Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina. Szerkesztő: Sályi András.
Az elit! Ki számít az elit tagjának? - jelen esetben a kérdést szűkítsük csak a gazdasági elitre. Mik az elit jellemzői, mik a céljaik, mi hajtja őket? Milyen érdekek mentén fejtik ki működésüket - és ezek az az érdekek egyeznek-e a társadalom széles rétegeinek az érdekeivel? Minderről hallhatnak egy, a Magyar Tudományos Akadémián végzett kutatás fényében. Szakértő Kovách Imre, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója.
II. Rákóczi Ferenc: Vallomások - részletek. Felolvassa: Papp János. Készítette: Biksza Levente, Harangozó Eszter, Dévény Mária és Sárospataki Zsuzsanna (20/8.)
családi magazin. Orvos a családban. Szerkesztő: Varga Edit. Felelős szerkesztő: Sályi András
Miképpen éli meg egy orvos a hivatás és a család összehangolását? Hogyan viseli a család a sok ügyeletet, az orvos-szülő távollétét? Milyen a családi élet, amikor mindkét szülő orvos? Hogyan látja a pszichológus az orvosok lelki megterhelését, feltöltődési lehetőségeit?
beszélgetések Istenről és emberről. Török Csaba műsora. Vendég: Szigeti Jenő professzor, teológiai tanár, adventista lelkész. Az ökumené.
Megismételjük 2010. január 20-i adásunkat.
Eszmecsere a magyar kultúra eleven életéről. Szerkesztő: Dvorszky Hedvig.
Ablonczy László színháztörténésszel a Kubik Anna színésznőről most megjelent könyvről beszélgetünk.
Ablonczy László a magyar színháztörténet szakírója, neves magyar színészekről készült kötetek ismert szerzője, a Nemzeti Színház rendszerváltozás utáni igazgatója évek óta készült arra, hogy az általa is nagyra becsült, népszerű Kubik Anna színésznőről is megjelentethesse kötetét. Ebben a könyvben őszinte párbeszédeik mellett a művésznő által egykor írott mese, a szerző mesés novellája és más, a színészet titokzatosságáról szóló írások találhatóak. A mi beszélgetésünk során bepillanthatunk a szerző töprengései, szubjektív élményei közepette megszülető sziíészi pályakép megírásának gondolatmenetébe.
Epilepszia. Nagy emberek betegsége is volt, Julius Caesar neve juthat mindenkinek az eszébe. Meg az epilepsziás roham, amit régi korokban tán babonás tisztelettel szemléltek. Ma ez a betegség az esetek nagy többségében gyógyszerrel jól kézben tartható, a beteg normális életmenetét nem akadályozza. Egy kisebb része a betegeknek viszont nagyon nehéz helyzetben van, ha rájuk valamilyen oknál fogva nem hatnak a gyógyszerek. Ma már az agyi hullámokat befolyásoló pacemaker, vagy - végső esetben - műtéti beavatkozás is elképzelhető. Az összeállítás riportere Horváth Veronika.
kulturális paletta. A Himnusz, mint nemzetünk fohásza. Kontrasztok- beszélgetéssorozat a Háló Közösségi Központban. A megújult Kovács Margit kerámia kiállítás Szentendrén. Szerkesztő: Zanati Zsófia
Vajda János: Egy honvéd naplójából. Felolvassa Kaszás Gergő. Hangmérnök: Horváth János, zenei szerkesztő Dévény Mária, dramaturg E. Román Kata, rendezte Sárospataki Zsuzsanna. (7/5.)
nemzeti traumák nyomában. Ablonczy Balázs műsora. Magyarország második világháborús szereplése. Vendég: Szakály Sándor történész. Szerkesztő: Nagy Rita
Ingatlanpiac. A gazdasági válság óta méginkább tudjuk, hogy a jelzésekre, melyek erről a területről érkeznek, érdemes odafigyelni. A Colliers International elemzői az idegenforgalomról, az ipari ingatlanok kihasználásáról, és a kiskereskedelemben megfigyelhető változásokról
Kállay Emil piarista az 1956-65 közötti időszakra emlékezik. II. rész. Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
A Keresztény Közéleti Akadémia ma a Kállay Emil piarista atyával készült beszélgetés második részét kínálja Önöknek. Az 1956-1965 közötti időszakot tekintjük át. Lesz szó a Regnumról, a papi szolgálattól való eltiltásról, perekről, autóműszerész iskoláról, az egyházügy hivatal emberének emberségéről és Bulányi páterrről is.
Vajda János: Egy honvéd naplójából. Felolvassa Kaszás Gergő. Hangmérnök: Horváth János, zenei szerkesztő Dévény Mária, dramaturg E. Román Kata, rendezte Sárospataki Zsuzsanna. (7/5.)
kulturális paletta. A Himnusz, mint nemzetünk fohásza. Kontrasztok- beszélgetéssorozat a Háló Közösségi Központban. A megújult Kovács Margit kerámia kiállítás Szentendrén. Szerkesztő: Zanati Zsófia
1-3. Kedves Hallgatóink! A Zenei Kincsestár régizenei gyűjteményéből ma egy gáláns koncertet emelünk ki két csembalóra és zenekarra. A szerző Carl Philipp Emanuel Bach, aki nem csak atyjában, de keresztapjában, Telemannban is kivételes zenei mestert mondhatott a magáénak. Majd harminc esztendei porosz királyi csembalista pályafutás után keresztapját követte a hamburgi karnagyi stallumban. Hírneve a XVIII. század végére atyjáét is elhomályosította, köszönhetően egyebek mellett divatos szinfóniáinak és ötven csembalóversenyének. A most következő, F-dúr, két csembalóra szerzett verseny 1740-ből való. A zenetörténet a fordulópont tanúságaként tartja számon: a nagy Bach-féle versenyművek nyomai éppúgy kitapinthatók benne, mint az új, gáláns stílus jellemzői - elsősorban a zenekar drámai anyagában. Felvételünk szólistái: Gustav Leonhardt és Alan Curtis; kíséretükben a Collegium Aureum együttese muzsikál.