A műsorban Hivert Gáborral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatójával, a királyréti erdei kisvasút munkatársával, a Királyrét-Kismaros között közlekedő kisvasút áprilisi programjairól és a kismarosi húsvéti hagyományokról beszélget Sallai Éva.
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. Felolvassa: Papp János. Készítette: Horváth János, Varga Károly, Dévény Mária és Sárospataki Zsuzsanna. Szerkesztette: Tar Éva.
(25/11.)
Technika, történelem, orvoslás. Magazin a tudomány világából. Szerkesztő: Sályi András
Egy ifjú édesanya, aki tudományos kutató is egyben. Tóth Judit, az MTA Enzimológiai Intézetének munkatársa, a Junior Príma díj Tudomány kategóriájának kitüntetettje.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egy nemzetközi szervezet tagja is egyben. Ennek alelnöke Bendzsel Miklós, akinek az ottani ténykedése még a magyar EU-s elnökséghez is kapcsolódik.
kulturális paletta.Erdélyi művészek a Vármegye Galériában-Metamorphosis Transilvanie.118 bábjáték a györi Vaskakas Bábszínház pályázatán.100 éves a debreceni villamoshálózat. Szerkesztő: Nagy Rita
irodalom gyerekeknek. Mezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet országban. Felolvassa: Kristán Attila. Hangmérnök: Horváth János. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Rendező: E. Román Kata (11/11.)
Kodolányi János: Én vagyok. Felolvassa: Dunai Tamás. A műsort Biksza Levente, Horváth János, Urbán Péter, továbbá Bolla Milán, Tar Éva és Sárospataki Zsuzsanna készítette. (30/13.)
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Afrika: társadalmi változások, háború, és olaj. Hogyan érinti a világgazdaságot - különösen Európát - a jelenlegi helyzet? Szakértő Varga Gergely tudományos munkatárs. (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet)
Rolla Jánossal, a Liszt Ferenc Kamarazenekar Kossuth-díjas művészeti vezetőjével beszélget a szerkesztő, Jálics Kinga
A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyik alapító tagja és koncertmestere az együttest 1979 óta vezető Rolla János. 1969-ben szerzett diplomát a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol a világszerte ismert Kovács Dénes tanítványa volt. A világ koncerttermeiben elsősorban kamaramuzsikusként vált híressé. A magyar zenei kultúra hazai és külföldi megismertetésében szerzett érdemei elismeréseként 1981-ben megkapta az Érdemes művész kitüntető címet, 1985-ben a Kossuth-díjat. A francia kormány a Becsületrend lovagja művészetek kategóriában címmel tüntette ki. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Középkeresztjét a csillaggal, a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját. A Zempléni Művészeti Napok alapítója, Sárospatak díszpolgára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára és Kamarazene tanszékének vezetője.
Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek a családról tart öt részes katekézis sorozatot a budapesti Szent István bazilikában. Az előadások a családnak a Teremtő szándéka szerinti fogalmát, szerepét, feladatait járják körül. Erről Erdő Pétert hallják.
Az Európai Katolikus Családegyesület Federációja elnökségi ülést tart hazánkban. Az eseményről készített összeállításban Bíró László püspököt és Jean Yves Brachet francia domonkos szerzetest hallják.
"Aki követni akar, tagadja meg magát és vegye fel a keresztjét" - olvassuk Jézus szavait a Szentírásban. A főleg nagyböjtben végzett keresztúri ájtatosságról Stella Leontin plébános beszél.
Kodolányi János: Én vagyok. Felolvassa: Dunai Tamás. A műsort Biksza Levente, Horváth János, Urbán Péter, továbbá Bolla Milán, Tar Éva és Sárospataki Zsuzsanna készítette. (30/13.)
vezetői eszmények a Bibliában és napjainkban. Szakértő: Pulay Gyula, szerkesztő: Mezei Károly
A műsorban ezúttal Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez irt Intelmeiről beszél a stúdióban dr. Gyurkovics Sándor ügyvéd és dr. Pulay Gyula vezetéstudományi szakértő.
1. Stephen Hough Liszt-felvételeinek sorában ma Liszt olasz élmények nyomában keletkezett szerzeményei szólalnak meg. Elsőként az 1849-ben, a Zarándokévek 2. évfolyamában megjelentetett úgynevezett Dante-szonáta. A mű teljes címe: Fantázia-szonáta Dante olvasása nyomán. Liszt számára, aki 8 esztendővel később egész szimfóniát szentelt az Isteni színjáték költőjének, Dante a költői képviselője volt annak az eszményített keresztény kultúrának, amelynek zenei megtestesítőjét Palestrinában fedezte föl. A Dante-szonátára a Pokol leírása gyakorolt döntő befolyást.
2-3. A Dante-szonátát követően most két Liszt-változat következik az Üdvözlégy Mária imádságára. Az 1862-ben keletkezett, második darab Róma harangjai címen is ismert.