Tamási Áron: Szülőföldem
Felolvassa: Blaskó Péter
Hangmérnök: Horváth János
Dramaturg: E. Román Kata
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Szerkesztő: Tallián Hedvig, zenei szerkesztő Laczó Zoltán Vince
Móri muri (Miklós Csabival, id és ifj Kamocsay Ákossal és Csetvei Krisztinával)
Móron, Márton napján egy lovaskocsin találtam magam.
A lovaskocsi elvitt Csetvei Krisztina, ifj Kamocsy Ákos és Miklós Csabi pincéjébe, ahol természetesen az ezerjóval is megismerkedtem.
Adásunkban szó lesz a Kowalsky meg a Vega zenekar legújabb dupla albumáról, bemutatjuk a Magyar Színház premier előtt álló legfrissebb gyerekdarabját, végül pedig beszámolunk a hazai táncélet két fontos jubileumáról is.
Kányádi Sándor: A kiváncsi hold. Felolvassa: Rudolf Péter. Zenei szerkesztő: Dévény Mária.. Dramaturg: Harangozó Eszter. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata. Szerkesztő: Varga Andrea
1. Liszt szimfonikus költeményeinek bemutatását ma három alkotással folytatjuk. Ezek inkább hangulatilag, semmint programjuk alapján illeszthetőek össze. Mindhárom Liszt nagy témáit, halál, elmúlás, hősiség és diadal hangjait zengi. Az elsőként felhangzó Hősi sirató közvetlen ihletője a magyar szabadságharc bukása. Liszt azonban a komor műben túllép a politikai aktualitáson. Gyászindulója, amely formailag Beethoven Eroica-szimfóniájára tekint, a haláltól való rettegés démoni, már-már morbid képzeteit érzékelteti. A középrész megváltó líraisággal vigasztal, míg a zárlat sóhajként hal el. A mű - feltehetően Wittgenstein hercegné által megfogalmazott - előszavában ez áll: a mű meg kívánta ragadni "a fájdalom ködének vörös színeit", "a vész közben felhangzó rémült sikolyokat" és a művészet "áttetsző fátylát borítani" a bátrak sírjára: "arany dicsfénnyel övezve" őket. A kívánt hatást igazolja, hogy Wagner bőven merített a darabból A walkűr komponálásakor. A lipcsei Gewandhaus Zenekarát Kurt Masur dirigálja.
2. A Hősi sirató pokolvíziójából most a görög mitológia alvilágába térünk. Liszt 1854-ben, Gluck Orfeuszának weimari bemutatója alkalmából komponált előzenét az operához. Különös, de egyáltalán nem vette tekintetbe az opera megoldásait: nyitánya így önálló szimfonikus költeménnyé lépett elő, amely - Liszt szavai szerint - a művészet hitvallása: "Ma, akárcsak egykor és mindörökké Orfeusz, azaz a Művészet feladata, hogy szétterjessze dallamainak hullámait, vibráló akkordjait, mint valami édes és ellenállhatatlan fényt."
3. A gyász és a művészet megváltó hatalma után most az Ünnepi hangok címet viselő szimfonikus költemény szólal meg. Diadalmas, barokkosan pompázó fénye ritkaság Liszt életművében. A darab esküvői indulónak készült Liszt és Wittgenstein hercegné kézfogójára. A házasság terve elbukott a hercegi család gáncsoskodásán, így a diadalmas mű egy Schiller-előadáson hangzott el 1853-ban.
anyanyelvi műsor a családoknak. Szerkesztő: Szabó Csilla
- a Duna Televízió Nyelvörzőjének 400. adása kapcsán megszólal: Matula Ágnes, a műsor alapítószerkesztője, Küllős Imola folklórkutató valamint Bélteki Kriszta és Benkő Péter.
kívánságműsor. Felelős szerkesztő: Hegyesi Andrea. Kéréseiket várjuk az (1) 255-3333-as telefonszámon, SMS-ben a (+36) 30 250-3333-as számon vagy az ajandekkosar[kukac]katradio.hu címen