Műsorújság

Egy lány, akinek levágta a lábát a vonat. Egy mentős, aki tudta, mit kell tennie, orvosok, akik megtették, amit megtehettek. Egy emberi sors, egy orvosi bravúr.

Isteni Irgalmasság lelkiség a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyen tartott zarándoklatot. Az ünnepi szentmisét Jan Zajaç krakkói segédpüspök mutatta be. Az eseményről Kálmán Peregrint, a kegyhely igazgatóját és Katona István egri segédpüspököt hallják. Kiss- Rigó László Szeged-csanádi püspök sajtótájékoztatón beszélt az egyházmegye fenntartásában működő, vagy most oda kerülő szociális-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint közoktatási intézményedről, továbbá a Szeged 2011 labdarúgó klubról. Minderről a főpásztort hallják. Az Országgyűlés elfogadta az új egyházi törvényt, amely január 1-én lép hatályba. Az új törvényről és az októberben zajló népszavazásról Mohos Gábor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára nyilatkozott műsorunknak.

Felelős szerkesztő: E. Román Kata. A bevezetőt fráter Hidász Ferenc OFM írása nyomán Lázár Csaba mondja el. Énekel: Simon Zsuzsi Margit legendája: Kodolányi János e regénye a tatárjárás témakörében írt trilógia (A vas fiai - Julianus barát - Boldog Margit) harmadik kötete, melynek első mondatait az író 1937-ben, Helsinkibe érkezését követő napon kezdett papírra vetni, pontosabban írógépbe ütni. Az alapanyagot a szerző számára Rákai Lea Margit legendája szolgáltatta. IV. Béla király leánya először a Veszprémi, majd a Boldogasszony szigeti kolostor szerzetesrendi életét éli. Krisztushoz méltóan, tisztán kíván élni, egyben úgy érzi, önként vállalt kemény próbatételeivel fel kell áldoznia magát népéért, s bűnhődésével meg kell váltania a pusztulás szélére került országot. Kardos László írja: \"A könyv egy lélek története, egy leányka lelkéé, aki mintegy két évtized alatt csodálatos erkölcsi-vallási magasságokba emelkedik...\" de "…nem úgy, hogy az égi kegyelem megvilágosítja, megszállja, szárnyakat ad neki...\" Kodolányi Margitja \"ez a labdázó kisleány, maga neveli magát szentté... …Ijesztő éberséggel csap le az Ige és az Élet ellentmondásaira, szenvedélyes következetességgel üldözi a megalkuvást, hiperkritikus türelmetlenséggel állít pellengére mindenkit, aki engedményeket tesz. Első sorban önmagát… …Mentül kegyetlenebb, annál tisztábban látja a messzi célt, s a lélek és a test irgalmatlan hozzátörése a krisztusi példa nagy követéseihez, végül is vallási-misztikus boldogsággal jutalmazza. A test belepusztul az emberfölötti «vállalkozásba», de a lélek célhoz ér……A királyleány tudatosan, lépésről lépésre, megfeszített energiával irt-pusztít minden «hazugságot» az életéből, eleinte, mert egyszerűen bőszíti a képmutatás, később, mert így vezérli a szeme előtt sugárzó jézusi ideál."

ma red garland, gene harris és oscar peterson felvételei forognak.

1. Magyar régészek Egyiptomban. Pécsi Ágnes egyiptológussal Pécsi Krisztiba beszélget. 2. Az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány középiskolás diákcseréíről, az interkulturális kapcsolatokról, valamint az önkéntes munkáról Deszti-Rosta Diána programigazgatóval, Fodor Csilla szervezetfejlesztésért felelős koordinátorral és Riccardo Cacocciola olaszországi cserediákkal beszélget Sallai Éva. A műsorban a székesfehérvári Rosta család is szerepel.

Több mint negyven éve következetesen fotografálja Korniss Péter Erdélyt és az eltűnőben lévő paraszti világot. Képein átüt a személyiség és a személyesség, sallangmentesek, egyszerűségükben is megrendítőek , lecsupaszítottságukban is regényeket mesélnek a közösségi kultúra és a kapcsolatrendszer változásairól . A kolozsvári születésű Korniss Péter klasszikus fotóriporter, a dokumentarista fotográfia meghatározó alakja, akinek munkásságát Kossuth-díjjal és Magyar Örökség díjjal is elismerték. Korniss Péter a jövő héten -éppen születésnapján - az Ördögkatlan díszvendége lesz a Vylyan teraszon, ahol bizonyára szóba kerül majd legutóbbi kötete a Kötődés , amely az elmúlt negyven esztendőt összegzi , s bővebben is mesélhet arról, amit a fotográfia értékéről, a fotográfus feladatáról gondol, s azokról a kiállításokról, amelyeknek képeit itt a Magyar Katolikus Rádió stúdiójában már korábban is végigpergettük. ( fotó : Korniss Péter)

1956: Robbanás vagy erjedés idézte elő a forradalmat? Mi történt vidéken és a fővárosban? Ki döntött: Moszkva vagy Budapest? 1956, 1.rész Vendégünk: Kiss Réka történész a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa.

Felelős szerkesztő: E. Román Kata. A bevezetőt fráter Hidász Ferenc OFM írása nyomán Lázár Csaba mondja el. Énekel: Simon Zsuzsi

1. Magyar régészek Egyiptomban. Pécsi Ágnes egyiptológussal Pécsi Krisztiba beszélget. 2. Az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány középiskolás diákcseréíről, az interkulturális kapcsolatokról, valamint az önkéntes munkáról Deszti-Rosta Diána programigazgatóval, Fodor Csilla szervezetfejlesztésért felelős koordinátorral és Riccardo Cacocciola olaszországi cserediákkal beszélget Sallai Éva. A műsorban a székesfehérvári Rosta család is szerepel.