1-5. Decemberben születésének 150. évfordulóján vettünk búcsút a modern tudat talán legkarakteresebb zenei megformálójától, Gustav Mahlertől. A komponista száz éve, 1911-ben hunyt el - a megemlékezést így nagyon is mahleri ambivalencia árnyékolja be. Ma elsőként 1902-ben szerzett ciklusa, a Gyermekgyászdalok szólal meg. A halál tematikája - és vele a remény lehetősége - egyike a Mahlert leginkább foglalkoztató kérdéseknek. A Friedrich Rückert elégiáira szerzett zenekari dalok, melyek egy gyermekét elvesztett anya szavait éneklik meg, a legmegfelelőbb anyagot nyújtják annak a zeneszerzőnek, akiről barátja, Bruno Walter fogalmazza meg: "Belső világának országnyi területén sohasem sütött ki a nap." … A dalok címe az elhangzás sorrendjében: Ismét napfényes reggel jő; Most tudom csak; Mikor anyuka belép az ajtón; Gyakran hiszem; E viharban. Christa Ludwig kíséretében a Philharmonia Zenekar, André Vandernoot vezényletével.
6. Az elhangzott Gyermekgyászdalok fontos, de nem kizárólagos letéteményese Mahler metafizikus érdeklődésének, a végső kérdések jellegzetesen modern kori feszegetésének, a bizonyosság szomjának. Szimfonikus életműve tulajdonképpen egyetlen szakadatlan kiáltás a metafizikus bizonyosságokért. Naiv reménykedéssel, mint az immanens korai szimfóniákban, az elbukás vállalásával a hatodikban, és később - a komponista Schopenhauer-olvasmányai nyomán - egyfajta tudatos esztétikai elköteleződéssel a derű hirdetése mellett. Mennyire fakadt benső bizonyosságból a Hetedik szimfónia optimizmusa? Nehéz lenne eldönteni. Bizonyos azonban, hogy a Nyolcadik, úgynevezett Ezrek Szimfóniája költői támpontokhoz folyamodik. E tény és a monumentális megoldás megosztja az értékelőket: Mahler mintha ismét a schopenhaueri akarás elszántságával kapaszkodna a bizonyosságba, amikor 120 tagú zenekarral, 8 énekes szólistával, felnőtt-és gyerekkórussal továbbá orgonával megalkotja kantátaszerű szimfóniáját a Veni Creator Spiritus és Goethe Faustja nyomában. A zenei megformálás szempontjából a költői igazodás éppúgy kétélű fegyver, mint a vokalitás alkalmazása. Mahler maga arra hivatkozik, hogy hangszerként szólaltatja meg az énekhangokat. Ma a dinamikus első rész szólal meg a Birminghami Szimfonikus Zene- és Énekkar valamint Sir Simon Rattle felvételéről: Jöjj, teremtő Szentlélek!
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (2/2) ism.
Szereplők: Trill Zsolt, Szűcs Nelli, Reviczky Gábor, Szirtes Ági, Borbiczki Ferenc, Sándor balázs, Nagy Gábor, Csőre Gábor.
Hangmérnök: Horváth János, hangtechnikus: Biksza Levente
Dramaturg: Harangozó Eszter
Szerkesztő. Némethné, Gyarmathy Dóra
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Rendezőasszisztens: Nagy Rita
Rendezte: E. Román Kata
Szerkesztő-műsorvezető: Dvorszky Hedvig.Toldi Éva újságíró 1989 óta volt a Veszprémi Napló munkatársa.Keresztény szellemiségű pályájáról beszélgetünk.
Toldi Éva kersztény szellemiségű újságíró, tanár. Pályájáról beszélgetünk.Alapító tagja a MAKUSZ-nak, a Kölcsey Társaságnak, a veszprémi székhelyú országos Szent Imre Egyesületnek. Egyházi és világi dijak, elismerések kísérik munkásságát.Számos oktatásban is használatos művelődéstörténeti kiadvány szerzője.Ismertebb kötetei a tihanyi apátságban készült Pár-beszéd/2004/ mellett az Isten tenyerében/2006/ novelláskötete, a Szent Imre Emlékkönyv/2007/.Története akár egy újságíró újra megtérésének élményét is példaként mutathatja föl hallgatóink számára.
irodalom gyerekeknek. Királylányok és boszorkányok. Válogatás Boldizsár Ildikó meséiből. Felolvassa: Nagy-Kálózy Eszter és Hámori Gabriella. Dramaturg: Harangozó Eszter. Rendező: E. Román Kata. (5/1.)
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta.
Hangmérnök: Horváth János.
Szerkesztő: Szabó Csilla.
Rendezőasszisztens: Varga Andrea.
A műsor az Országos Rádió ésTelevízió Testület támogatásával készült.
Marton Árpád műsora mű-kedvelőknek és művész-barátoknak. A csillagok kulisszái között - 100 éves lenne Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező. 1. rész
Liliomfi és István, a király - a magyar színház- és filmtörténet két korszaka találkozik a díszletet jegyző, Kossuth-díjas alkotó, Varga Mátyás révén. A magyar színháztörténet vitathatatlanul legnagyobb tudású szcenikusa a Kolozsvár - Szeged - Budapest tengelyen hozta létre életművét, de az időbeli dimenziók ennél is érdekesebbek! A Szegedi Szabadtéri Játékokon 1936-ban debütált Az ember tragédiája díszleteivel, és 60 esztendővel később is a színlapon szerepel még A csodaszarvas tervezőjeként. A páratlan térérzékű művész már 1937-ben forgatható nézőteret álmodik a szegedi Játékokra. Monumentális népoperát, operettet, rockoperát és táncjátékot tervez a Téren - Szeged és a főváros Nemzeti Színházában prózát is, meghökkentően letisztult, már-már avantgard formavilágban, nem is szólva a filmes megbízásokról, melyek között feltétlenül említést érdemel a megunhatatlan Liliomfi zseniális háttérmunkásaként. Tévedhetetlen stílusérzékét az örök gyermekek kiapadhatatlan játékos kedve termékenyítette meg: emlékezetes 1989-es Turandot/A mosoly országa bravúrja: két kínai témájú kulisszaszerkezet praktikus, kifordítom-befordítom látványvilágával. Ha kellett, a hódoltság-kor horrorisztikus atmoszféráját idézte, mint a Báthory-rémmusical, A bestia tervezésekor, máglyalobogásba borítva a finálét. Tucatnyi Tragédia-rendezés részeseként megalázottan kullogott el az utolsó változat rendezőjének igazgatói előszobájából. De az alkotókedv ekkor sem hagyta cserben: zseniális famteszetek és kerámiák öltöttek alakot keze alatt, hogy e látomásos életművet gazdagítva, Szeged szellemi örökségét szaporítsák: Varga Mátyás a Városnak adományozta lakóházát, amely a 80. évébe lépő Játékok kultuszhelyévé vált, és marad is, reményeink szerint.
Nagyon jelentős átalakítások előtt áll a magyar egészségügy a 2011-es évben - fejti ki Dr. Kovács József, a gyulai megyei, Pándy Kálmán kórház főigazgató-főorvosa, aki parlamenti képviselő és tagja az országgyűlés egészségügyi bizottságának is. Műsorunkhoz külön apropót szolgáltatott, hogy az évente 11-12 milliárd forintos költségvetéssel bíró kórház adott helyszínt nemrégiben a parlamenti szakbizottság kihelyezett ülésének. A szerkesztő-riporter Fábián István.
Sokszor az utolsó lehetőség a beteg számára: a transzplantáció. Magyarországon 1973-ban indult meg a veseátültetés hivatalos programként. Ehhez nélkülözhetetlen volt az immunológiai alapok elõzetes megteremtése, megfelelõ szakmai elõtanulmányok végzése és számos intézet szervezett együttmûködése. Az 1994-es év fordulópont volt a hazai veseátültetés történetében. Januárban kezdte meg mûködését a Semmelweis OTE Transzplantációs és Sebészeti Klinika. Egy év alatt 151 veseátültetést végeztek, ma pedig ez rutinbeavatkozás. Emellett Szegeden, Debrecenben és Pécsen folyik veseátültetés. A szívátültetési program Magyarországon 1992-ben kezdõdött, a májtranszplantációs program 1995-ben indult.
Szentelt víz folyik a Dunában - mondta Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó, aki január 6-án, vízkereszt ünnepén, vízszentelési szertartást végzett a Batthyány téri Duna-parton. Január 6-án a Katolikus Egyház azt ünnepli, hogy Jézus, nyilvános működése kezdetén, a Jordán folyó vizében, Keresztelő Szent János által megkeresztelkedett. Amikor Jézus belépett a Jordán folyóba, az Isten érintkezett az anyaggal.
Ki mint vet, úgy arat ….. méltó a munkás a maga bérére …. Aki nem akar dolgozni, ne is egyék! - A Bibliában tanácsokat, bölcs megállapításokat találunk a társadalomról, az emberi együttélésről. a bibliai mondásokból Szőke Ágnes latintanár nyújt át egy csokorra valót.
"Mi, akik mint püspökök a tiszta katolikus hit őrei vagyunk, nem hagyhatunk figyelmen kívül néhány olyan jelenséget, amely napjainkban híveink körében is terjed. Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság" - olvassuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2009-ben kiadott körlevelében, amely a katolikus hit megőrzése érdekében született. A közelmúltban pedig "A keresztény gyökerek és a boldog magyar élet" címmel a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének előadássorozata jelent meg könyv formájában. A kötet a KÉSZ által 2010-ben a keresztény hit és a jól megalapozott magyarságtudat védelmében szervezett előadás-sorozatának anyagát tartalmazza. A körlevélben foglaltakról, a keresztény hit és a magyarságtudat védelméről Bátor Botonddal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnökével folytatjuk a múlt héten megkezdett beszélgetést (2/2).