Epilepszia. Egy betegség, ami nem látszik. Legalábbis általában nem. De ha mégis, akkor sokszor valamiféle roham formájában, ami a kívülálló számára akár ijesztő is lehet. Talán nem véletlen, hogy nemigen akad olyan híres, ismert ember Magyarországon, aki ezt a betegséget nyílt sisakkal, a közvélemény előtt is vállalná. Mint ahogy ez más esetekben előfordul.
Szent Kinga egyetlen hazai temploma július 23-án tartja harangszenteléssel egybekötött búcsúját. Beke Zsolt plébánossal beszélget a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor
1. Egy mára klasszikussá vált koncert felvételének részleteivel köszöntjük A vasárnap muzsikusa kedves hallgatóit. Pedig az 1998 júniusában rögzített hangverseny műsorszámainak jelentős része alig-alig hangzott fel korábban. Az olasz és spanyol vokalitás csodáit a korszakos mezzoszoprán díva, Cecilia Bartoli gyűjtötte csokorba a barokktól a romantikáig. A most hallható, közönség előtt készült felvételek azonban hamar etalonná váltak. A koncert helyszíne sem hétköznapi: a Palladio tervezte, vicenzai Teatro Olimpico egyike a reneszánsz színpadi illúziókeltés kevés fennmaradt kulisszáinak. Cecilia Bartoli partnerei az első részben a hosszú nevű régizenei együttes, a Sonatori de la Gioiosa Marca tagjai. A három olasz canzonetta szerzője az 1545 és 1618 között élt, prebarokk Giulio Caccini.
2. Két Mozart-dalocska következik: a Párizs felé menet komponált francia Oiseaux és Susanna ariettája a Figaróból. Cecilia Bartoli partnere Jean-Yves Thibaudet.
3. Egy Schubert-arietta következik most a Salieri növendékeként, olasz áriákon pallérozott komponistától: La pastorella.
4. Pauline Viardot neve kevéssé ismert, pedig méltán tarthat számot a Bizet sikerét megalapozó iskola tagjának rangjára. Két spanyol dala következik most.
5. A következő két olasz canzonetta szerzője az operaszerző Vincenzo Bellini.
6. Bellini után a vígopera mestere, Gaetano Donizetti következik két dallal.
7. Cecilia Bartoli befejezésül Rossini-ariettákat, canzonettákat és operai betéteket mutat be.
A kétbalkezes varázsló. Mesejáték. Írta: Békés Pál. Zene: Berkes Gábor. Főbb szereplők: Rudolf Péter, Igaz Levente, Vajda László és Nyerges Timea. Szerkesztő: Varga Andrea (2/2.)
Felelős szerkesztő: Csuth Judit.
Andrusch-Fóti Máriával beszélget Nikl János. A pilisvörösvári tanító mesél a sváb nyelv oktatásáról, a rádió szeletről (ez egy sütemény) és családi emlékekről.
"Több mint szolidaritás" - a Magyar Nemzeti Múzeumban a magyar-lengyel kapcsolatok ezer esztendejét bemutató kiállításon Szende László kurátor kalauzolja hallgatóinkat
- A közelmúltban elhunyt Habsburg Ottóra emlékezik Pusztaszeri László történész
2011. július 22. az 1456. évi nándorfehérvári gyõzelem 555. évfordulója. Erre emlékezünk mai műsorunkban Szabó Zoltán néprajz-kutató segítségével. Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
kulturális programajánló. Szerkesztő: Jálics Kinga
A Nemzeti Kamara Színház negyedik csángóföldi turnéjáról számol be PELSŐCZY LÁSZLÓ. Szó lesz a KultúrPajta programjairól, amelynek helyszíne SZARVAS JÓZSEF őrségi, pontosabban viszáki portája. A Tündérkert életre hívásáról beszélgettem a színésszel és KOVÁCS GYULA erdész-gyümölcsésszel. Beszámolunk az Európai Roma Zenei Szakkollégiumról. Alapítója, SNÉTBERGER FERENC gitárművész (képünkön) saját gyermekkori emlékeit is felidézi. Most megjelent, negyedik könyvének bemutatójára érkezett Budapestre SASS SYLVIA operaénekesnő (képünkön).
anyanyelvi műsor a családoknak. Szerkesztő: Szabó Csilla
- Bemutatjuk Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeumát. 1. rész: az emlékhely története
- idegenszó montázs, a Kálvin téren és az Oktogonon járó-kelőktől kérdeztük meg, mi a véleményük az idegen szavakról
-TótfalusiIstvánt a Magyarító szótár szerzőjét Gyarmathy Dóra kérdezi az idegen szavakról
vasárnapi versműsor
"Mosolyog a híves szárnyon járó estve,/Melynek új balzsammal bíztató harmatja/Gyöngy cseppjeit a nyílt rózsákba hullatja".Csokonai Vitéz Mihály versei.
Szerkesztő Varga Zoltán
szakrális művészet. „…ott hol a nap leszentül”
Lakatos Demeter jubileuma kapcsán Cs. Varga István irodalomtörténésszel Poór Tünde szerkesztő beszélget a csángó irodalomról.
