A címszerepben: Mikó István. Dramaturg: Deres Péter Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente Szerkesztő: E. Román Kata Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa:Poór Tünde Rendező:Lázár Csaba
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
A műsorban Pilisvörösvár polgármesterével: Gromon Istvánnal, valamint az alpolgármesterekkel: Kimmelné Sziva Máriával és Pándi Gáborral Pilisvörösvár városközpontjának felújításáról, az összességében több mint 1 milliárd forint összértékű beruházásról, a Fő utca program ünnepélyes zárórendezvényéről és az idei Vörösvári Napok programjairól beszélget Sallai Éva.
családi magazin. Asszonyok múlt és jövő között.
Felelős szerkesztő: Sályi András. Szerkesztő: Kozák Annamária.
A Cigány himnuszt a Bódvalenkei Asszonykórussal együtt énekelték a Fókuszban a roma nők című konferencia tagjai. A budapesti eseményre Európa számos országából érkeztek civil nőszervezetek. A konferencia a közép- és kelet-európai roma nőket és lányokat érintő problémákat tárgyalta, valamint arról beszélgettek a résztvevők: mit tudnak tenni a cigány anyák, hogy gyermekeiket a többségi társadalom befogadja.
kulturális paletta családoknak. Szerkesztő: Csuth Judit
Témáink:
A 42. Debreceni Virágkarneválról szól minden ezen a héten a cívis városban.
Csütörtökön kezdődik a XXIII. Agria Nemzetközi Foklfesztivál és IX. Egri Bormustra Heves megye székhelyén.
Szeptemberben nyíló kiállításának előkészítéséhez önkénteseket keres a Műcsarnok!
Tudott róla?
Magyar tudósok, magyar találmányok - Szerkesztő: Sárospataki Horváth Katalin
Létezik olyasmi, amit léleknek kell neveznünk - vallotta Szentágothai János, a magyar agykutatás egyik legnagyobb alakja. Brit kollégájával, a Nobel-díjas Sir John C. Ecclesszel azt a kérdést vizsgálták, hogyan jön létre a tudatnak nevezett egység az elmében. A professzor páratlan ítélőképesség birtokában volt - írják méltatói Szentágothairól, akinek irányításával a pécsi anatómiai intézet virágzó iskolává nőtte ki magát. Mai műsorunkban az ő munkásságába pillantunk be, majd első Nobel-díjas fizikusunkról, Lénárd Fülöpről igyekszünk képet adni.
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
I. Az elit! Ki számít az elit tagjának? - jelen esetben a kérdést szűkítsük csak a gazdasági elitre. Mik az elit jellemzői, mik a céljaik, mi hajtja őket? Milyen érdekek mentén fejtik ki működésüket - és ezek az az érdekek egyeznek-e a társadalom széles rétegeinek az érdekeivel? Minderről hallhatnak egy, a Magyar Tudományos Akadémián végzett kutatás fényében. Szakértő Kovách Imre, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója.
II. 150-200 hektár már megüti azt a birtoknagyságot, amire azt szokták mondani. már gazdaságosan lehet megművelni. Természetesen sok függ a művelési ágtól. De ha ez a birtok nem egy, hanem nyolc tagból áll, akkor a gazdálkodó helyzete máris nehezebb. Ez csak egy példa, a magyar mezőgazdaság helyzetét nehezítő körülmények sokaságára. Pedig a mezőgazdaság, a biztonságos élelmiszer és vidék megtartó képesség stratégiai kérdés. Ezekről az összefüggésekről hallhatják Németh Tamást, a Magyar Tudományos akadémia főtitkárát.
Fényszóró - közlekedési magazin. Szerkesztő: Sályi András
A közlekedés forradalmát éljük - csaknen biztos, hogy észrevesszük. De maholnap a villanyautó lesz az általános - mondják közlekedési szakértők. A műsorban bemutaunk egy villanyautót, mely bizony inkább a ma, mint a holnap. És itt készül Magyarországon.
családi magazin. Asszonyok múlt és jövő között.
Felelős szerkesztő: Sályi András. Szerkesztő: Kozák Annamária.
A Cigány himnuszt a Bódvalenkei Asszonykórussal együtt énekelték a Fókuszban a roma nők című konferencia tagjai. A budapesti eseményre Európa számos országából érkeztek civil nőszervezetek. A konferencia a közép- és kelet-európai roma nőket és lányokat érintő problémákat tárgyalta, valamint arról beszélgettek a résztvevők: mit tudnak tenni a cigány anyák, hogy gyermekeiket a többségi társadalom befogadja.
irodalom gyerekeknek. Szabó Magda: Bárány Boldizsár. Felolvassa: Kubik Anna. Hangmérnök: Horváth János. Zenéjét szerezte: Laczó Zoltán Vince. Rendező: E. Román Kata (5/3.)
kulturális paletta családoknak. Szerkesztő: Csuth Judit
Témáink:
A 42. Debreceni Virágkarneválról szól minden ezen a héten a cívis városban.
Csütörtökön kezdődik a XXIII. Agria Nemzetközi Foklfesztivál és IX. Egri Bormustra Heves megye székhelyén.
Szeptemberben nyíló kiállításának előkészítéséhez önkénteseket keres a Műcsarnok!
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
I. Az elit! Ki számít az elit tagjának? - jelen esetben a kérdést szűkítsük csak a gazdasági elitre. Mik az elit jellemzői, mik a céljaik, mi hajtja őket? Milyen érdekek mentén fejtik ki működésüket - és ezek az az érdekek egyeznek-e a társadalom széles rétegeinek az érdekeivel? Minderről hallhatnak egy, a Magyar Tudományos Akadémián végzett kutatás fényében. Szakértő Kovách Imre, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója.
II. 150-200 hektár már megüti azt a birtoknagyságot, amire azt szokták mondani. már gazdaságosan lehet megművelni. Természetesen sok függ a művelési ágtól. De ha ez a birtok nem egy, hanem nyolc tagból áll, akkor a gazdálkodó helyzete máris nehezebb. Ez csak egy példa, a magyar mezőgazdaság helyzetét nehezítő körülmények sokaságára. Pedig a mezőgazdaság, a biztonságos élelmiszer és vidék megtartó képesség stratégiai kérdés. Ezekről az összefüggésekről hallhatják Németh Tamást, a Magyar Tudományos akadémia főtitkárát.
Leslie Howard Liszt-ciklusában ma három Berlioz-átirat csendül fel. Berlioz részint merészen újító hangszerelésével, részint démonikus-misztikus érdeklődésével nyűgözte le Lisztet. A Fixa ideál című Berlioz-melódiából a magyar zongoravirtuóz 1833-ban formált meditatív Liszt-művet, majd 1846-ban és 1865-ben is átdolgozta. A második változatot halljuk. Liszt, hogy Berlioz operáit népszerűsítse, előszeretettel tűzött koncertjeinek műsorára egy-egy átiratot. 1833-ban a Francs-Juges nyitányt, 1837-ben a Zarándokkórust dolgozta át a Harold Itáliában című Berlioz-operából. Mindkét átirat mesteri példája a zongorahangzás zenekari kiaknázásának.
