Műsorújság

Senki sem próféta a maga hazájában - a bibliai szállóige talán senkire sem alkalmazható több joggal, mint a 60 éve elhunyt arisztokrata zsenire. Bármibe fogott, maradandót alkotott - igazolva ezzel egy másik igazságot: a tehetségnek nincs műfaja. Rácáfolva egyúttal arra a vélekedésre, miszerint a polihisztorok kora leáldozott. Ez a megkésett reneszánsz ember éppolyan kimagasló tehetséget mutatott a képzőművészetben, mint irodalmi téren; diplomáciai rátermettsége önmagában is történelmi helyet jelöl ki számára nemzeti emlékezetünkben, irodalmi szervezőmunkájával pedig felkarolta és túléléshez segítette az erdélyi magyar irodalmat a Trianon utáni évtizedekben. Székely Bertalan festőtanítványának rajzai páratlan rajzkészségről és egyéni látásmódról tanúskodnak - Tamási Áron Ábel-trilógiáját mindmáig az ő ironikus tollrajzaival forgatjuk a legtöbb kiadásban. Kisbán Miklós írói néven publikált novellisztikájért és színpadi műveiért olyan nagyságok lelkesedtek, mint Ady Endre vagy Móricz Zsigmond. De ugyanő volt az a modern látásmódú színházi szakember, aki operaintendánsként kiharcolta a két Bartók-remek, A fából faragott királyfi és A kékszakálú herceg vára bemutatását. Biztosra ment: személyesen gondoskodott a díszletek és a jelmezek látványvilágáról. Ha pedig a maradi karmesterek haragját sikerült is magára vonnia, manőverező taktikáját ellenben Sopron és a Dél-Dunántúl megtartása fényesen igazolja - Bánffy gróf ekkoriban ugyanis külügyminiszterként kamatoztatta sokoldaló tálentumait. Ezen a posztján sem tűrte meg sokáig a középszer. Bánffy gróf azonban nem csüggedt: képzőművészeti tanácsokkal látta el barátját, Klebelsberg kultuszminisztert, majd - horribile dictu - román állampolgárságért folyamodott, hogy a szülőföldön való boldogulásra adjon példát a hazájuktól elszakított magyaroknak. Az általa pártfogolt Erdélyi Helikon irodalmi mozgalma jelentős irodalmi művek sokaságát dajkálta. Az alapító ezenközben Ember tragédiáját rendezett a szegedi Dóm téren, abban pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett, hogy a II. világháborút követően kijárta Kolozsvár harcok nélküli átadását. Nemzetéért viselt fáradalmai nem maradtak viszonzatlanul - igaz, a hála kissé magyarosra sikeredett. Itthon románbérencnek bélyegezték, a román hatalom pedig gyanúval szemlélte felforgató működését. Társadalomkriktikai korrajza, az Erdély-trilógia miatt saját osztálya közösítette ki, a kommunista ideológusok ellenben dekadens műkedvelőként emlegették. Szegénységben halt meg, két hazától számkivetetten. Első köztéri szobrát tavaly júniusban, magánadakozásból állították fel a szegedi Panteonban. A kiállítás országjárása során remélhetőleg sokaknak sikerül megismerkedniük egy ismeretlen, kései magyar polihisztorral és reneszánsz emberrel.

dr. Tomka Jánossal, a KPMG-BME Akadémia ügyvezető igazgatójával és dr. Bőgel Györggyel, a CEU Business School tanárával a Vezetés egykor és most - A Biblia és a menedzsment című könyv szerzőivel beszélget Sallai Éva.

Scheffler Jánost, Szatmár püspökét, Nagyvárad apostoli kormányzóját július 3-án avatják boldoggá, Szatmárnémetiben. A városban a világháború alatt és utána is számos szatmári irgalmas nővér élt, akik jól emlékeznek a vértanú püspökre. A nővérek Szatmárban átélték a háborút, a bombázásokat, a háború után pedig a kibontakozó kommunista diktatúra egyházüldözését. Sorsuk egybeforrott minden hitéért meghurcolt pap és világi életével. Mai műsorunkban három szatmári irgalmas nővérrel beszélgetünk. Zalán Katalin Luciana nővér Szatmárban kezdte meg a szerzetesi életét, a Scheffler János püspök által vezetett beöltözési szertartás keretben. Horváth Ilona Diodora nővér ugyancsak személyesen ismerte Scheffler János püspököt. Emlékei között derűs pillanatokat is megőrzött. Gáspár Piroska Edit nővér szintén Szatmárban öltözött be. Scheffler Jánost püspöki kinevezése után ismerte meg.

Vasárnap Szatmárnémetiben boldoggá avatták Scheffler János szatmári püspököt, nagyváradi apostoli kormányzót. Ezzel folytatódik a kommunista diktatúra idején hitükért, egyházhoz való hűségükért meggyilkolt magyar papok boldoggá avatása. Scheffler János püspököt a román hatalom egy a Rómától elszakadó nemzeti román egyház élére akarta állítani, de a püspök mindvégig hű maradt Jézus Krisztushoz és Egyházához. 1952. december 6-án halt meg a Bukarest melletti hírhedt jilavai börtönben. A szentmise elején Schönberger Jenő, szatmári püspök köszöntötte az egybegyűlteket és szólt vértanú elődjéről. A vértanú püspök életének ismertetése után Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa olvasta fel a boldoggá avatási apostoli levelet. A boldoggá avatás után Schönberger Jenő püspök leplezte le a Scheffler Jánost ábrázoló hatalmas képet. Majd Scheffler János ereklyéjét a Szatmári Irgalmas nővérek házfőnöknője, Szabó Noémi Rita nővér helyezte az oltárra. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt, aki több mint kétszáz pappal és püspökkel együtt mutatta be a legszentebb áldozatot. Erdő Péter szentbeszédében Scheffler János püspököt világító fáklyának nevezte. Scheffler János áldozata a legsajátosabb kincse ennek az egyházmegyének - fogalmazott Erdő Péter. "Nem lehet vitatkozni Istennel arról, hogy milyen feltételekkel kövessük az akaratát" - mondta a főpásztor, az evangéliumhoz is kapcsolódva. Scheffler Jánost 1942. május 17-én, a szatmári székesegyházban szentelték püspökké. Kiváló egyházszervező és egyben misztikus lélek volt. Scheffler János Jézusnak és az Egyháznak szentelte egész életét - Fogalmazott Erdő Péter bíboros Scheffler János püspök boldoggá avatási szentmiséjén mondott homíliájában. A szentmise végén Angelo Amato bíboros szólt az egybegyűltekhez. Mire tanít minket a mi Boldogunk? - tette fel a kérdést. A boldoggá avatásra Szatmárba érkezett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Márton Áron erdélyi püspök mai utóda. Márton Áron pedig rövid ideig a szatmári és a nagyváradi püspökségek apostoli kormányzója is volt. A szatmári egyházmegyét 1804-ben, az egri egyházmegyéből hasították ki. Ternyák Csaba egri érseket ezért is kérdeztük a nap üzenetéről. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek elmondta, hogy a boldoggá avatás mindig az egész egyház ünnepe. Majnek Antal munkácsi püspök elődjeként is tiszteli János püspököt, hiszen Kárpátalja 1993-ig a szatmári egyházmegyéhez tartozott. A boldoggá avatásra Bosák Nándor Debrecen-nyíregyházi püspök abból a Debrecenből érkezett, ahol Scheffler János rendszeresen tett lelkipásztori látogatást, amíg ezt a kommunista államhatalom megengedte. Cserháti Ferenc Esztergom-budapesti segédpüspök a szatmári Túrterebesen született, maga tapasztalta, mennyire elevenen él Scheffler János, a lelkipásztor püspök emléke. Scheffler János püspök boldoggá avatásával folytatódik a kommunizmus egyházüldözése áldozatainak boldoggá avatása. Romzsa Tódor, Meszlényi Zoltán, Bogdánffy Szilárd püspököt már oltárra emelte az egyház. Folytatódik a sor? - kérdeztük Erdő Péter bíborost. Erdő Péter arról is szólt, hogy Scheffler János tisztes módon elkerülhette volna a vértanúságot, amikor a pápa, Apor Vilmos győri püspök utódává őt nevezte ki. Romániában Bogdánffy Szilárd után Scheffler János a második püspök, akit a kommunizmus áldozatai közül boldoggá avattak. Erdő Péter bíboros ezt az emlékezet megtisztításának nevezte. Erdő Péter bíboros beszélt Scheffler János élet-példájáról. Jézus Szent Szívének ünnepén Isten emberszeretetét ünnepeljük, ami abban érte el a csúcspontját, hogy Egyszülött Fiát adta nekünk. A Jézus Krisztus ünnepeiről készült sorozatunkban Verbényi Istvánnal a Liturgikus Intézet igazgatójával ma Jézus Szíve ünnepéről beszélgetünk. Veres András szombathelyi megyéspüspök ezen a nyáron mutatja be ezüstmiséjét. A 25 évvel ezelőtt pappá szentelt püspökkel a lelkiismeretről beszélgetünk.

Elhangzó művek: Desz-dúr consolation, ea: Dohnányi Ernő Vándorévek III. No. 7 Sursum Corda, ea: Bartók Béla h-moll szonáta, ea: Fischer Annie Erdőzsongás, Manók tánca, La Campanella, ea: Kentner Lajos 15. magyar rapszódia - Rákóczi induló, ea: Cziffra György.