Beszélgetések jogról és morálról - a szabadság fényében. Házigazda: Erdő Péter bíboros. Vendége: Hámori József akadémikus, agykutató. Szerkesztő: Zimányi Ágnes
Epilepszia II. Február 14-én volt az EURÓPAI EPILEPSZIA NAP. Ebből az alkalomból fiatalok -egyetemisták, kozépiskolások - is válaszoltak az újságírók kérdéseire. Mit jelent az epilepsziával élni? A kérdés azért rendkívül fontos, mert az epilepszia a mai társadalomban stigmatizál. Híres, sikeres emberek bátran elmondják, ha cukorbetegek, vagy meggyógyultak a rákból. Az epilepsziával élők között még nem állt ki a kamerák elé sem híres sportoló, sem színész, vagy éppen napjaink celebjei. A fiatalok példát mutattak az idősebb generációnak is, segítettek a tévhitek eloszlatásában.
kulturális paletta. Egy bujdosó írónő- Tormay Cécile. Könyvbemutató a Magyar Asszonyok Érdekszövetségénél. Kiállítás és programsorozat Búza Barna emlékére. Szerkesztő: Zanati Zsófia
irodalom gyerekeknek. Mikes Lajos: Sanyi manó könyve, és más mesék. Felolvassa: Oberfrank Pál. Hangmérnök: Horváth János, zenei szerkesztő: Dévény Mária, rendező: E. Román Kata. (9/9.)
nemzeti traumák nyomában. Ablonczy Balázs műsora. A revízió kora. Vendég: Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa. Szerkesztő: Nagy Rita
Beszélgetés Kállay Emil piaristával, V. rész. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Folytatjuk a beszélgetést Kállay Emil piaristával. Legutóbb gimnáziumi tanáráról és rendtársáról, Bulányi Györgyről kérdeztem, és el is jutottunk az 56-os forradalom leverése utáni helyzetig, amikor Sík Sándor könyörgött Bulányinak, hogy menjen el az országból, mert újra lecsukják.
kulturális paletta. Egy bujdosó írónő- Tormay Cécile. Könyvbemutató a Magyar Asszonyok Érdekszövetségénél. Kiállítás és programsorozat Búza Barna emlékére. Szerkesztő: Zanati Zsófia
Az utolsó farsangi péntek estén régi magyar farsangokat idézünk meg az Aulos régizenei Együttes felvételeinek segítségével. Reneszánsz udvarházaink szórakoztató muzsikája a korabeli Európa jellegzetességeit mutatja fel. Olasz, francia és német zenészek gyakorta tértek be Mátyás udvarába éppúgy, mint főúri udvartartásainkba. A korabeli Európai feljegyzések ellenben számos táncmuzsikát őriztek meg Ungaresca, azaz magyaros megnevezés alatt. Ez utóbbin legtöbbször a török portán használatos fúvós hangszerekkel kísért szilaj táncokat értik. A hajdútánc és a kora újkori verbunk további magyar hozzájárulás Európa zenekincséhez. Válogatásunk éppúgy átlép a korszak-, mint a földrajzi határokon.