Műsorújság

1-5. Liszt hosszú évtizedeken át dolgozott az úti élményeit zenei képeskönyvvé formáló Zarándokévek ciklusain. Svájci élményei után ma a Marie d'Aguolt oldalán megtett, itáliai utazásoktól ihletett Második könyv öt szerzeménye szólal meg Leslie Howard zongoráján. Az irodalmi és képzőművészeti élmények az itáliai darabokban még inkább előtérbe lépnek. A ciklust indító alkotás például Raffaello Milánóban látható képe, a Mária eljegyzése láttán formálódott. Liszt harangmotívumokkal érzékelteti a kép vallásos áhítatát. A második darab, A gondolkodó jóval komorabb, meditatívabb, sok kromatikával. Ihletője Michelangelo szobra a firenzei Medici-kápolnában: Az éj. Harmadikként merőben ellentétes tónusú canzonettát, olasz dalt hallunk. Címadója Salvator Rosa, olasz költő és festő, de a dallam eredetijéért Liszt a komponista Bononcininak lehet hálás. Válogatásunk végén a 47. és a 104. Petrarca-szonett szólal meg: Liszt ezúttal a Chopin-noktürnök drámai költészetével fogalmaz.

Meséskönyvet forgatok a kezemben, a Bűvös ládikó címűt. Csak ezen a nyáron jutott el hozzám. Íróját ismertem, barátomként, földimként tisztelhettem. Bűvös ládikója most elbűvöl - ezentúl Lajos bácsit, Kuntár Lajost meseíróként is számon kell tartanom. Mi mindennel foglalkozott ő! Mi mindennel kellett foglakoznia. Ott volt a Don-kanyarnál, 1943-ban, haditudósítóként. Azok közé tartozott, akiknek sikerült visszatérni onnan. Visszatért, és könyvet írt a II. Magyar Hadsereg tragédiájáról, riportkönyvet. Még időben megírta. Még időben megjelent a könyv, a doni katasztrófa esztendejében. Két évvel később már hiába írta volna meg. De Kuntár Lajos nemcsak író és újságíró volt, hanem polihisztor is. Egyetemes tudású ember. Az utolsók közül való. A polihisztorságból mostanság kenyérre és szalonnára sem telik. Egy-egy szakterület művelője, tudósa ugyan kitűnhet, befuthat, ám sziszifuszi munka kell ehhez is. Hát akkor az egyetemes tudás megszerzését tűzni ki célul? Reménytelen vállalkozás. Kuntár Lajos azonban még a régi idők embere volt. Summa cum laude bölcsészdoktor. Történelem szakos középiskolai tanár, könyvtáros, művelődéstörténész, iskolai és könyvtári szakfelügyelő. 1955-től 1960-ig a népi hagyományok gyűjtésére szervezett Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség vezetője. Az Életünk című folyóirat alapító tagja, hosszú ideig a Vasi Szemle szerkesztőségi tagja és a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények főszerkesztője. A Rába partján, Csörötneken született, sok gyermekes parasztcsaládból. Vas megyéből csak a katonai behívó vitte el. Ekkor aztán jó messzire, a keleti frontra, a Donhoz. A háború után, 1949-ig még nem vették el a tollát. Még az Új Vasvármegye, majd a Nyugati Kisújság szerkesztőségének munkatársa. Hanem a riportkönyvét, a Véres Dont 1949-ben elővették. Jöttek a vádak: szeretettel és féltéssel kíséri nyomon a magyar honvédek sorsát, dicséri a hőstetteiket, a helyett, hogy elítélné, megbélyegezné őket. És hiába ír megértéssel a háborútól szenvedő, jóravaló, nyomorúságosan szegény orosz parasztokról, az új hatalom ellenséggé nyilvánítja őt. Csak nagy szerencsével kerüli el a börtönt. Valahogy sikerül bejutnia a Vas Megyei Kéményseprő Vállalathoz, ahol gépíróként, adminisztrátorként alkalmazzák. Ha már ide vetődött, tanulmányozni kezdi, majd megírja a magyarországi kéményseprés történetét. Vas megyében sokáig erről a könyvéről ismerik, és nem kevés malíciával a kéményseprők Homéroszának nevezik. Más műve ugyanis évtizedekig nem jelenhet meg. Nem ismerhetik hát az alkotó embert, az irodalmi szintű újságírás művelőjét. Aki azt a csodát éltethetné, amit még a régiek - Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond - teremtettek meg. Akik az irodalommal és a tudománnyal egyenlő rangra emelték az újságírást. Akik az irodalom, a hírlapírás mellett más szellemi tartományokban is otthonossá váltak. Kosztolányi Dezső nyelvművelőként. Régészként Móra Ferenc. Ballada- és népmese-gyűjtőként Móricz Zsigmond. Ők természetesnek tartották, hogy egyazon ember több szellemi tartományt is birtokolhat. Kuntár Lajosban sem veszett össze soha az újságíró és a tudós. Éppen fordítva: a sokoldalúság harmóniát teremtett benne. A szerkesztő, a helytörténész, a tudós meséket is írt. Nagy kár, hogy összegyűjtött meséi kötete, a Bűvös ládikó, csak a halála után jelenhetett meg. Díjakkal nem halmozták el őt. Már betöltötte a kilencvenegyedik esztendejét, amikor 2005-ben szűkebb szülőhazájától megkapta a Vas megyei regionális sajtódíjat. Egy felújított szombathelyi kastélyban adták át a díjat. Kuntár Lajost körbevették az újságírók. Egyikük buzgón megkérdezte: - Most min dolgozik, Lajos bácsi? Az öregúr sosem szeretette a szokványkérdéseket. De a humorérzéke nem hagyta el: - Az egészségemen, fiam. Sajnos, már csak néhány hónapig munkálkodhatott rajta. Ebben az értékeit hullató, magyarságát, emberségét levetkező világban egyre inkább érzem a hiányát.

Mai vendég Agócs Gergely a Fonó zenekar vezetője.

"Vigyázz a bőrödre!" Anyajegy: mit jelent, mi a teendő?

Meséskönyvet forgatok a kezemben, a Bűvös ládikó címűt. Csak ezen a nyáron jutott el hozzám. Íróját ismertem, barátomként, földimként tisztelhettem. Bűvös ládikója most elbűvöl - ezentúl Lajos bácsit, Kuntár Lajost meseíróként is számon kell tartanom. Mi mindennel foglalkozott ő! Mi mindennel kellett foglakoznia. Ott volt a Don-kanyarnál, 1943-ban, haditudósítóként. Azok közé tartozott, akiknek sikerült visszatérni onnan. Visszatért, és könyvet írt a II. Magyar Hadsereg tragédiájáról, riportkönyvet. Még időben megírta. Még időben megjelent a könyv, a doni katasztrófa esztendejében. Két évvel később már hiába írta volna meg. De Kuntár Lajos nemcsak író és újságíró volt, hanem polihisztor is. Egyetemes tudású ember. Az utolsók közül való. A polihisztorságból mostanság kenyérre és szalonnára sem telik. Egy-egy szakterület művelője, tudósa ugyan kitűnhet, befuthat, ám sziszifuszi munka kell ehhez is. Hát akkor az egyetemes tudás megszerzését tűzni ki célul? Reménytelen vállalkozás. Kuntár Lajos azonban még a régi idők embere volt. Summa cum laude bölcsészdoktor. Történelem szakos középiskolai tanár, könyvtáros, művelődéstörténész, iskolai és könyvtári szakfelügyelő. 1955-től 1960-ig a népi hagyományok gyűjtésére szervezett Pável Ágoston Néprajzi Munkaközösség vezetője. Az Életünk című folyóirat alapító tagja, hosszú ideig a Vasi Szemle szerkesztőségi tagja és a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények főszerkesztője. A Rába partján, Csörötneken született, sok gyermekes parasztcsaládból. Vas megyéből csak a katonai behívó vitte el. Ekkor aztán jó messzire, a keleti frontra, a Donhoz. A háború után, 1949-ig még nem vették el a tollát. Még az Új Vasvármegye, majd a Nyugati Kisújság szerkesztőségének munkatársa. Hanem a riportkönyvét, a Véres Dont 1949-ben elővették. Jöttek a vádak: szeretettel és féltéssel kíséri nyomon a magyar honvédek sorsát, dicséri a hőstetteiket, a helyett, hogy elítélné, megbélyegezné őket. És hiába ír megértéssel a háborútól szenvedő, jóravaló, nyomorúságosan szegény orosz parasztokról, az új hatalom ellenséggé nyilvánítja őt. Csak nagy szerencsével kerüli el a börtönt. Valahogy sikerül bejutnia a Vas Megyei Kéményseprő Vállalathoz, ahol gépíróként, adminisztrátorként alkalmazzák. Ha már ide vetődött, tanulmányozni kezdi, majd megírja a magyarországi kéményseprés történetét. Vas megyében sokáig erről a könyvéről ismerik, és nem kevés malíciával a kéményseprők Homéroszának nevezik. Más műve ugyanis évtizedekig nem jelenhet meg. Nem ismerhetik hát az alkotó embert, az irodalmi szintű újságírás művelőjét. Aki azt a csodát éltethetné, amit még a régiek - Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond - teremtettek meg. Akik az irodalommal és a tudománnyal egyenlő rangra emelték az újságírást. Akik az irodalom, a hírlapírás mellett más szellemi tartományokban is otthonossá váltak. Kosztolányi Dezső nyelvművelőként. Régészként Móra Ferenc. Ballada- és népmese-gyűjtőként Móricz Zsigmond. Ők természetesnek tartották, hogy egyazon ember több szellemi tartományt is birtokolhat. Kuntár Lajosban sem veszett össze soha az újságíró és a tudós. Éppen fordítva: a sokoldalúság harmóniát teremtett benne. A szerkesztő, a helytörténész, a tudós meséket is írt. Nagy kár, hogy összegyűjtött meséi kötete, a Bűvös ládikó, csak a halála után jelenhetett meg. Díjakkal nem halmozták el őt. Már betöltötte a kilencvenegyedik esztendejét, amikor 2005-ben szűkebb szülőhazájától megkapta a Vas megyei regionális sajtódíjat. Egy felújított szombathelyi kastélyban adták át a díjat. Kuntár Lajost körbevették az újságírók. Egyikük buzgón megkérdezte: - Most min dolgozik, Lajos bácsi? Az öregúr sosem szeretette a szokványkérdéseket. De a humorérzéke nem hagyta el: - Az egészségemen, fiam. Sajnos, már csak néhány hónapig munkálkodhatott rajta. Ebben az értékeit hullató, magyarságát, emberségét levetkező világban egyre inkább érzem a hiányát.

Húsz éves a Nagybecskereki egyházmegye, melyet Boldog II. János Pál pápa 1986-ban alapított. Erről Erdő Péter bíborost és Németh László püspököt hallják. "Erre az elmúlt húsz évben nem volt példa" - hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester, miután Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek látogatást tett a városházán. A megbeszélésen gyakorlati kérdéseket tekintettek át és szoros együttműködésben állapodtak meg. "Valóságos Isten és valóságos ember" - Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk krisztológiai sorozatunkat (52.). Egyházi megnyilatkozások a krisztológiában. Hogyan értsük azt, hogy Isten és ember között Jézus az egyetlen, a fő közvetítő? - kérdezzük.

1-2. A Zenei Kincsestár ma az egyik legkedveltebb magyar operaénekes, Melis György alakításait idézi föl. A rendkívül széles repertoárjáról híres művész felvételei közül ma Mozart- és Rossini-alkotásokat hallhatnak. Kezdetként mindjárt két alakítás egyazon operából: előbb a Gróf és Susanna kettőse, majd Figaro 4. felvonásbeli áriája hangzik fel Mozart operájából. Melis György partnere Susannaként László Margit, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényli. 3. Figarót Don Giovanni követi Melis György Mozart-szerepei közül. A szerenádot halljuk a 2. felvonásból. A Magyar Állami Operaház Zenekarának élén Kórodi András. 4-5. Két Papageno-jelenet A varázsfuvolából: a madarász belépője és kettőse Papagenával, akit Csengery Adrienne kelt életre. Az Operazenekart Erdélyi Miklós vezényli. 6-7. Melis György szerepei közül ma befejezésül Rossini Sevillai borbélyának Figaróját idézzük fel a borbély belépőjével illetve kettősével. Almaviva gróf szerepében Réti József, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának élén Lamberto Gardelli.