Fekete István: Téli berek. Felolvassa: Rátóti Zoltán. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Hangmérnök: Horváth János és Biksza Levente. Szerkesztette és rendezte: Tar Éva. (31/14.)
közéleti beszélgetések. Szerkesztő: Sályi András. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
I. Tallér - gazdasági magazin. Aktuális gazdasági kérdések.
Magán praxis és állami gyógyászat.
II. Magyar gazdaság - világgazdaság. Beszélgetés Kovács Árpáddal.
Nagyon nagy lehetőségei vannak Magyarországnak az Unióban - mondja Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke. De szó esik a beszélgetésben arról, hogy nem hibáztatható Görögország önmagában az országot sújtó válságért. A világban pedig zajlik a harc: a dollár és az euró között is, a legfontosabb fizetőeszköz címéért.
1-2. Karácsony közeledtével Liszt nagy hitvallásán, a Krisztus-oratóriumon a sor, hogy betetőzze a zongora misztikusának változatos életművét. Ötvenes éveinek elején, 1865-ben Liszt Rómában él. A katolicizmus központjában töltött évtized vallásos érdeklődésének irányába tereli munkásságát is. Az Örök Városban a keresztény zene monumentális öröksége is lenyűgözi a komponistát. Nagyszabású Krisztus-oratóriumában a katolikus himnuszirodalom éteri misztikája táplálja Liszt rajongását a szellemi valóságokért, az istenhit biztonságáért. Műve 3 részben kommentálja a Megváltás hatalmas művét: az Ige megtestesülésétől a tanító és egyházalapító Krisztus felidézésén át vezet a Szenvedés és Feltámadás eget rengető távlatai közé. A Krisztus-oratórium bemutatója után Cosima följegyezte Wagner lekicsinylő jellemzését apósáról: "ő ennek a latin-római világnak az utolsó áldozata." Pedig Liszt őszinte inspirációt talált a keresztény zenei örökségben, ami pedig a művészet küldetését illeti, percig sem hagyott kétséget afelől, hogy a művészet feladata nem saját mitológia teremtése, hanem a megtestesülés hitének megvallása és hirdetése. A Karácsonyi oratóriumként is ismert részeket Liszt 1867-ben mutatta be Rómában. Most a zongorára alkalmazott 4. és 5. tétel szólal meg: Pásztorok a jászolnál és A háromkirályok. A zongoránál Leslie Howard.
3-4. A Krisztus-oratórium két, zongorára átdolgozott tételét követően Leslie Howard most két miniatűrt mutat be: a Karácsonyi ének 1864-ben Berlinben, a Bölcsődal 1880-ban Londonban keletkezett.
Fekete István: Tíz szál gyertya. Naplótöredék gyertya mellett. III.
Felolvassa: Papp János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (22/21.)
Színészbejáró.
Halász Judittal a szerkesztő, Szabó Csilla beszélget.
A Túl a maszthegyen előadás közben beszélgetünk Halász Judittal az előadásról, családoknak szóló koncertjeiről és a Vígszínház Hegedűs a háztetőn valamint Sylvia című darabjaiban alakított szerepeiről.
egészségügyi magazin. Vajon mennyire hatékony a száraz sóterápiának a légúti problémákban betöltött gyógyító funkciója? Hogyan zajlik a sóköd kezelés? Szerkesztő: Szentirmai Ágnes
A műsorban Dr. Lantos Ákossal a Budai Egészségközpont pulmonológusával, és Paládi Erikával a budaőrsi NA-PA Sóház ügyvezetőjével beszélgetünk.
irodalom gyerekeknek. Molnár Ferenc: A kékszemű. Felolvassa: Pápai Erika.
Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata. Szerkesztő: Varga Andrea (2/1.)
Hit és értelem - teológia és lelkiség. Zimányi Ágnes műsora
Visegrádon befejeződött a Keresztelő Szent János plébániatemplom felújítása. A több mint egy évtizedig tartó munkálatok után most újra teljes pompájában ragyog a több mint 200 éve épült barokk templom. A megújult templomot Erdő Péter bíboros ünnepi szentmise keretében megáldotta. Kalász István plébánost hallják.
Megjelent az Újszövetségi Szentírás rovásírással. A Rovás Alapítvány, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulattal együttműködve Karácsonyra megjelentette az újszövetségi Szentírást ősi székely-magyar rovásírással. Tarjányi Béla, a Bibliatársulat ügyvezető elnöke örömmel számolt be a rég várt eseményről, és felelevenítette a Társulat korábbi Biblia-kiadásainak történetét is.
A székely-magyar rovásírás eredeti magyar szellemi kincs, ugyanakkor az emberiség egyetemes kulturális örökségének is része. A Rovás Alapítvány kuratóriumának elnöke Sipos László.
Fekete István: Tíz szál gyertya. Naplótöredék gyertya mellett. III.
Felolvassa: Papp János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (22/21.)
Színészbejáró.
Halász Judittal a szerkesztő, Szabó Csilla beszélget.
A Túl a maszthegyen előadás közben beszélgetünk Halász Judittal az előadásról, családoknak szóló koncertjeiről és a Vígszínház Hegedűs a háztetőn valamint Sylvia című darabjaiban alakított szerepeiről.
1-3. Bécsbe invitáljuk a Zenei Kincsestár kedves hallgatóit a téli sötétség elől némi puncs és gyöngyöző Mozart-dalok társaságába. Háziasszonyunk Mozart világában az egyik legkiválóbb Mozart-specialista, Elisabeth Schwarzkopf, aki Walter Gieseking személyében zongoristafenomént kért fel a hangszeres közreműködésre. Semmi akadálya tehát, hogy a leghitelesebb képet nyerjük el a Mozart-ház szűk körű zeneestjeinek hangulatáról. Az első három dal az ifjú Mozart párizsi utazásának elején, Mannheimben, a Weber-kisasszonyok tekintetének igézetében keletkezett - noha az első feltehetőleg csupán átirat: Kacag a hűvös szépség; Madarak, kik évről évre; Magányos vadonban.
4-8. Öt dal a bécsi aranykorból, amikor Mozart legtöbbnyire a Jacquin-család baráti társaságát vidítja fel dalaival: A fonólányka; Luisa levele, Esteli érzés; A gyermekjáték és A varázsló.
9-11. Mielőtt kilépnénk a Mozart-szalonból a bécsi decemberéjszaka csípős hűvösébe, melegedjünk meg három Mozart-dal mellett: Elégedettség; Kloéhoz és Vágyakozás a tavasz után.
