 3. felvonásából. 4-5. A Lohengrin két részletével búcsúzunk: Elsa áriája következik az 1. illetve a 2. felvonásból.

Témáink: "Lengyelország-röviden. Dokumentumfilmek Lengyelországról." címmel új programsorozatot indít útjára a budapesti Lengyel Intézet. Tagjai közé fogadott hat határon túli hivatásos magyar táncegyüttest a Magyar Táncművészek Szövetsége.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Válogatta: Major Anna Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Mai vendég Laux József az Omega és a Locomotiv GT alapítőja.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az újságírók védőszentjének ünnepén évről évre átadja a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat. Az elismerést ezúttal Pezenhófer Györgynek, a szombathelyi Frisss FM munkatársának nyújtotta át Spányi Antal, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója. A díjazott főállásban testnevelő tanár és osztályfőnök. Rádiós tevékenysége mellett a Szombathelyi Egyházmegye havi tévéműsorának, az Élet-Forrásnak a műsorvezetője, és végzős hallgató a hittanár-nevelő mesterszakon. Amikor a díjátadó ünnepségen megszólítottam, arról kezdtünk el beszélgetni, hogy testnevelő tanárként a gyerekek testi, hitoktatóként majd a lelki fejlődésükért tevékenykedik. A szülők sokszor tehetetlennek érzik magukat, amikor a gyerekeiket olyan rájuk leselkedő veszélyektől kellene megóvniuk, amik a saját fiatal korukban még nem léteztek. Ilyen az internetes pornográfia. Most Grész Gábor, a Timóteus Társaság vezetője, a Fiatalok az Élet Küszöbén program társszerzője segít megoldásokat találni. Akinek a családja széthull, nem csak a saját fájdalmával kell megküzdenie, de ha gyerekei is vannak, nekik is segítenie kell a veszteség feldolgozását. Igen ám, de hol kaphat ehhez erőt és támogatást? Az Emmánuel Közösség által szervezett Egyedülálló Szülőknek szóló hétvégesorozatról egy érintett édesapa, majd egy olyan fiatal beszél, akinek a szülei elváltak. A következő tavaszi hétvége-sorozat időpontjai: február 4-5. március 3-4. március 31 - április 1. helyszíne: Budapest Jelentkezés és egyéb tudnivalók: http://www.emmanuel.hu/index.php?rovat=9

Témáink: "Lengyelország-röviden. Dokumentumfilmek Lengyelországról." címmel új programsorozatot indít útjára a budapesti Lengyel Intézet. Tagjai közé fogadott hat határon túli hivatásos magyar táncegyüttest a Magyar Táncművészek Szövetsége.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Válogatta: Major Anna Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

1-3. A Zenei Kincsestárban folytatjuk Haydn összes zongoraszonátájának bemutatását Jandó Jenő kimagasló értékű felvételéről. A szonáták első, 1766 előtt keletkezett csoportját indokoltabb volna billentyűs szonátáknak nevezni. A 11., Carl Philip Emanuel Bach stílusát idéző B-dúr szonáta minden valószínűség szerint klavikordra íródott. Áriaszerű Largója különösen kifinomult, merengést olt eleganciába. 4-6. A különösen költői Andantéval kezdődő, finom poézisét a Menüettben is megőrző 12., A-dúr szonáta következik. A művet 1767-ben hirdette első ízben egy kiadói katalógus, elragadó nyitótémája azonban már 1750-ben felbukkan egy Haydnnak tulajdonított Singspiel-áriában. 7-9. A most követő, 15., E-dúr szonátát a Haydn-kutató Robbins Landon viszonylag koránról, 1763-ból datálja, ami annál is érdekesebb, minthogy a szerzemény sokban elővételezi Haydn későbbi szonátáinak személyesebb tónusát trióval a menüettben, a főtémák moll-variációival és operafinálékra emlékeztető zárószakasszal.