közéleti beszélgetések. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Mese a görög drachmáról és az euróról.
Nagyon szépen indult minden. Először jött az Európai Szén- és Acélközösség, aztán a "Közös Piac", majd 2002-ben maga az euró. A közös pénz, aminek először csak az előnyeit látta mindenki. De aztán jött a válság, kiderült, hogy Görögország szinte a kezdetektől meghamisította a görög gazdaságról szóló jelentéseket. Mára pedig ott tartunk, hogy sok közgazdász egyenesen a drachma visszatéréséről beszél. Ebben annak is szerepe lehet, hogy ma már nyíltan beszélnek arról, hogy az euró milyen mértékben rontotta a görög gazdaság versenyképességét. Miközben a német import az egekbe szökött, a görög áruk nem találtak vevőre.
Mi lesz most? Kérdések és válaszok. Szakértőnk Rácz Margit közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója.
"Cincér-túra" a Sas-hegyen. Családi magazin. Szerk.: Szentirmai Ágnes, Felelős szerkesztő: Sályi András
Lehet, hogy nem a legismertebb, talán nem is a legnépszerűbb fővárosi kiránduló hely a Sas-hegy, de hogy mind a növény, mind az állatvilága tele van kuriózumokkal az biztos. Ezeket kihasználva, ötletesen bemutatva, interaktív tanösvényi túrákon lehetnek gazdagabbak az odalátogató iskolások. A szigorúan védett állatvilág, a különleges dolomit sziklák szépsége és a hegy sajátos éghajlata is közrejátszik abban, hogy a környéket természet védelmi területté nyilvánították. Iskolások kedvelt látogatóhelye, hiszen szabadtéri természetismeret órák megtartására is kiválóan alkalmas.
A műsorban, másodikos gyerekek osztálykirándulásának mozzanatait követhetik nyomon.
A boldoggá avatott Batthyany Strattmann László életéről hallhatnak a mai műsorban. Pulskely Mária szerzetes tanár, Batthyany életrajzírója azoknak a naplóknak alapján egészíti ki akorábban is ismert képet, melyet maga Batthyan, valamint a családja - felesége és gyermekei - írtak.
irodalom gyerekeknek. Az eszelős Jancsi meg a halacska. Magyar népmese. Felolvassa: Szacsvay László. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata.
Blaskó Péterrel, a Nemzeti Színház friss Kossuth-díjas művészével beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
Blaskó Péter 1948. június 13-án született Budapesten. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. 1974-ben átszerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz, amelynek az 1978/79-es kecskeméti évadot leszámítva 1987-ig volt a tagja. 1987 és 1994 között a Katona József Színház, majd a Thália Színház, a Thália Társaság, 1998 és 2001 között a veszprémi Petőfi Színház művésze. 1999-től 2001-ig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2001-ben egy évadra a Vígszínházhoz szerződött. 2002-ben csatlakozott az új Nemzeti Színház társulatához, amelynek ma is tagja. Jelentős színpadi szerepei mellett számos filmben is szerepelt. Művészetét 1981-ben Jászai Mari díjjal, 1986-ban Érdemes művészi címmel jutalmazták. 2004-ben megkapta az évad legjobb Shakespeare-alakításáért járó Gábor Miklós-díjat, 2005-ben a fővárosi színházi díjat, 2006-ban a Vidor Fesztivál Dottore-díját. 2011-ben átvette a Kossuth-díjat.
Pécsi Györgyi és Elek Tibor műsora. Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Ács Margit Kontárok ideje című kötete. A szerzővel Pécsi Györgyi beszélget. Szerkesztő: Nagy Rita
Húsz év kihagyás után Ács Margit prózakötettel jelentkezett. A Kontárok ideje című könyv történetei 1988 és 1994 közötti, úgynevezett rendszerváltó években játszódnak, amelyeket Ács Margit felidéz.
Régizenei sétaútjaink ma kozmikus pályákra térülnek: a Zenei Kincsestárban az 1600-as évek elejének "fantasztikus" kamaraszonátáiból válogatunk Andrew Manze hegedűművész és a Romanesca együttes felvételeiről. Alighogy Monteverdiék felszabadították az énekhangot a polifónia szertartásos kötelmei alól, a hangszeres muzsika is meglepően szélsőséges irányt vett. A hangszeres muzsika újítóit is különféle filozófiai spekulációk ösztökélték új utak keresésére. Az újplatóni, arisztoteliánus és alkimista akadémiák a világharmónia kifejezését keresték irodalomban, képzőművészetben és muzsikában egyaránt: azt a rendet, amely összefogja a hangok rendszerét éppúgy, mint a kozmikus pályákat. E titkokra fogékony szellemiség a kötetlenebb formájú, csapongó, néha bizarr, úgynevezett fantasztikus szonátákban lelte meg zenei kifejezését. Mai szerzőink Giovanni Antonio Pandolfi; a hegedű szólószonáta műfaját megteremtő Giovanni Paolo Cima; a velencei Szent Márk templom zenekarában Monteverdi mellett tevékenykedő Dario Castello és Alessandro Piccinini, aki az egzotikus lantféle, a theorba misztikus hangzásának önálló fantáziát szentelt.
