közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András .
A magyar élelmiszeripar nagy múltra tekint vissza. De az utóbbi másfél évtized alatt sok piacot elvesztett, sok feldolgozóüzemet bezártak, egész iparágak zsugorodtak össze. Miközben az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikk, a biztonságos élelmiszerellátás stratégiai feladat. Milyen a jelen, mit hozhat a jövő, milyen stratégiával lehet újra felvirágoztatni ezt az iparágat. Szakértőnk Sebők András a Campden BRI Magyarország Nonprofit Ktt. ügyvezető igazgatója.
családi magazin.
Testvérkapcsolatok
Szerkesztő: Varga Edit
Felelős szerkesztő: Sályi András
Fontos-e egy ember életében, hogy legyen testvére? Mekkora az ideális korkülönbség a testvére között? Jóban kell lenniük a testvéreknek? Ilyen kérdésekre keressük a választ mai műsorunkban.
kulturális paletta családoknak.Budapest titkai szövegben és képben. Patakmalmok - Ozsváth Gábor új kötete. A hangszer meghódítása - Hajdok Judit orgonaművész. Szerkesztő: Zanati Zsófia
irodalom gyerekeknek. Fábólfaragott Péter. Magyar népmese, Illyés Gyula feldolgozásában. Felolvassa: Borbiczki Ferenc. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata.
A balatonlellei Kapoli Múzeum. Ligeti Miklós szobrászművész munkáiból, munkásságáról, életéről unokája Ligeti Gábor beszél. Szerkesztő: Szabó Csilla
Ligeti Miklós leghíresebb szobra a Városligetben látható Anonymus szobor. Erzsébet királynéről és Dérinéről formált alkotásai is ismertek, de ma már kevesen tudják, hogy Ligeti Miklós az 1900-as évek első évtizedeinek elismert szobrászművészeként ez időben a Világ Kiállítások magyar pavilonjainak egyik alkotója is volt. Unokája Ligeti Gábor anekdotái segítségével megelevenedik az alkotó munkássága és a kor közélete.
Belváros és vidéke
Thurzó Gábor novellafüzéréből Schnell Ádám olvas föl
Hangmérnök: Horváth János és Biksza Levente
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata (20/5.)
közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
2011 májusában a Világszervezetben két fontos esemény kapcsán kerültek előtérbe a globális demográfiai problémák. Közzétették az ENSZ új népesedési prognózisát,amelyik a korábbiakat módosította és a 2050-re jelzett fordulópont helyett földünk lakói lélekszámának további növekedését valószínűsítette.A másik esemény a Közgyűlés keretében szervezett konferencia volt a migrációról s a 2013-ra tervezett globális csúcs előkészítéséről. Simai Mihály kutató professzorral, az ENSZ Magyar Társaság elnökével Pécsi Krisztina beszélget.
nemzeti traumák nyomában. Bertényi Iván műsora. 1956: Robbanás vagy erjedés idézte elő a forradalmat? Mi történt vidéken és a fővárosban? És ki döntött: Moszkva vagy Budapest? Szerkesztő:Nagy Rita
Vendégünk: Kiss Réka a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa, történész.
Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Tillai Aurél pécsi zeneszerző, kóruskarnagy művei
Elhangzó művek:
Cantate Domino
Missa brevis - Gloria
Magányban - Weöres Sándor versére (km: Kiss Edit - szintetizátor)
Előadja a Pécsi Kamarakórus és hangszeres kamaraegyüttes, vezényel a szerző.
Valamennyi búzaszál
Előadja a Pécsi Egyetemi Kamarakórus, vezényel a szerző.
Erdélyi népdalok
Előadja a Pécsi Kamarakórus, vezényel a szerző.
Teréz anya 25 éve járt először hazánkban. Beszélgetés Lukács Lászó piaristával, aki az azóta boldoggá avatott rendalapító útját egyengette. Serkesztő: Szerdahelyi Csongor
Belváros és vidéke
Thurzó Gábor novellafüzéréből Schnell Ádám olvas föl
Hangmérnök: Horváth János és Biksza Levente
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata (20/5.)
kulturális paletta családoknak.Budapest titkai szövegben és képben. Patakmalmok- Ozsváth Gábor új kötete. A hangszer meghódítása- Hajdok Judit orgonaművész. Szerkesztő: Zanati Zsófia
1-3. Jézus Szívének ünnepestéjén a keresztény liturgikus zenetörténet korszakai elevenednek meg a Zenei Kincsestárban. Noha a Megváltó szentséges szívének hivatalos megünneplésére először csupán 1765-ben, lengyel és római helyi egyházak számára adott engedélyt XIII. Kelemen pápa, a tisztelet gyökere jóval korábbi. Már a XII-XIII. század misztikusai akként tekintettek Jézus szívére, mint az istenemberi szeretet szimbólumára. Az 1670-es években Alacoque Szent Margit magánkinyilatkoztatásai adtak új lendületet az érzületnek, mígnem 1856-ban IX. Pius az egyetemes egyház ünnepévé tette. XIII. Leó pápa 1899-ben Jézus szentséges Szívének irgalmába ajánlotta a világot. Az ünnep szorosan kötődik Úrnapjához, így liturgikus hagyományaik is egymáshoz közeliek. A Karolus Magnus Schola most a kései, XVI. század utáni gregorián hagyomány három himnuszát énekli Jézus Szíve illetve Úrnapja tiszteletére Stan Hollaardt vezényletével: Auctor beate saeculi; Sedebit Dominus; Dignus et Agnus.
4. A gregorián kései alkotásai után most Bach 227-es jegyzékszámú motettája következik Konrad Junghänel és a Cantus Köln előadásában: Jesu meine Freude - Jézus, én örömem. A mű eredetileg gyászliturgia céljára íródott, és a Megváltó kegyelmébe ajánlja az elhunyt szívét.
